159395. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus pulzáló nyomás-gerjesztő szerekezet

159395 8 irányban a 12i2 rugóval működjék együtt, amely a 124 és 126 ütközőtagok között a 118 hüve­lyen van rögzítve. A rugó feszültségét a 124 ütközőtaggal szabályozzuk, amely a 119 szárra van felcsavarozva. 5 A dugattyúrúd alternáló mozgása során a 118 hüvely a 101 házban levő 130 furatban van vezetve. A 1.19 szárnak a szabad vége állít-, ható 131 felfekvőpapuccsal van ellátva, amely 10 egy hajtószerwel működik együtt. A hajtószer­kezet a 133 körhagyóból van kialakítva, ame­lyet a rajzon pontvonallal jelöltünk. A körha­gyót a 134 elektromotor működteti, amelynek a fordulatszáma a gerjesztőszerkezet pulzálása- ls nak a frekvenciáját határozza meg. A 135 visz­szatérítő rugó a 118 hüvelyen elrendezett 136 felfekvőtag és a 101 házon elrendezett 137 fel­fekvőtag között van elhelyezve abból a célból, hogy a dugattyú visszamozgását megkönnyítse. 2 o A 106 belépőkamra a 126 diafragmaként ki­képezett kiegyenlítőszerwel van ellátva, amely a belépőkamra belseje felé el van térítve. Ezen a végen a diafragmával szemben egy 127 nyo- 25 mólemez van elrendezve, és a nyomólemez és a ház között a 128 spirálrugó van beszerelve. A belépőkamrából kitorkolló visszatérő kiveze­tőnyílást 138 hivatkozási számmal jelöltük. 30 35 Az ábrán bemutatott pulzáló gerjesztőszer­kezet a 116 kilépőnyílásával egy, fent már em­lített típusú befecskendező karburátor 139 be­fecskendező fúvókájával van összekapcsolva. A 2. ábra szerinti pulzáló gerjesztő 3Z3:r.:r a következőképpen működik: a rajzon látható nyíl irányában az üzem­anyagtartályból üzemanyagot szivattyúzunk a 107 belépőnyíláson át a 106 belépőkamrába. Az üzemanyag ezután a 111 perforált lemezben levő nyílásokon, valamint a 105 nyíláson át a 109, 1112 elzárószelephez jut. A dugattyú alter­náló mozgással előre-ihátr.a mozog, aminek kö­vetkeztében a dugattyú az elülső holtponti helyzetéből való visszamozgásakor magával viszi a 109 szeleptestet a 121 súrlódó gyűrű közbeiktatásával, mindaddig, amig a 111 le­mez a 113 felfekvőtaggal érintkezésbe nem kerül. A szeleptest játékának a nagyságát a rajzon eltúlzott mértékiben ábrázoltuk, tényle­gesen ez a játék a dugattyúrúd hosszúságának egy töredékét teszi csak ki, például 0,2 mm körüli értéket, kb. 8 mm-es lökethossznál. Amint a 110 szeleptányér elhagyja a 112 szelepülést, 55 az üzemanyag a 115 pulzálókamráfoa áramlik, és amikor a dugattyú elérte hátulsó holtponti helyzetét és visszafordul, a szelep gyorsan zár, mivel a szeleptest az ellenkező irányba van visszavezetve; a dugattyú végrehajtja nyomás- 60 löketét, és egy folyadéksugarat bocsát ki a 115 pulzálákamrából a 116 kivezeítőnyílásan át az ábrán szaggatott vonallal ábrázolt nyíl irá­nyának megfelelően az üzemanyagfelhasználó -jg 50 helyhez, a jelen esetben a 139 fúvökához. Ami a működés egyéb vonatkozásait illeti, az 1. ábra szerinti kiviteli változatnál ebben a vo­natkozásban leírtak a mértékadók. Az 1. ábra szerinti kiviteli változatnál a szelep a pulzálódugaittyúban van elrendezve és a nyomásesés, amely akkor következik be, ami­kor az üzemanyagot a belépőkamrából kivezet­jük, nagyon csekély. Ezt az előnyös hatást azért tudtuk elérni, mert az energia, ami ahhoz szükséges, hogy a szeleptestet mozgássá, az em­lített szeleptestre a dugattyúból részben azon a csapon adódik át, amely összeköti a szeleptes­tet és a dugattyút, részben pedig a dugattyúban elrendezett szelepülés révén. Ily módon a sze­lepet a dugattyú pozitívan vezérli, ellentétben a hagyományos zárószelepekkel, amelyeket a folyadékban fennálló nyomásviszonyok vezérel­nek. A 2. ábra szerinti kiviteli változatnál ugyanazt a hatást érjük el az energiának a súrlódó gyűrű útján való átadásával. A pulzáló gerjesztőszerkezet egyik további lényeges is­mérve, hogy a leírt szelepszerkezet nagy sze­lepnyílást eredményez, ily módon megoldva azokat a bevezetőben említett problémákat, amelyeket a tapasztalt nyomásesés más ismert szerkezetek esetében okozott. Magától értetődő, hogy bár a találmányt két kiviteli változat ábrázolása és ismertetése alap­ján írtuk le, a találmány nincs ezekre a ki­viteli változatókra korlátozva. Például körha­gyóval működtetett motor helyett a meghajtó eszköz elektromágnes is lehet, amelynek vas­magja a dugattyúrúdhoz van kapcsolva és amelyet pulzáló .elektromos áram táplál, amely­nek frekvenciája határozza meg tehát a ger­jesztőszerkezet pulzálásának a frekvenciáját. Szabadalmi igénypontok: 1. Hidraulikus pulzáló nyomás-gerjesztő szer­kezet azzal jellemezve, hogy véglapjával egy házban (1; 101) kialakított pulzálókamra (15; 115) egyik falának nagyobb részét képező pul­zálódugattyúja (3; 103), a belépési oldalán ki­képzett belépőkamrát (6; 106) a kilépési olda­lán kiképzett pulzálókaimrától (5; 115) elvá­lasztó elzárószelepe (9; 12; 109; 112), a belépő­kamrába folyadékot vezető belépőnyílása (7; 107), a pulzálókamrából a pulzáló folyadék ki­vezetésére szolgáló kilépőnyílása (16; 116), és a pulzálódugattyút előre-hátra mozgató meghajtó szerkezete (33; 133) van, mimellett az elzáró­szelep szelep test je (9; 109) a pulzálódugattyú­val (3; 103) mozgást átadó módon van össze­kapcsolva (1968. augusztus 23.). 2. Az 1. igénypont szerinti hidraulikus pul­záló nyömásgerjesztő szer-kezet kiviteli alakja azzal jelemezve, hogy a szelep nyitási "mozgá­sát meghatározó hézag biztosítására az elzáró­szelep a pulzálódugattyúhoz (3) rögzített sze­lepülésből (12) és a szelepüléssel együttműködő és a dugattyúval (3) összekapcsolt szeleptestből (9) áll (1968. augusztus 23.). 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom