159247. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pirimidinszármazékok előállítására

5 159247 6 Ib általános képletű vegyületeket vizes hid­rogénihalogenid oldatban oldunk, és a reakció­lseveréket szobahőmérséklet és 120 C°, előnyö­sen 60 és 70 C° között V4—3 óra hosszat me­legítjük. Egy imásik lehetőség szerint az Ib ál­talános képletű vegyületeket iners szerves oldó­szerben, például kloroformban, metilénklorid­ban, benzolban stb., oldjuk, és a reakcióelegybe halogént viszünk be. Az Ib általános képletű vegyületek előállítá­sára a c) pontban ismertetett eljárás a követ­kezőképpen végezhető: Hidroxilcsoportokkal szubsztituált alkilcsopor­tot tartalmazó Ic általános képletű vegyülete­ket 50 C° és az elegy forrási hőmérséklete kö­zött V2—5 óra hosszat egy dehidratálószerrel, például eeetsavanbidriddel, egy hidrogénhaloge­niddel (főleg hidrogénkloriddal), toluolszulfon­savval stb., reagáltatunk. A .vízlehasítást előnyö­sen a reakciókeverék forrási hőmérsékletén vé­gezzük. Vicinális halogénatoniokkal szubsztituált aL-kilcsoportot tartalmazó Ic általános képletű ve­gyületeket célszerűen kétértékű fémekkel, főleg cinkkel reagáltatunk iners szerves oldószerben, célszerűen rövidszénláncú alkoholban 50 C° és a reakciókeverék forrási hőmérséklete között. A halogén lehasítását előnyösen a reakciókeve­rék forrási hőmérsékletén végezzük. Halogénatomokkal szubsztituált aOMLcsopo>rto­kát tartalmazó Ic általános képletű vegyülete­ket bázikus reagensekkel, például alkoholos kálilúggal vagy nátriumamiddal, reagáltatunk iners szerves oldószerben, például xi'lolban, to­luolban valgy benzolban, 50 C° és a reakció­keverék forrási hőmérséklete között. A hidro­génhalogenid lehasítását előnyösen a reakció­keverék forrási hőmérsékletén végezzük. Az Id általános képletű vegyületek előállítá­sára a d) pontban ismertetett eljárás a követ­kezőképpen hajtható végre: le általános képletű vegyületeket iners szer­ves oldószerben, például etilacetátban oldunk, majd katalizátor, például nemesfémkatalizátor, főleg palládiiumszén vagy platinaoxid jelenlété­ben a hidrogénfelvétel befejeződéséig hidrogé­nezzük. A hidrogénezést célszerűen atmoszfé­rikus nyomáson vagy 1,5 atm-ág terjedő túl­nyomáson szobahőmérsékleten végezzük. Az Id általános képletű vegyületekhez úgy is eljuthatunk, hogy le általános képletű vegyü­leteket ciklikus vagy egyenesláncú éterben, pél­dául tetrahidrafuránban vagy dimetiléterben, oldunk, majd komplex hidridekkel, például lí­tiumalumíniumhidriddel, szobahőmérséklet és a reakciókeverék forrási hőmérséklete között rea­gáltatunk. A találmány szerint előállított I általános képletű vegyületek a megfelelő reakciókeve­rékekből ismert módon, például extrakeióval, az oldat bepárlásával, ill. sóképzéssel, választ­hatók ki, és ismert módon, például átkristályo­sítéssal vagy, ha lehetséges, desztülációval tisz­títhatók. A kapott sókból az I általános kép­letű vegyületek ismert módon, például vizes al-5 káMMggal szabadíthatók fel. A találmány sze­rint kapott I általános képletű vegyületek meg­felelő szerves vagy szervetlen savakkal reagál­tatva átalakíthatók savaddiciós sóikká, 10 Az ai) pont szerinti eljárásban kiindulási ve­gyületként használt olyan II általános képletű vegyületek, amelyek képletéiben X halogén­atomot jelent, az alábbiak szerint állíthatók elő: 15 IV általános képletű vegyületeket — ebben a képletben Hal halogénatomot jelent — VI általános képletű vegyületekkel reagáltatunk. A reakciót célszerűen úgy végezzük, hogy a IV általános képletű vegyületeket iners oldó-20 szerben, például toluolban, savmegkötőszer, például trietilaimin jelenlétében, —5 és +10 C° között VI általános képletű vegyületekkel hozzuk össze, majd a reakciókeveréket kb. 2 óra hosszat (forraljuk. 25 IV általános képletű vegyületeket VI általá­nos képletű vegyületekkel iners szerves oldó­szerben, például toluolban, savmegkötőszer, például trietilamin jelenlétében a reakciókeve­rék forrási hőmérsékletén reagáltatva V álta-30 lános képletű vegyületekhez jutunk — ebben a képletben R a fenti jelentésű — majd eze­ket egy halogénezőszerrel, például tionilklorid­dal, átalakítjuk II általános képletű vegyüle­tekké. A közbenső vegyületekként használt V 35 általános képletű vegyületekhez úgy is eljut­hatunk, hogy az uracil-5-karbonsavat tionil­kloriddal katalitikus mennyiségű dimetilform­amid jelenlétében 60 óra hosszat állni hagy­juk, majd a reakciókeveréket rövid időre for-40 rási hőmérsékletére melegítjük, és a reakció­terméket VI általános képletű vegyületekkel reagáltatjuk. ,. A fenti eljárásokhoz kiindulási vegyületekként használt IV és VI általános képletű vegyületek 45 ismertek vagy ismert módon előállíthatók. Azok a II általános képletű kiindulási ve­gyületek, amelyek képletében X szulfhidrilcso­portot jelent, például uracil~5-karbonsav és foszförpentasziullfid reagáltatásával és a reak-50 cióterméknek, iH. reakcióképes savszánmazéká­nak, főleg ihalogenidjének, VI általános kép­letű vegyülettel való észterezésével állíthatók elő. Ezeknek a vegyületeknek az alkilezésével, ill. aralkilezésével olyan II általános képletű 55 vegyületekhez jutunk, amelyek képletében X alkiltiocsoportot vagy adott esetben aktivált aralkiltioesoportot jelent. Analóg módon állíthatók elő azok a II álta-60 lános képletű kiindulási vegyületek, amelyek képletében X halogénatomtól, szulfhidrilcsoport­tól, alkiltiocsoporttól, vagy adott esetben akti­vált arallkíitiocsoportitól eltérő jelentésű. Az a2) pontban leírt eljárásban kiindulási 85 vegyületként használt III általános képletű 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom