159433. lajstromszámú szabadalom • Szinergetikus hatású szelektív gyomirtószer
159433 Rj etil-, n-tpropil-, izoprqpil-, szek.butil-vagy tere.butilgyököt, R2 metil-, etil-, n-propil- vagy izopropilgyököt jelentenek — és II képletű s-triazin-«zárniazékokat — e képletben R3 metil-, etil-, n-propil-, izopropil-, szek.butil- vagy terc.butilgyököt, R4 és R 5 pedig egymástál ifüggetlenül metilvagy etilgyököt vagy a két helyettesítő közül az egyik hidrogénatomot, a másik metil- vagy etilgyököt jelent — 10:1 és 1:1 közötti arányban tartalmaznak, alkalmasak fűszer és széleslevelű gyomnövényeknek különböző haszonnövénykulturákban, különösen kukoricavetésekben történő irtására. A nehezen irtható kölesfélékhez tartozó gyomnövényeket és a disznóparéjféléket (amaranthacae) ezek a szerek kiirtják vagy növekedésükben erősen gátolják anélkül, hogy a kukorica kárt szenvedne, a haszonnövénynek tehát egy később felnövekvő gyomnövényflórával szemben továbbra is védelmet biztosít. A talajban csak lassan elbomló I képletű triazinok felhasználási koncentrációi egy szabadon választható, kedvező tartományban vannak. A találmány szerinti keverékek a kukoricakultúrákben előforduló valamennyi gyomnövény irtását lehetővé teszik és ezzel a növekedés, valamint a terméshozam megjavul. Különösen jó eredményeket érünk el olyan keverékekkel, amelyek az I képletű triazinokat a II képletű triazinokhoz viszonyítva 4:1—1:1, előnyösen 2:1 és 1:1 arányban tartalmazzák. A keverékek felhasználási mennyisége 0,5 kg/ha és 5 kg/ha, előnyösen 1 kg—4 kg/ha közötti összhatóanyagtartományban van. 10 15 20 25 30 35 40 A találmány szerinti keverékek alkatrészeiként példaképpen a következő I képletű triazinok közül egy vagy több alkalmazható: 2-klór-4-metilamino-6-etilamino-'S-triazin, 2~klór-4-metilamino-6-izapropilamino-s-triazin, S^klór-é-metiliamino-e-szék'butilaimino-s-triazin, 2-klór-4-metilamino-6-terc.butilaímino-s--triazin, 2~klór-4-etilamino-6-n-propilamino^-triazin, 2-klór-4-etilamino-6-izopropilamino-í s-triazin, 2-klór-4-etilamino-6-szek.bütilamino-s-triazin, 2-klórj 4-etilamino-6-terc.butilamino^-triazin, 2-*klór-4-izopropilamino-6-szek.butilamino-sl -triazin, 2-klór-4-izopropilamino-6-terc.butilamino-s-triazin, 2-klór-4,6-bisz^(etilamino)^s-triazin, 2—4 2-klór-4,6-bisz^(izopropilamino)-s-triazin, 2-klór-4,6-bisz-i(n^propilamino)-s-triazin, 6b 45 50 55 60 a II képletű triazinok közül pedig az alábbiakból egy vagy több jöhet tekintetbe: 2-klór-4-metilamino-6H(a-ciano-etilamino)-s-triazin, 2-klór-4-etilarnino-6-(aKnano-etilamino)-s--triazin, 2-klór-4-etilaminoJ 6^(ia-ciano-«-metil amino)-s-triazin, 2-klór-4-n-propilamino-6-(la^ciano-etilamino)-s-triazin, 2-klór-4-n^propilamino-6H((x-ciano-io:-metil-etilamino)-s-traizm, 2-klór-4-etilamino-6H(ia"-cia!no-ía-metil-etilamino)nS-triazin, 2-Mór-4-izopropilamino-6-i(ia-ciano-c!-metilamino)HS-triazin, 2-klór-4-szek.butilamino-6-i(ia-ciano-a-metilamino)-s-triazin, 2-klór-4-terc.butilamino-6-j(a-ciano-íx-metilamino)-s-triazin, 2-klór-4-etila! mino-6H(i(x-HCÍano-ja-metil-propilamino)-s-triazin. Az I képletű triazinokat önmagában ismert módon cianurkloridnak valamely alkilamin egy móljával oldószerek vagy hígítószerek és adott esetben savmegkötőszerek jelenlétében történő reakciójával állítjuk elő (v. ö. 457 469 számú svájci szabadalommal). A II képletű triazinokat pedig önmagában ismert módon cianurkloridot megfelelő alkilamin egy móljával, valamely savmegkötőszer jelenlétében, reagáltatva a 67/4246 számú délafrikai és a 706 856 számú belga szabadalmak szerint kaphatjuk. A találmány szerinti keverékek szelektivitásának megállapítása a következő kísérlet alapján történt. Megfelelően előkészített ágyasokba a következő kísérleti növények magvait vetettük: kukorica (zea spp.), len (linum spp.), köles (setaria italica), olaszperje (lolium multiflorum), pasztinák (pastinaca sativa) és disznóper je (amaranthus spp.). A kísérleti növények kifejlődése után (4-levél-állapot) a hatóanyagokat önmagukban és hatóanyagkeverékekként egy „Logarithmic sprayer"-el (van der Weij típus) vizes diszperzióként, amelyet 25%,-ós permetezőporból kaptunk, logaritmus szerint csökkenő koncentrációkban a növényekre permeteztünk. 30 nappal a kezelés után elvégeztük az ellenőrzést és a következő herbicid hatást észleltük: nincs károsodás; növekedés az összehasonlításra szolgáló növényével egyezik, csekély károsodás; (reverzibilis, fitotoxikus szimptomák fokozódása), 2
