159265. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényvédő kenőcs előállítására

3 159265 4 a súlyos fotataumás gyuttladásgá'tló sugarak­tól. A fenti három követelmény dindokoljja oiyan új hatásos fényvédők előállítását, melyek al­kalmasak a betegségek gyógyíttására, illetve megelőzésére. iEzek aükialimiazálsáit 1928^bain kezditek meg. Ekkor jelent meg az első fényvédő készítmény, mely benzálnszalkálátoit és a benzil-okiinamáitot tairtalimazatt. Később a keratinnal kémfai reakcióba lépő és ily módon a bőrön fényvédő filtert képző különböző ketonok és kinonofc olyan keverékét alkalmaziták fényérzékenységben szenvedő egyéneken, mely az UV fény 95%-át és az infravörös sugarak 20%-ált képes abszorbeálni, (juglon 0,035%, dihidroxi- aceton 3%. 5fl%Hos vizes izapropil-iaälkohiolos oldatban). [J. Am. Med. Assoc. 182, 1120 (1962)]. Kettős célt kívántok elérná ezekkel a készít­ményekkel: egyrészt úgynievezertit kozmetikai fényszűrőket készíteni, melyek az UV—B-ben abszorbeálnak vagyis az előzetes bőrpir kivál­tása után a pigmentációs sugarakait nyeli el, másrészt az úgynevezett terápiás hatású ve­gyületekéit és készítményeket alkalmazni, ame­lyek az UV—A^ban hatásosak, tehát a direkt barnító spektrumtairitiom'ányrt abszorbeálják. A vegyületek széles skálájáról derült ki a vizsgálaitok során, hogy fényabsKOirbeáló tulaj­donsággal rendelkeznek. AZ UV—B-ben abszor­beáló anyagok részletes összefoglalóját a Derm. Wochen. 52. (11966.) 313. ismerteti. A hossziaibbhullámú terbomény elnyelésére már jóval kevesebb orvosilag is alkalmazható vegyület ál rendelkezésire. Az utóbbi évek fő törekvése tehát ezen a téren elsősorban az, hagy az UV—A-ban haté­kony vegyületeket keressenek. A gyakorlatilag színtelen benzofenon szárma­zékok UV-fényszűrő hatását 1954-ben ismerték fel. [J. Org. Cham. 19. 1243 (1954]. Ezeket elő­ször az ipari féhyvédeliemtoen használták, ké­sőbb fotedermatózisos egyéneken terápiás fény­védőiéin céljából. 19614>eri jelent meg a ketres­kedeüemiben a hamburgi HERMiAL-CHEMIE üzemében készített CQNTHALUM nevű készít­mény, mely az UV—A-iban fényelnyelő 8 súly % 2,2'-dihidroxi~4,4'-dinietoxi-ibenzofenont és aiz UV—B4ben abszorbeáló 10 súly% o-amino­-benzoesavat vagy p-amino-ibenzoesav-etilész­tert vagy 3,4-diimetaxÍHfenil-glaDxilsav nátri­umsót tartalmaz víz/olaj illetve olaj/víz emul­zióban. [Haütarrtz 13. 87. (1962)]. Hasonló vegyületeket tartalmazó készítmény UVISTAT néven a londoni WARD BLENKIN­SOP and Co. révén került forgalomba. A 2900'—3500 Ä huUámhasszúságiű tartomány­ban jól abszorbeáló Senyvedő anyagok szubszti­tuált benzol-szulfonsav^aüdehidekből és N,N-di­alkil-hidrazinokböl közvetlenül lehet előállítani. (US 3 375 271 sz. szabadalmi leírás). A fénybetegségék gyógyítására más vegyü­letekeit is kerestek, mégpedig az US 3 403 207 sz. szabadalmi leírás a p^imetil-iaminoHbenzoe­sav észtereket tekintik az ideális fényvédőknek. 5 Különösen jó hatást lehet elérnii szerintük a p-dimetál-.aniinó-benzoes'av-laim'ilészterrel. Az egyéb ismert anyagok közül megemlítjük még, hogy az 128S855 sz. nyugaftonémet szaba­dalmi leírás kozmetikai abszorpciós fényszűrők-10 nek az l,3-Jbis-(5nszulfonsiav-(benzmmflid(azolil)-Jben­zolt ill. a 2-fenilHbenzimidazol-45^szulfonsiavat, illetve ennek sóit használja víz/olaj vagy olaj/ víz keverékekben, esetleg 4-fenöil-benzofenon­-2'-kairbonisaiv-izo-aktil észterrel kombinálva, 15 mely keverékek abszorpciós maximuma 3070 A-nél van. Az irodalomban ismertetett kenőcsöket, bár használják a kozmetikai készítmény ékben és a különböző fénybetegségék gyógyítására. [New 20 England J. Med. 280. 1459 (1969) a hatóanyagok bonyolult előállítási módja és azdk magas ára miatt nem terjedtek el általánosságban. A találmány célja olyan egyszerű fényvédő 25 kenőcs előállítása, mely az eddig ismert és al­kalmazott eljárásoknál, azok terápiás hatásánál előnyösebb, illetve jobb eredménnyel alkalmaz­ható. Kísérleteink során arra a felismerésre jutot-30 tunk, hogy a 2,4-dihidiroxi^ac0tofenon (rezace­tofenon) megfelelően klivállasztatit kombinációk­ban előnyös fényvédőhaitásált a kívánt mérték­ben fokozhatjuk, így mind az UV—A, mind az UV—B tartományban a fényabszorpció szabá-35 lyozható. A reazacetöfenont az ipari fényvédelemben már használják a cellulóz-észter alapú filmeknek az UV fénytől való védése céljából, (2 393 794 sz. amerikai és a 11128 745 sz. nyugatnémet sza-40 badahmi leírás) azonban terápiás alkalmazásra mindeddig nem került sor. A találmány tárgyát egy eljárás képezi fény védő kenőcs előállítására. Az eljárásit az jel­.. lamzi, hogy víz/olaj vagy olaj/víz kenőcs alap­anyagban 1—30 súlyfl / 0 közötti mennyiségű kü­lönlegesen tisztított rezacetofenont egyenletesen elkeverünk egyenlő arányban UV—B tarto­mányban abszorbeáló anyagokkal 0,1—1 súly% 5„ mennyiségű gyulladásigátló anyag és 0,05—1 súly% anitioxidáns jelenlétében. Az eddig ismert fényvédőket nappalra úgy javasolják, hogy éjszakáira fcartikositsroidot használnák. [Derm. Woch. 143.600 (1961)]. Most először sikerült egy olyan új fényvédő kenőcs előállítására eljárást kidolgoznunk, mely gyul­ladásgátlót is tartalmaz, így használatával kom­binált kezelés érhető el. Gyulladásgátló anyag­.kánt predmizolont és/vagy hidrokortizont hasz­nálunk. A kenőcs készítéséhez a rezacetofenont az Org. Synth., 21. 103 (1941) alapján állítottuk elő. A kapott nyerstermék erősen színezett és az előirat szerint megadott tisztításokkal azaz 65 az 1:1 arányú sósav víz elegyből történő több-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom