159433. lajstromszámú szabadalom • Szinergetikus hatású szelektív gyomirtószer
7 159433 8 triazin B g ható- „ „ anyag/ha100 50 ^ 12 > 5 ° 100 50 17 12 14 22 16 26 26 28 21 42 triazin A 25 17 22 31 44 64 12,5 20 24 51 51 86 0 28 39 74 89 100 Az ezen értékek szerint kapott görbeseregből (adagolási hatásgörbék) vettük a 70% növekedés redukcióra vonatkozó értekéket. Az 1. ábra a 70% növekedésredukcióra vonatkozó izobolokat mutatja. Az abszcisszán a B triazin g hatóanyag/ha, az ordinátán az A hatóanyag/ha értékek vannak feltüntetve. (a = szinergizmus; b = addíció). 2. SETARIA ITALICA 4. táblázat A növény friss hajtásának súlya az összehasonlításul szolgáló növény százalékában. g hatóanyag/ha triazin B 50 30 18 10 1200 600 — — 33 triazin A 300 — — — 150 0 21 38 36 49 53 77 54 42 63 42 69 65 73 93 100 Az ezen értékek szerint kapott görbeseregből (adagolási hatásgörbék) vettük az 50% növekedésredukcióra vonatkozó értékeket. A 2. ábra 50% növekedésredukcióra vonatkozó izobolokat mutat. Az abszcisszán a B triazin hatóanyag/ha, az ordinátán az A triazin hatóanyag/ha értékek vannak feltüntetve. (a = szinergizmus; b = addíció). A kísérleti kukorica az egyes komponensek l-es és 2-es keverékeinek 5 kg-ig terjedő összhatóanyag hektáronkinti felhasználása esetén nem károsodik, a len az l-es és 2-es keverékekből 3 kg összhatóanyag hektáronkintí alkalmazásánál ugyancsak nem szenvedett kárt, míg ugyanolyan mennyiségű triazin B önma-10 15 20 25 30 35 40 •!5 50 55 60 65 gában való felhasználása esetén a len teljes elpusztulását észleljük, olaszperjénél ellenben már 0,75 kg/ha keverék és egyes komponensek alkalmazása esetén irreverzibilis károsodások jelentkeznek. Az l-es és 2-es keverékek kukoricaveteményekben nehezen irtható gyomnövényekkel, így köles (setaria italica), disznóparajfélék (amarantthaeae), pasztinák (pastinaca sativa) szemben kifejezetten jobb herbicid hatást mutatnak, mint az egyes komponensek önmagukban megfelelő mennyiségek használata esetén. További kísérletek azt mutatják, hogy az 1-es és a 2-es hatóanyagkeverékek használata esetén a kukorica felfejlődése után 3 hónappal miden további nélkül vethető volt más növény. Például az l-es és a 2-es keverék 1—1,5 kg hatóanyag hektáronkinti felhasználásánál a zabot nem károsítja. Ugyanakkor hasonló mennyiségű egyes komponensek önmagukban való használata esetén pl. az A triazin 3 hónap múlva még károsodásokat okoz a haszonnövényekben, a B triazirmál pedig nem volt megállapítható herbicid hatás. Egy további kísérletben humuszos, homokkal kevert agyagtalajú parcellába a következő kísérleti növények magvait vetettük: gabona, kukorica, cirok, borsófélék, köles, disznóperje, portulák, olaszperje, lucerna. A kísérleti növények kifejlődése közben felnövekedett a természetes gyomállomány, amely a következő gyomfajtókból áll: libatop (chenopodium album), keserűfű (polygonum convulvulus), poiigonum persicaria, pásztortáska (capsella bursa pastoris), vadrepce (sinapis arvensis). Mihelyt a kísérleti növények a 4-levél-állapotba jutottak megtörtént a kezelés valamely I képletű triazin-keverékek (50%- és 25%-os permetezőporból készített) olyan vizes diszperzióival, amelyek 3 rész 2-klór-4-terc.butilamino-6-metilamino-s-triazinból és 1 rész i2-klór-4-etilamino-6-(:a-ciano^a-metil-etilamino)-s-triazinból és valamely 2 rész 2-klór-4-szek.butilamino-6-etilamino-s-triazint és 1 rész í2-klór-4-metilaminD-6-(a-ciano-a-metilpropilamino)-s-triazint tartalmazó keverékből állnak. Az összhatóanyag felhasználási mennyisége az I keverékre 1 kg/ha. a II keverékre 1,5 kg/ha. 31 nap elteltével történt ellenőrzésnél a haszonnövények kielégítő növekedést mutattak, a gyomnövények ellenben — mind a természetes, mind pedig a vetett- (köles, disznóparaj, portulák, olaszperje) — gyomok részben elpusztultak vagy növekedésükben erősen visszamaradtak. A találmány szerinti gyomirtószereket önmagában ismert módon úgy állítjuk elő, hogy I és II képletű hatóanyagokat alkalmas hordozóanyagokkal, adott esetben a hatóanyagokkal szemben közömbös diszpergáló- vagy oldószerek hozzáadása közben alaposan elkeverjük és összeőröljük. Ezek a gyomirtószerek a következő feldolgozási formákban alkalmazhatók: 4
