159395. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus pulzáló nyomás-gerjesztő szerekezet

5 van ellátva, amely a karburátor működése során rezeg, és amelyet szelepülésén megtámasztva a 41 rugó tart, amelynek a feszültsége a szelepen át megkívánt mennyiségben áramoltatott üzemanyagnak megfelelően változik. Mi- 5 vei a szelepet pulzáló folyadékáram táplálja, a szeleptestben a szelepülés felé és azzal ellentétes irányban rezgések lépnek fel és állnak fenn, és így ezáltal az üzemanyag porlasztása következik be. Ezt elérendő, olyan folyadékpulzálásokat kell biztosítani, amelyek elhatároltak és állandóan azonos nagyságúak, részben azért, hogy a rezgések egyenletesen, a megkívánt módon következzenek be, részben pedig azért, hogy az áramlást állandóan kizárólag íz az erő határozza meg, amellyel a szeleptest a szelepülésre van szorítva. Az 1. ábra szerinti pulzáló gerjesztőszerkezet a következőkéopen működik: 2U az üzemanyag, pl. benzin, az üzemanyagtartályból az ábrán látható nyíl irányában a 7 belépőcsatornán át szivattyúzással kerül a 6 belépőkaimrába. Az üzemanyag a 4 csatornákon át a 9, 12 zárószelephez kerül. A 3 dugattyú 25 alternáló mozgást végez előre és hátra, miközben elülső holtponti helyzetéből való visszafelé mozgásakor gyorsulva távolodik a 9 szeleptesttől, a 14 csap körüli hézagnak köszönhetően, amig a csap a nyílás falával érintkezésbe nem 30 kerül. Ezt a hézagot eltúlozva tüntettük fel a rajzon, a valóságban a nyílás csak néhány tizedmilliméter. A szeleptest játéka a dugattyú mögött arra kényszeríti a 10 szeleptányért, hogy a 12 szelepülés't elhagyja, és lehetővé te- 35 szi az üzemanyagnak, hogy behatoljon a 15 pulzáló'kamrába. Amikor a dugattyú elérte a hátsó holtponti helyzetét, a szelep a szeleptest kinetikai energiája következtében gyorsan zár, a dugattyú megkezdi a kompresszió-ütemet, és 40 a 15 pulzál ókamrából a 16 kilépőnyíláson át pulzáló folyadéksugarat továbbít, amint az ábrán a szaggatott vonallal jelölt nyíl mutatja, az üzemanyag felhasználási helyére, jelen esetben a 39 befecskendező szelepbe. Abból a 45 célból, hogy elegendő mértékben elhatárolt pulzálásokat és kis nyamásveszteségéket érjünk el, az szükséges, hogy a működésben nem levő holt teret a pulzáló kamrában olyan miértekben csökkentsük, amennyire csak lehetséges és hogy 50 az üzemanyagfogyasztó helyhez vezető szállítási vonalat a lehető legrövidebben alakítsuk ki. Az első feltételt azzal elégítjük ki, hogy a pulzáló kamrának a szélességét a henger szélességével azonosra választjuk, és azzal, hogy ann'ak a 55 hossza csak kismértékben nagyobb, mint a dugattyú lökethossza, miáltal a dugattyú csaknem a teljes pulzálókamrát elfoglalja annak végponti helyzetében. Ténylegesen a dugattyú véglapja, ebben az esetben a széleptányér 60 véglapja és a pulzálőkamra fala közötti rés olyan kicsi, hogy csupán néhány századmillimétert tesz ki a dugajttyú lökethosszának a maximumánál. Ez a lökethossz a megkívánt f5 6 üzamanyagsugár függvényében változik, és automatikusan van szabályozva annak a befecskendező fúvókában fellépő ellennyomásnak megfelelően, amely a 41 rugó feszültségétől függ. A lökethossznak a pulzálökamrában fellépő ellennyomáshoz való automatikus szabályozása a 20 rugalmas kapcsoló révén történik, amely a dugattyúrúdban van elrendezve. Amikor az ellennyomás növekszik, a rugótányér megfelelő mértékben össze van nyomva, amely megfelelő mérték a feszültségétől és egyéb jellemzőitől függ. A feszültségét e célra a 26 anya állíthatja be. A dugattyúrúd hossza, és ezzel a hézag a dugattyú és a pulzálőkamra fala között a 32 anyag segítségével állítható be. A 2. ábra szerinti kiviteli változatnál a 101 ház a 102 hengeres teret foglalja magában, amelyben a 103 pulzálódugattyú mozgathatóan van elrendezve. A dugattyú a házzal a 104 flexibilis diafragma útján van összekapcsolva, amely biztonságosan van mind a pulzálódugattyúban, mind a házban rögzítve. Ugyancsak a házban van elrendezve a 106 belépőkamra, amelyhez a 107 belépőcsatorna csatlakozik. A 105 csatornában, amely a hengeres teret és a belépőkamrát kapcsolja össze, a 109 szeleptest van elrendezve, amely bizonyos méretű hézaggal axiálisan mozgatható. A szeleptest a 110 szeleptányérral, valamint a 111 perforált lemezzel van ellátva. A belépőkamra felé való felfelé mozgása során a 110 szeleptányér a 101 házban elrendezett 112 szelepüléssel együttműködik, míg ellenkező irányba való mozgása során a 111 lemez a 113 ütközővállal működik együtt. A 108 csap a 103 dugattyúból axiális irányban nyúlik ki, és a 109 szeleptestben kialakított, ennek megfelelően kiképzett 114 furatba van bevezetve. A 108 csap súrlódásos kapcsolatban van a 114 furat falával, a 121 súrlódó gyűrű segítségével, amely az említett csapra van szerelve. Ily módon a 109, 112 zárószelep szolgál a 105 csatornán való átáramláshoz, amely szelep elválasztja a belépőkamrát a 115 pulzálókamrától; utóbbi a 102 hengeres tér azon részét foglalja el, amely a 104 diafragma külső oldalán helyezkedik el. A 103 dugattyú el van látva egy dugattyúrúddal, amelyet általánosságban 117 hivatkozási számmal jelöltünk. A rúd egy hüvelyozerű 118 részt foglal magában, amely a dugattyúban van rögzítve, és egy hajtórészt, amely a 119 szár formájában van kiképezve. Ezek az elemek a 120 rugalmas kapcsolóval vannak egymáshoz csatlakoztatva. Ezt a kapcsolót a 118 hüvelyben mozgatható 119 szár, valamint a 1.2.2 nyomórugó alkotja, amely a jelen kiviteli példában anya-alátét formájában van kiképezve. A 119 szár a 123 első üt'közőtaggal van ellátva abból a célból, hogy egyirányban a 118 hüvellyel együttműködjék, valamint egy második 124 ütközőtaggal, hogy az ellenkező 3