159392. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ciklusos aminoalkoholok szubsztituált fenilkarbaminsavésztereinek előállítására
3 159302 4 adagokban és időközakiben alkalmazva fiziológiailag ártalmatlanok. Jellegzetes farmakológiailag elfogadható savaddiciós sókat képeznek a találmány szerint készült vegyületekkel például ásványi savak, mint sósav, hidrogénbramid, foszforsav vagy kénsav, továbbá szerves savak, mint az ecetsav, glikolsav, tejsav, levulinsav, fumársav, maleinsav, borostyánkősav, borkősav, benzoésav és fahéjsav, valamint szulfonsavak, mint a metánszulfonsav és a szulfaminsav. Ismeretes, hogy helyi érzéstelenítők oldatai izotonikussá tehetők például nátriumklorid hozzáadásával. Ismerétes továbbá az is, hogy az érzéstelenítés hatása fokozható érszűkíitők, mint az adrenalin, noradrenalin vagy oktapresszin, ad'alékolásával. 10 i5 A helyi érzéstelenítő alkalmazható mennyisége széles határok között változik, és, mint ismeretes, függ az alkalmazás helyétől és az érzéstelenítés kívánt természetétől. Az érzéstelenítő hatást a találmány szerinti eljárással készült I általános képletű vegyületek kellő menynyiségének alkalmazásával érjük el. Kívánság esetén többszöri alkalmazással gyógyászatilag megfelelő időközökben hosszantartó érzéstelenítés énhető el. A találmány szerinti eljárással készült vegyületek és fiziológiailag elviselhető addíciós sóik értékes farmakológiai tulajdonságait szemlélteti a következő táblázat. Ebben néhány új vegyület helyi érzéstelenítő hatását hasonlítjuk össze a lidokainéval. A lidokain hatását 1,0-nák vesszük. ' 1. táblázat Helyi érzéstelenítő hatás Rí R n az ingervezetés blokkolása felületi érzéstelenítő hatás házinyúl Toxicitás egéren i. v. LD50 izolált békaidegen szaruhártyán mg/kg Cl— C2 H S — 2 1—1,5 4,1 21 CH3 — n—C3 H 7 — 2 2 3,6 17 Cl— n—C3 H 7 — 2 1,5—2 4,5 14 CH3 i—C3H7— 2 1,5 2,8 22 Cl— i C3 H 7 2 1,5—2 4,0 14 CH3 — terc.—C4H9— 2 1,5 10,0 12 Cl— terc.—C4 H 9 — 2 1,5-H2 4,9 10 CH3 ^CH3 — 3 1—1,5 3,0 15 Cl— CH3 — 3 4 4,5 4,0 14 H— C2 H 5 — 3 0,7 1,0 3Í CHjr-C2H5— 3 1,5—2 2,8 14 Cl— QH5— 3 4—4,5 6,7 14 CHyn—C3 H 7 — 3 1,5—.2 3,2 9 Cl— n—C3 H 7 — 3 4—4,5 4,8 12 CH3 — i^C3 H 7 -3 1,5—2 3,2 13 Cl— i—C3 H 7 — 3 4—4,5 4,8 11 CH3 — terc.—C4H9— 3 3,5—4 5,1 7 Cl— i—C4H9— 3 3,5—4 6,2 5 CH3 — n—C4H9— 3 12 2,9 9 Cl— n—C4 H 9 — 3 •2 4,7 7 A találmány szerinti eljárást ; 1 következő kloroformmal extraháltuk. Az oldószernek vápéldákban szemléltetjük. kuuimban való ledesztillálása után a kristályos 1. példa: 4 g N-terc.butil-3-hidroxipirrolidinnek 75 ml száraz toluollal készült oldatához hozzáadtunk 4,65 g 2-klór-6-metilfenilizocianátot, és az oldatot 2 óra hosszat visszafolyatás közben forraltuk. Lehűlés után az oldatot 2 ízben 25 ml vízzel mostuk, és .2 ízben 25 ml 2 n sósavval extraháltuk. A savas kivonatot nátriumkarbonát-oldattal meglúgosítottuk, és ä kivélt bázist 55 60 es; maradékot ligroinból átkristályosítva tiszta (N-terc.-butil-3-ipirrolid'il)-i2-klór-6-metilfenl ilkarbamátot kaptunk 108—109 C° olvadásponttal. Hasonló módon állíthatók elő a következő vegyületek: (N-etil-3-pirrolidil)^2,6-dimetilfemlkarbamát, op. 57—58,5 C°, (N-etil-3-jpirrolidil)-i2-klór-6-jmetilfemlkarba-mát, op. 54—56 C°, 2