159485. lajstromszámú szabadalom • Növények növekedését szabályozó készítmény
1504! 3 növényekre eltérő hatást gyakorolhat. Megjegyezzük továbbá, hogy egy adott növény ugyanazon (I) képletű vegyület különböző adagolása esetén eltérően viselkedhet. Azt találtuk továbbá, hogy valamely (I) képletű vegyület vala- 5 mely növényre bizonyos adagolásban pl. kedvező növekedésserkentő hatást fejt ki, míg más adagolás esetén eltérő hatással rendelkezik (pl. nagyobb koncentrációban a növekedést késlelteti, bár a növény nitrogénífelvétele a kezelet- jo len kontrollhoz viszonyítva növekedik. A koncentráció további növelése herbicid hatást idézhet elő; a találmányunk szerinti készítményekben ez utóbbi koncentrációk kerülendők). 15 A találmányunk szerinti vegyületek előnyös képviselői pl. az alábbi származékok: Kémiai név Képlet fenil-foszfonsavdiamid (IV) mononátrium-fenilfoszfonát (V) nátrium-fenilfoszfonamidát (VI) fenil-tiofoszfonsav-diamid (VII) fenil-foszfonsav <VIII) p-klór-fenil-foszfonsav (IX) p-tolil-foszfonsav (X) monokálcium-fenil-foszfonát (XI) naftil-foiszfonsav (XII) p-nitro-fenil-foszfonsav (XIII) 2,4-diklór-fenil-foszfonsav (XIV) monokálcium-p-klór^fenil-foszfonát (XV) 2,4,5J tri!klórHfeni i Moszfonsay (XVI) bisz-naftil-foszfinsav (XVII) bisz-n-oktil-foszfinsav (XVIII) bisz-n-amil-foszfinsav (XIX) benzilnfoszfonsav (XX) bisz-fenil-tiotfoszfinsav (XXI) a-naftil-metán-foszfonsav <XXII) '/?-naftil-metán-foszfonsav (XXIII) bisz-fenil-ifoszfino-tioil-eoetsav (XXV) monokálcium-benzil-ifoszfonát (XXVI) 2,4,6-triazin-trifoszifonsav-étilészter (XXVII) /J-klóretil-fenil-foszifinsav (XXVIII) m; onokálcium^3-fenilHpropilHfoszfonát (XXIX) bisz-i(/?-klóretil)-foszfinsav (XXX) Az (I) képletű vegyületeket megfelelő hígítószerrel együtt vagy anélkül juttathatjuk a növényekre, magvaikra, vagy a növekedésüket szolgáló közegbe. Szilárd vagy folyékony hígítószereket vagy szuszpenziókat alkalmazhatunk. Amennyiben az (I) képletű vegyületeket önmagukban, hígítószerek nélkül alkalmazzuk, előnyösen a vetés előtt juttathatjuk a növények növekedésére szolgáló közegbe vagy a magokra. Amennyiben a találmányunk szerinti készítményeket a növények kikelése előtt alkalmazzuk, előnyösen az (I) képletű hatóanyag hígítószerrel képezett elegyét a növények gyökereihez juttatjuk. Szilárd hígítószerként pl. kaolint, kieselguhrt. diatomaföldet, bentonitot, talkumot vagy gipszet 65 4 alkalmazhatunk. A szilárd hígítószer adott esetben műtrágyát is tartalmazhat. A találmányunk tárgyát képező eljárás egyik foganatosítási módja szerint a hatóanyagot műtrágyával keverjük össze. E célra előnyösen pl. ammóniumfoszfátot, ammóniumszulíátotj ammóniumnitrátot, szupertfoszfátokat, káliumkloridot, káliumszulfátot vagy ezek keverékeit alkalmazhatjuk. Az (I) képletű vegyületekben levő C—P kötés viszonylag stabil, ezért e vegyületek a legtöbb műtrágya-sóval kompatíbilisak. A hatóanyagot kívánt esetben szemcsézett, pasztillázott vagy porított, előnyösen szemcsézett műtrágyával keverhetjük össze. Az (I) képletű vegyületét tartalmazó műtrágyát a szokásos műtrágyázási eljárásokkal juttathatjuk a magvak közvetlen közelében a talajba. A növények magvaira juttatott (I) képletű vegyületet szilárd, vagy folyékony hígítóanyaggal együtt alkalmazhatjuk. A szilárd hígítóanyagok előnyös típusait a fentiekben ismertettük. A folyékony hígítóanyagok pl. felületaktív vagy nem-toxikus olajok, vagy oldószerek lehetnek. E célra pl. vazelint is alkalmazhatunk. Az (I) képletű vegyületeket fejlődő növényekre előnyösen folyékony hígítószerrel képezett oldatok, szuszpenziók vagy emulziók alakjában vihetjük fel. A folyékony hígítószerek felületaktív anyagokat is tartalmazhatnak. Folyékony hígítószerként pl. vizet, dioxánt, alkoholokat (pl. etanolt, metanolt, izopropanolt, 2-etoxi-etanolt, amilalkoholt) és ketonokat (pl. acetont) vagy ezek elegyeit alkalmazhatjuk. Megjegyezzük, hogy amennyiben folyékony hígítószeíként nem vizet alkalmazunk, a hígítószer biztonságosan felhasználható mennyiségét kísérleti úton kell meghatároznunk. Felületaktív anyagként ismert anionos, kationos, vagy nem-ionos felületaktív anyagokat alkalmazhatunk. E célra különösen előnyösnek bizonyult a „Lissapol" (védjegy) nevű készítmény. A folyékony higítószerben kívánt esetben a korábbiakban emiitett műtrágya-sókat oldhatunk vagy szuszpendálhatunk. Eljárhatunk oly módon is, hogy az (I) képletű vegyületeket valamely, a terménynövekedést károsan nem befolyásoló gyomirtószerrel együtt alkalmazzuk. Eljárásunk másik foganatosítási módja szerint a növényekre, magvaikra, vagy növekedésükre szolgáló közegbe több (I) képletű vegyület keverékét juttatjuk. A találmányunk szerinti készítmények tehát legalább egy, hatásos mennyiségű (I) képletű vegyületet, továbbá hígítószert, felületaktív anyagot, műtrágyát és/Vagy gyomirtószert tartalmaznak. Találmányunk továbbá potenciálisan javított növekedési jellemzőkkel rendelkező, legalább egy (I) képletű vegyülettel kezelt magokra is vonatkozik, melyek a hasznos terméshozam növelésére képesek. 9
