159197. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mintázott szemüvegkeretek vagy hasonló kisméretű idomdarabok előállítására hőre keményedő műanyagokból

159197 5 6 Egy bizonyos anyagra a melegítés mértéke tapasztalati úton megállapítható, ahol tekintetbe kell venni, hogy az elszíneződés milyen hőmérsékleten következik be. Az idomdarabok melegítésénél általában 150—350, előnyösen 200—300 C° hőmérséklet jön tekintetbe. A nem színezett műgyanták melegítése során a színváltozást általában a melegített helyeken bekövetkező oxidáció idézi elő. Színezékeknek a műgyantákhoz való keverése és a nem hőálló anyagok színváltozása, vagyis ezek színének egy bizonyos hőmérséklet túllépése esetébein bekövetkező változása messzemenő variációs lehetőséget biztosít. A műgyantákhoz szervetlen és szerves színezékeket keverhetünk. A szervetlen pigmentek a színüket általában kristályvizüknek a meghatározott hőmérsékletein való leadásával változtatják meg. Ez a kristályvíz-leadás azonban a gyantában kedvezőtlenül hat. Az idomdarabok készítéséhez használt műanyagokhoz ezért előnyösen szerves színezékeket keverünk, kiváltképpen transzparens színezékeket, mint például azo-színezékeket. Ezeknek a szerves színezékeknek a színváltozását a hő által előidézett szerkezeti átrendeződés okozza és nem áll fenn az a veszély — mint a szervetlen pigmenteknél — hogy a leadott kristályvíz opálosodást idéz elő. Ha nem színezett műgyantamasszákat használunk, amelyeknél a színváltozást a hőhatás által előidézett oxidáció okozza, úgy ez a színváltozás — amennyiben az oxidációt csak a külső (légköri) oxigén hatása idézi elő — lényegileg csak a felületi rétegekben jelentkezik. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi, hogy az idomdarabok előállítására szolgáló műanyagba melegítés hatására oxigént leadó anyagokat keverjünk. Ebben az esetben az oxidáció és vele együtt a színváltozás az idomdarabok hőhatásának kitett helyein a belső részekben is végbemegy, s ily módon az elszíneződés mélységhatást is mutat. Az idomtestek előállítására szolgáló műanyagokhoz olyan anyagokat is keverhetünk, amelyek színüket oxidáció hatására megváltoztatják. A melegített helyeken az oxidáló hatású atmoszféra felületi elszíneződést idéz elő, de ha — az előzőekhez hasonlóan — a melegítés során oxigént leadó anyagokat keverünk a műanyagba, úgy az elszíneződés az idomdarabok belsejére is kihat. A találmány szerinti eljárást az alábbi példával közelebbről megvilágítjuk. Példa: 100 súlyrész poliepoxid, 80 súlyrész poliamid és 0,2 súlyrész paszta alakban levő ibolya színezék keverékét 100 C°-on fél óra alatt kikeményítünk. Az így kapott öntőgyantát 5 percig kb. 400 C°-ra felfűtött lemez fölött, attól 5 cm távolságra sablonok között 180—250 C°-ra melegítjük. A bevitt ibolyaszínezék átcsapása kb. 180 C° következik be. A mellékelt ábrák a találmány szerinti eljárás kivitelezésére alkalmas berendezéseket szemléltetik. Az 1. ábra a hősugárzás kihasználásán alapuló berendezés kiviteli alakjának sematikus rajza. A 2. ábra sablont ábrázol, mely az idomtest hősugárzás elleni árnyékolására szolgál. A 3., ill. 4. ábra az 1. ábrán látható berendezés különböző kiviteli alakjai. Az 5. ábra a találmány szerinti eljárás kivitelezésére szolgáló, hővezetésen alapuló berendezés. A 6. ábra szerinti berendezés felülnézetben. Az 1. ábrán látható berendezésen 3 fűtőtestet jelent, mely körül 2 végtelen szállítólánc van elhelyezve. Erre a szállítóláncra az 1 sablon van felerősítve, amely pl. a 2. ábrán látható sablon lehet. A 2. ábrán a hősugárzás ellen védő, a sablon keretéből kiálló nyúlványokat jelent. Az 1 sablonon foglal helyet az öntőgyantaidom. Míg az 5 öntőgyantaidomot az 1 sablonnal, a 2 szállítólánc segítségével a 3 fűtőtest körül mozgatjuk, az idomdarab az 1 sablon la nyúlványokkal nem takart részén a hőhatás következtében oxidálódik és ezáltal eLzíneződik. A berendezésre a jelzett helyen öntőgyantaidomokat helyezünk és azokat a melegítés után ugyanerről a helyről távolítjuk el. A szállítólánc sebessége változtatható, úgy, hogy a hőkezelés ideje tetszés szerint választható meg. A 3. ábrán látható berendezés az 1. ábrán látható berendezéstől csupán annyiban különbözik, hogy itt az 5 öntőgyantaidomot két sablon közé befogjuk. Mindkét oldalához 1—1 láncvég és fűtőtest tartozik. Ily módon az öntőgyantaidom ellentétes felületein elszíneződést idézhetünk elő. A 4. ábrán látható berendezés a 3. ábrán levő berendezéstől csupán annyiban különbözik, hogy itt az egyik fűtőtestet lemez helyettesíti, amely a fűtőtest szerepét átveszi, amennyiben az erre a lemezre jutó hősugárzást az a sablonnal letakart öintőgyantaidom hátsó oldalára irányítja. Az 5. és 6. ábrákon látható berendezés szerint az 5 öntőgyantaidomot a hőkezelés kihasználása következtében egy bizonyos részen helyileg felmelegítjük. E célból az 5 öntőgyantaidomot 6 fűtőlap 7 nyúlványaira helyezzük. Azokon a he-, lyeken, ahol az 5 öntőgyantaidom a 7 nyúlványokra ráfekszik, az idomtest a hőhatás következtében elszíneződik. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás mintázott szemüvegkeretek és szemüvegnyergek vagy hasonló kis méretű idomdarabok előállítására műanyagokból, kiváltképpen alaktartó, hőre keményedő műgyantákból, így epoxigyantákból, telítetlen poliésztergyantákból vagy poliuretángyantákból, azzal jelle-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3