159357. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-alkil-5-tiazol-karbonsav-származékok előállítására
159357 -etil-, dieitilamino-propil- vagy dipropilamino-etilésztere. Hasonlóképpen megemlíthetjük a yj-piridil-etanol-észtert, a p-klórfenoxi-izobutanol-észtert és a 7-hidroximetil-teo-fillin-észttert. 5 A találmány szerinti eljárással készített I. általános képletű vegyületek előállításának az a lényege, hogy valamely II. általános képletű alkiltioamidot — mely képletben R' valamely 3—12 szénatomos egyenes szénlátncú alkilcsopor- io tot jelent — valamely III. általános képletű 2-halo-3-oxo-pro/pionsavas alkilészterrel kondenzálunk. Ez utóbbi képletben Hal valamely fluor-atomtól különböző halogéniatomot jelent, R" jelentése 1—5 szénatomot tartalmazó alkil- 15 csoport. A reakcióban kapott 2-alkil-5-tiazol-karbonsavésztert ezután 2-alkil-5-tiazol-karbonsavvá szappanosítjuik. Ebből a vegyületből azután kívánság szerint valamely alkálisóval vagy szerves bázissal sót képezhetünk, vagy ezt a 20 vegyületet valamely szubsztituált vagy szubsztituálatlan alkainollal észiterezzük. A találmány szerinti eljárás jelenleg legcélszerűbb megvalósítási módjának lényege a következő : 25 a) Alkil-í2-halogén-3-oxo-prapioinátként célszerűen 2-klór-3-oxo-^propionsavas etilésztert alkalmazunk. b) Az alkil-tioamid és a 2-halogén-3-oxo-propionsavas alkilésZter közti kondenzációt vala- „Q mely szerves oldószerben, így valamely aromás vagy gyűrűs szénhidrogéniben vagy valamely alkanolban hajtjuk végre. c) Az alkil-tioamid és a ;2-halogén-3-oxo-propionsavas alkilészter közötti kondenzációt úgy g valósítjuk meg, hogy az oldószert visszafolyató hűtő alatt forraljuk. d) A 2-alkil-5-tiazol-kafbonsav-észitert valamely lúgos kémhatású szierrel szappanosítjuk el; így erre a célra valamely alkáli-hidroxidot 40 alkalmazunk. e) A 2-alkil-5-tiazol-Jkanbonsavból úgy képezünk sót, hogy a szóbanforgó savhoz vizes' közegben valamely bázikus kémhatású alkálivegyület oldatát adjuk. 5 f) A ;2-alkil-5-tiazol-ikarbonsavból szerves bázissal valamely vízmentes vagy vizes szerves oldószerben, így acetonban vagy etanolban képezünk sót. g) A ;2-a']kil-5-tiazoMcarbonsa>vat savas katalizátor jelenlétében valamely alkanollal vagy valamely diazoalkánnal észterezzük. 50 vegyületek mellett hatóanyagként tartalmazhatnak egy vagy több hasonló vagy szinergetikus hatású vegyületet, így perifériás értágítókat, hajszálér-áteresztőképességet szabályozó szereket vagy görcsoldókat. E vegyületek akut vagy krónikus hiperlipaemia, aetheroma, májkárosodás vagy mérgezés hatására fellépő steatosis vagy lipoid nephrosis kezelésére szolgálnak. Úgyszintén alkalmazhatóak vérkeringési zavarok, így arteritis vagy vascularis görcsök kezelésére. Felnőtteknél a szokásos egyszeri adag 0,1—0,5 g, a napi adag 0,5—2,5 g, az adagolás módjától függően. 1. példa: 2-^propil-5Htiazol-^karbonsav diizopropilamin-sója (R = _N CH(CH3 ) 2 CH(CH3 ) 2 R' = _CH2 CH 2 CH 3 )-4,45 g 2. példában előállított 2-propil-5-tiazol-karbonsavat feloldunk 120 ml acetonban, majd az oldathoz 2,62 g diizopropilamint adunk. Az adagolás befejeztével az oldószert vákuumban ledesztilláljuk, s a desztillációs maradékként kapott kristályokat izopropiléterből átkristályosítjuk. Ilyen módon színtelen kristályok formájában :2-propil-5-tiazol-karbonsav-diizopropilamin sót állíthatunk elő. A 120 C°on olvadó termék vízben és alkoholban oldódik, (termelés: 90%). Elemzés C13 H 24 N 2 0 2 S = 272,41 Számított: N% 10,28 S% 11,77 Talált: 10,26 11,79—11,75 Legjobb tudomásunk szerint a fenti vegyületet az eddigiekben nem írták le a szakirodalomban. 2. példa: 2-pentil-5-tiazol-karbonsav (R' R = —H) -C5 H n A találmány szerinti eljárással előállított I. általános képletű vegyületeket szájon át, rektálisan vagy transzkután alkalmazhatjuk. E vegyületeket injektálható oldatok, vagy szuszpenziók, tabletták, drazsék, ostyák, kapszulák, granulátumok, emulziók, szirupok vagy szuppozitóriumák formájában szerelhetjük ki. Az említett gyógyászati készítményeket a gyógyszeriparban szokásos eljárások segítségével állíthatjuk elő. A gyógyászati készítmények a találmány szerinti eljárással előállított I. általános képletű g5 55 60 Az 1. példában ismertetett eljárás szerint tiohexilaminból kiindulva 2^pentil-5-tiazol-karbonsavat állítottunk elő. A 90 C°-on olvadó színtelen kristályos anyag nátriumhidroxid-oldat-ban és alkoholban oldódik, éter gyengén oldja, vízben oldhatatlan, (termelés: 45%). Elemzés Cn H 17 N0 2 S = 227,33 Számított: N% 7,03 S% 16,10 Talált: 6,99—7,04 16,19—16,15 Infravörös spektrum (KBr^ban) Sávok 3180, 2480, 1850, 1690, 1270, 1150, 800 és 765 cm_1 -Hnél. 2
