159213. lajstromszámú szabadalom • Elektrosztatikus festékszórópisztoly

3 159213 4 lyeket manapság a festékgyárakban alkalmaz­nak. A festékszórófej-test a festékszórópisztoly fő alkatrésze és maga is számos lényeges al­katrészből áll. A 3 szabályozótű négy részből készült: egy 18 hátsó acélrészből, egy villamo­san nemvezető 19 közbenső részből — amely a végeinél 8 tömítésekkel, pl. gumiból készült „0"~gyűrűkkel van ellátva, — valamint a 10 homlokoildali acélrészből, amely festő-tűként van kialakítva és egy kúpos csúccsal van meg­szerkesztve oly módon, hogy a tűnek a 4 fú- • vóka homlokrészében kialakított fészekhez tör­ténő illeszkedésekor a festék kifolyását meg­akadályozza. Az „O'-gyűrűk visszatartják azt a folyadékot, amelyet a 9 szorítócsavar segít­ségével tartunk nyomás alatt, a szabályzó tű 19 középső része, a 8 „O'-gyűrűk és a szabályzó­tűnek a festékszórófej-testben levő vezetékré­szei között. A folyadéknak járulékosan az a szerepe, hogy szigetelőként hasson az elektro­mosan működtetett alkatrészekkel szemben, a pisztoly felé. A tű 10 homlokoldali acélrésze ezenkívül az elektródát is képezi, amely vala­mennyi elektront a festékhez szállítja, mely elektronok a festéket elektrosztatikailag feltöl­tik. Ez a feltöltés ily módon végbemegy, mie­lőtt a festék porlasztása megtörténik az 5 fú­vókán kívül, éspedig sorrendben közvetlenül akkor, amikor a festéksugár elhagyja a fúvó­kát. Ezzel kapcsolatban kell megjegyezni, hogy a feszültség az elektróda elektronkibocsátási ké­pességének növekedésével csökken. Ez különö­sen a kézi működtetésű elektrosztatikus beren­dezéseknél __jelent előnyt, ahol a biztonsági szempontok miatt csak igen korlátozott telje­sítmények alkalmazhatók. Szintén ismert, tu­dott dolog, hogy a felületileg csúcsos alkatré­szek, elsősorban fémből, nagymennyiségű elek­tront bocsátanak ki és könnyen kialakítják a leföldelt tárgyakhoz vezető elektronpályákat. Ismeretes továbbá, hogy az alacsony feszült­ségek igen jelentősen csökkentik az elektro­sztatikus hatást. A fennálló problémákat ez­idáig különböző típusú felületi csúcsokkal lehe­tett megoldani, amelyeikkel egyensúlyba lehet ugyan hozni az erős elektronpályákat és ^azo­.kat előidéző feszültségnövekedést, de nem lehet elérni a jó elektrosztatikus hatáshoz szükséges magas feszültség-értékeket. Általánosságban is­mert és tudott dolog az is, hogy az elektro­sztatikus festékszórásnál a rendelkezésre álló hatásoknak csak egy kis részét hasznosítjuk az elektrosztatikus hatás céljára. A jelen találmány az ezidáig bonyolult prob­léma megoldását nyújtja. A találmány szerinti megoldásnál korlátozott az elektronkiáramlás, amely azonban ténylegesen és közvetlenül át­adódik a festékrészecskéknek és magas elektro­sztatikus feszültséget tart fenn, mely viszont lehetőséget ad a festék igen nagy feltöltődésé­re és ezáltal igen nagy elektrosztatikus festő­hatás elérésére. Az elektronok átszállítása olyan módon történik, hogy a festéket egy hozzáve­zetésen keresztül bepréseljük a 4 festékfúvó­kába, aholis* a szabályozótű homlokoldali fe.s­tőtű-része magas feszültségen van és csupán egy jelentéktelen részt hagy szabadon; a festék számára, melyet a 4 festőfúvókáin előrefelé át­préselünk. Ezáltal a festéknek közvetlen feltöl­tődése érhető el, mivel a 10 festő-tű, valamint a 4 festőfúvóka között csupán igen. szűk rés van kialakítva; ezen feltöltődés miéig' járulé­kosan megnövekszik a festő-tű csúcsánál, an­nak kúposán végződő formája révén. Annak a ténynek a következtében, hogy a résben levő festékmennyiség felülete csak igen kicsiny, a festékben az elektromos .ellenállás igen nagy lesz és csökkenti az elektromos , áramvesztesé­get {elszivárgást) hátrafelé. A 4 festékfúvóká­ban egy ülék van kialakítva a "íestő.tű 10 csú­csa részére abból a célból, hogy a tömítést biz­tosítsa, amikor a pisztoly nincs üzemben. A" fúvókarész négy alkatrészből áld: egy 4 belső és egy 5 külső festékfúvókából külön-k il­lőn, a 6 tartógyűrűből és a 11 védőlemezből. A 4 belső festékfúvóka elektromosan nem veze­tő anyagból készül, amely a festékekkel és az oldószerekkel szemben ellenálló. Az 5 külső fesitékfúvóka egy általánosan isimert festékfú­vóka, a festék atomizálásához. A 6 tartógyű­rűnek, amely elektromosan nemvezető anyag­ból készült, az a feladata, hogy a 4 festékfú­vókát és az 5 szórófúvókát összetartsa, ahoiis a 20 közbenső tömítés meggátolja a szivárgást. A 11 védőlemeznek, amely a 6 tartógyűrű hom­lokoldali részére van feliszerelve, és igen vé­kony, elektromosan vezető anyagból készült, az a feladata, hogy az 5 fúvákat tisztán tartsa. A 11 védőlemezre villamos energiát vezetünk. A különböző típusú festékekkel végzett kísérle­tiek során azt' találtuk, hogy például a kis — pl. 100—150 megohm, — ellenállású festékek közvetlenül visszacsapódnak festékszóráskor és beborítják a fúvókát, ha nem alkalmazunk vé­dőlemezt. Ezt a jelenséget úgy lehet megma­gyarázná, hogy az 5 fúvóka magasabb feszült­séget vesz fel, mint amekkora a porlasztott festéké, amely az alacsony ellenállás mellett gyakran csak nehézségek árán tudja a kapott töltését megtartani. Ezáltal az 5 festékfúvóka magához vonzza azokat a részecskéket, ame­lyek bevonódást eredményeznek azon. Ezt a problémát a találmány szerint a védőlemez alkalmazásával oldottuk meg, amely önműkö­dően megakadályozza az elektrosztatikai ki­egyensúlyozaitlianság létrejöttét az 5 fúvóka, valamint a porlasztott festék között. A 11 vé­dőlemez ilyenformán taszítja a töltéssel bíró festékrészecskéket. Elektrosztatikus tér-vonalak alakulnak ki a befestendő tárgyhoz, amely a pozitív sarkot (pólust) képviseli és a már fel­töltött festék követi a tér-vonalakat, amelyek részben a befestendő tárgy mögé is benyúlnak, mimellett ezen tárgy, méreteinek megfelelően, bevonódik festékkel a hátsó oldalán-is. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 "2

Next

/
Oldalképek
Tartalom