159197. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mintázott szemüvegkeretek vagy hasonló kisméretű idomdarabok előállítására hőre keményedő műanyagokból

3 159197 4 feszültségmentesen önteni, a cél fokozott mértékben a tükörsima felület elérése lett. A formákhoz és az; előállítandó idomdarabokhoz, pl. szemüvegkeretekhez is gyantaként főképpen epoxigyantát használnak. A gyantából öntött -idomdarabok sokszínűsége dekoratív és megkülönböztethetőségi célokat szolgál. A felhasználás céljától függően, ezeket a tárgyakat a kívánt alakban és különböző színekben kell előállítani, ahol a különböző színek egymástól tisztán és világosan el vannak választva és elhatároltak és a kontúrhű többszínűség nagyobb távolságról is felismerhető, ill. egymásba futva a színek márványszerű vagy erezett hatást adnak, így pl. nem mintázott, különböző műanyagrétegeket mintaformában egymásra helyeznek, a rétegzett testet hossztengelyére keresztben összenyomják és az egymáson fekvő rétegekből álló lemezeit idomot profilírozott formázószerszámmal préselik. Az ismert eljárások hátránya, hogy márványhatású mintázat készítésénél a kívánt minta csak alkalmilag, véletlenül volt előállítható és gyakorlatilag nem volt lehetséges egy bizonyos mintázatot jól reprodukálható módon elkészíteni, mivel a műanyagmasszák keverése és az ezt követő műveletekkel megbízott dolgozó ügyessége az előállítás sikerét nagymértékben befolyásolta. Az ún. Havanna-hatás elérése műanyagokon, amelyeket mint pl. a celluloidot ezideig szemüvegkeretek előállítására használtak, hosszadalmas és költséges eljárás és ezenkívül hátránya, hogy a kész terméken a világos és sötét helyek vagy foltok elhelyezése nem reprodukálható. Az ún. Havanna-hatást hőre keményedő műanyagokból, pl. epoxigyantából készült szemüvegkereteknél eddig csak oly módon sikerült elérni, hogy a különböző színű gyantakeverékeket felváltva öntötték. Az ily módon előállított szemüvegkeretekben azonban az anyag folyásának irányában isávos vagy elmosódó vonalak mutatkoztak. A világos és sötét foltok helyzetének az irányítása a gyakorlatban gazdaságos módon nem volt keresztülvihető. A találmány célja az eddig ismert eljárások hátrányainak kiküszöbölése. A találmány tárgya eljárás mintázott idomdarabak, kiváltképpen szemüvegkeretek és szemüvegnyergek vagy hasonló kisméretű tárgyak előállítására műanyagokból, kiváltképpen, hőre keményedő műanyagokból, így epoxigyantákból, telítetlen poliésztergyantákból vagy poliuretángyantákból. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy az idomdarabokat egy bizonyos hőmérséklethatár túllépése esetén a színét megváltoztató anyagból állítjuk elő vagy ilyen anyaggal keverjük és az idomdarabokat helyenként e hőmérséklet feletti hőhatásnak tesszük ki. Ily módon előre meghatározott módon, pontosan reprodukálható mintázatot hozunk létre és a mintázat márványszerűségét, ill. a Havanna-hatás elérését a kívánt módon irányítjuk. A hőre érzékeny anyag viselkedése minden további nélkül meghatározható és 5 a hőhatás pontos beállítása ennek megfelelő minta-hatást eredményez. A színerősség a találmány szerinti eljárás során a hőmérséklet beállításával és/vagy ennek időtartamával szabályozható. 10 A hőhatás különböző módon befolyásolható. Eljárhatunk úgy, hogy a hőhordozó anyagot a mintázatnak megfelelően oly módon alakítjuk ki, hogy az idomdarabon a melegedés csak ezek-15 nek megfelelő helyeken történik. A mintázandó idomdarabokat például a kialakított hőhordozóra helyezzük, amely kialakítása következtében az idomdarabokat különböző helyeken különbözőképpen melegíti. De oly módon is eljárhatunk, 2o hogy melegítéskor a mintázandó idomtestet a hősugárzás vagy hővezetés ellen részben árnyékoljuk. Ennek az eljárásnak az az előnye, hogy az árnyékoláshoz használt sablonokat nagyobb variációban készíthetjük mint ahogyan magának 25

a hőhordozónak a kialakítását végezhetjük. Az eljárás során az idomdarabok a sablonokkal érintkezhetnek, ill. ezekre közvetlenül ráhelyezhetjük őket, vagy pedig ezektől bizonyos távolságra tarthatjuk. Az első esetben a hőhatásnak „„ kitett helyeken éles határvonal mutatkozik, míg a harmadik esetben a határvonal elmosódó. De úgy is eljárhatunk, hogy az idomdarabokat a hőhordozóhoz vagy a sablonhoz képest mozgatjuk. A mozgás sebességét minden esetben meg kell _ állapítani, hogy az idomdarabra ható hőkezelés helyét és időtartamát egyértelműen, meghatározzuk és ezzel a mintázat reprodukálhatóságát nagy variációs lehetőséggel biztosítsuk. A hőkezelést végezhetjük azonban felmelegített folyékony vagy gázalakú anyagok segítségével. Az idomdarabokat felmelegített, magas forráspontú folyadékokba meríthetjük, ahol a hőkezelés határát a bemerítés mélysége, a hőkezelés mértékét és ezzel a színhatást pedig a bemerítés időtartama szabja meg. Itt is mód van arra, hogy pontosan reprodukálható hatást érjünk el. Az eljáráshoz használható magas forráspontú folyadékok pl. olajok, aszfalt, szilikonok, fémfürdők vagy többértékű alkoholok lehétnek. Különösen előnyös erre a célra a glicerin alkalmazása, amely tekintve magas (290 C°) forráspontját magas kezelési hőmérsékletet tesz lehetővé és mint vízoldható anyag az idomdarabokról könnyen és egyszerűen lemosható. 00 A hőkezelés időtartama, amely éppen olyan pontosan beállítható, mint a hőhatás helyei, a mintázást, ill. a Havanna-hatást nagy variációban lehetővé teszi. A hőkezelés ideje szabja meg, 60 hogy a hőkezelés mennyire hatol be az idomdarabba és ezáltal azt is, hogy az elszíneződés milyen mértékű lesz. A mintázás ily módon pontosan reprodukálható és előre meghatározható 65 módon végezhető. 2