159433. lajstromszámú szabadalom • Szinergetikus hatású szelektív gyomirtószer
159433 5 6 5—8 = erős károsodás, (az irreverzibilis fitotoxikus hatások fokozódása), 9 = a növények elpusztultak. 1. táblázat Hatóanyag Hatás kölesre (panicum italicum) Felhasználás kg/Ina 0,5 0,75 1 1,5 2 2,5 3 4 2-klór-4-e tilamino-6-izopropilamino^s-triazin (A) 11113 3 3 3 2-klór^l-etilarnino-6-(la-ciano-lo, -metil-etilamino)-s-triazin (B) 3 3 3 5 7 8 8 8 l-es keverék A:B = 1:1 3 5 5 8 9 _._ 2-es keverék A:B = 2:1 3 4 5 8 9 — 2. táblázat Hatóanyag Felhasználás Köles Pas f ü kg/ha nak -2-klór-4-etilamino-6--izopropilamino-s-triazin (A) 0,5 8 1 1 8 3 2-klór-4-etilamino-6--(a-ciano-í<Mnetil--etólamino)-s-triazin (B) 0,5 5 9 1 5 9 l-es keverék A:B = l-l 1 9 9 (0,5:0,5) 2-es keverék A:B = 2:1 1,5 9 8 (1:0,5) A találmány szerinti hatóanyagkeverékeknek ezenkívül szinergetikus hatásuk is van. Valamely keverék két komponensének szinergetikus hatásán olyan hatást értünk, amely nagyobb annál a hatásnál, amely az egyes hatások puszta addiciójáből adódik. Tammes [Netih. J. Plant, Path. 70 (1964) 73—80] a szinergia kérdésének vizsgálatánál grafikus ábrát készített és a következőképpen járt el: 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 A mérési adatokat az összehasonlító adatok százalékában fejezi ki és az egyes összetevők, valamint a keverékek adagolási hatásgörbéit egy 10 g/probit papírra viszi [C. J. Bliss The method of pr obits. Science 79, 38—39 (1934)]. Erről a görbehalmazról leolvassa az azonos hatást ábrázoló pontokat (izobolok). Minden A mennyiségű anyaghoz egy B mennyiségű anyag tartozik, amelyek együtt az összes hatást (pl. 50%) teszik ki. Amennyiben az A komponensek különböző felhasználási mennyiségeit B függvényében azonos hatásfoknál egyenes arányban felvisszük, akkor az izobol a hatások addiciója esetében egyenest ad; szinergizmus esetében az izobol a nullpont fölé hajlik. A szinergetikus hatás megállapítása a következő kísérlet alapján történt: l-es számmal jelzett kis műanyag-edénybe sinapls alba, 2-es számmal jelzett edénybe pedig setaria italica magvakat vetettünk zúzott kő alapra és kvarchomokkal gyengén befedtük. A veteményeket egy módosított Hewitttápoldattal megöntöztük. A kísérleteket klimatizált térben 21 C°^on, 70»/0 relatív nedvességtartalom mellett, 12 óíás napra számítva, végeztük. A vetés után nyolc nappal a növényeket az előbb feltüntetett 1. és 2. táblázatokban megadott hatóanyagmennyiségekkel permeteztük. Ezesetben a 2-klór-4-etilamino-j 6-izopropila'mino-s-triazin (A triazin) és 2-klór-4-etilamino-6-H(a-ciano-a-metil-etilamino)-s-triazm (B triazin) keverékét használtuk. További nyolc nap múlva a növényeket levágtuk és a friss hajtások súlyát meghatároztuk. Ezeket a súlyokat az összehasonlításul szolgáló súly százalékára számítottuk és így közvetlenül Tammes módszere szerint végezhettük az értékelést. Kísérleteink eredményeit a 3. és 4. táblázatban, valamint az 1. és 2. ábrákon tüntettük fel. Az izobolok mindkét esetben a szaggatott vonalú egyenesek alatt helyezkednek el. A szaggatott vonalú egyenesek jelzik az A és B komponensek elméletileg várható additív hatását. 1. SIN APIS ALBA 3. táblázat A növény friss hajtásának súlya az összehasonlításul szolgáló növény %-ában. 3
