159432. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiepin- és oxepinszármazékok előállítására

3 159432 etanol, éterszerű folyadékok, mint dietiléter vagy dioxán, valamint rövidszénláncú alkanolok, mint aceton, metiletilketon vagy dietilketon. A találmány szerinti reakció során, egy mól- 5 -ekvivalens bisz-brómmetil-vegyület egy mól-ekvivalens szabad bázissal való reagáltatásakor két mól-ekvivalens brómihidrogén hasad le. Ez a brómihidrogén a feleslegben levő (III) általános képletű bázishoz kötődik. 10 A fenti eljárás kiindulóany agául szolgáló, a (II) általános képlet alá eső '2-metoxi^lO,ll-bisz^brámmetil-dibenzo pb ,f] tiepin pl. az alábbi módon állítható elő: 15 30 8^metoxi-dibenzo[b,f ] tiepin-10:(HH)-onból vö. Spafa, 1484 332 sz. francia szab. leírás — indulunk ki, ebből metiljodiddal nátriumamid jelenlétében 8->metoxMl-metil-dibenzo[b,f]tie- 2

o pin-10(HH)-ont kapunk. Ezt a közbenső terméket ímetiljodiddal, Grignard-módszere szerint, magnézium jelenlétében 8-imetoxi-10,l:l-dimetil-10,ll-dihidro-diibenzo[b,!f]-tiepin-rl0-ollá alakítjuk, amely híg sósavval főzve, majd kálium- ,. hidroxiddal kezelve, víz lehasadása közben 2--metoxM0,ll-dimetil-dibenzo[b,f] tiepinné alakul. A kapott dimetilvegyületet végül N-bróm-szukcinimáddel brómozzuk dibenzoilperoxid jelenlétében. További (II) általános képletű tiepin-, illetve oxepinvegyületek analóg módon állíthatók elő; pl. a 10,ll-bisz-brámmetil-dibenzo[b,f]tiepin a 10,1 l^dimetil-dibenzo[b,f] tiepin — vö. M. M. Urberg és E. T. Kaiser, J. Am. Chem. Soc. 89, 5931 (1967) — brómozása útján, a 2-Mór-10,ll- ' -bisz-brómmetil-dibenzo['b,f] tiepin a 8-klór-dibenzo[b,f]tiepin^lO(llH)-onból — vö. Geigy, 1228 27Í2 sz. közzétett német szabadalmi leírás — a S-klór-lO^ll-dimetil-lO^l-dihidro-dibenzo[b,f]tiepin-10-ol és 2-klór-10,ll-dimetil-dibenzo[b,f]tiepin közbenső termékeken keresztül, valamint a 10,ll-bisz-ibrómmetil-dibenz[b,f]oxepin a dibenzfb,f]oxepin-10(llH)-on — vö. R. H. F. Manske és A. E. Ledingham, J. Am. Chem. Soc. 72, 4797 1(1950) — kiindulóanyagból a Hnmeül-dibenz[b,f]oxepin^lO(lilH)-on, 10,11-dimetil--10,ll-dihidro-dibenz[b,f]oxepin^l0-ol és 10,11--dimetil^dibenz[b,f]oxepin közbenső termékeken keresztül. 50 A találmány szerinti eljárás egy második változata értelmében az (I) általános képletű vegyületek oly módon is előállíthatók, hogy valamely (IV) általános képletű vegyületet ahol 40 48 55 Ac valamely szerves sav acilgyökét képviseli, X és Y jelentése pedig megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás 60 szerintivel — hidrolizálunk és kívánt esetben a kapott (I) általános képletű vegyületet valamely szerves 6s vagy szervetlen savval képezett addíciós sóvá alakítjuk át. Ezzel a módszerrel oly (I) általános képletű vegyületek állíthatok elő, amelyek R helyén hidrogénatomot tartalmaznak. A (IV) általános képletű kündulóanyagokban Ac helyén különösen a ciánsav, a klórhangyasav, valamely szénsav- vagy tioszénsav-félészter, valamely rövidszénláncú alkánkarbonsav vagy valamely arilkarbonsav acilgyöke állhat. Az ilyen Ac acilgyökök példáiként a ciano-, klórkarbonil-, metoxikarbonil-, etoxikarbonil-, terc.foutoxikarbonil-, fenoxikarbonil-, benziloxikarbonil-, metoxitiokarbonil-, metütio-tiokarbonifl-, acetdl- és benzoilcsoport említhetők. A (IV) általános képletű vegyületek hidrolízise pl. alkanolos vagy vizes-alkanolos alkálihidroxidoldattal történő többórai melegítéssel. pl. etanolban vagy metanolban és kevés vízben oldott kálium- vagy nátriumhidroxiddal való többórai főzéssel folytatható le. Rövidszénláncú alkanolok helyett más hidroxilcsoporttartalmú oldószerek, mint etilénglikol vagy ennek rövidszénláncú monoalkiléterei is alkalmazhatók. Különösen az oly (IV) általános képletű vegyületek, amelyekben Ac helyén cianocsoport, a ciánsav acilgyöke áll, ásványi savval szerves^vizes vagy vizes közegben történő hevítés, pl. 85%-os foszforsav és hangyasav elegyével való többórai főzés vagy 48%-os brómhidrogénsawal 60—70 C°-on történő többórai melegítés útján is hidrolizálhatók. A (IV) általános képletű kiindulóanyagok pl. a csatolt rajz szerinti (V) általános képletű vegyületekből — e képletben Rg rövidszénláncú alkilgyöiköt, ällil- vagy benzilgyököt képvisel, X és Y jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — kiindulva állíthatók elő, oly módon, hogy e vegyületeket valamely szerves acilíhalogeniddel, pl. valamely ciánhalogeniddel, különösen brómciánnal, továbbá faszgénnel, valamely klórhangyasav-alkilészterrel, klórhangyasav-fenilészterrel-, vagy -benzilészterrel, valamely rövidszénláncú alkánsav vagy benzoesav kloridjával vagy broimidjával, különösen acetilkloriddal, acetilbromiddal vagy benzoilkloriddal reagáltatjuk szobahőmérsékleten vagy melegítés mellett, amikoris a kívánt acilezés a Braun^féle reakciónak 'megfelelően, az R2 csoportnak megfelelő alkil-, allil- illetve benzilhalogenid felszabadulása közben végbemegy. A reakciót valamely, a reakció szempontjából közömbös szerves oldószerben, pl. kloroformban vagy benzolban, vagy adott esetben a reakcióközegként is alkalmas acilhalogenid feleslegében folytatjuk le. Az (V) általános képletű kiindulóanyagok az első helyen leírt előállítási eljárásmódhoz hasonlóan állíthatók elő, oly módon, hogy egy (II) általános képletű vegyületet egy (VI) általános képletű aminnal — e képletben Ra rövidszénláncú alkilgyököt, allil- vagy benzilcsoportot képvisel — reagáltatunk. 2