159188. lajstromszámú szabadalom • Eljárás khelyettesített 4-amino-fenilecetsavak aés származékaik előállítására

I i&ii hidrideket, iminoészteréket, amidineke,;; hidi­oxámsavakat, nitrileket, trihalogénmeiariokái;, saviminohialogenideket alkalmazunk. Az (I) képletű 'karbonsavak e célra alkalmas .­származékait, az irodalomból jól ismert módsze- 5 rekkel, semjeges, savas vagy lúgos közegben, —210 — +ä0O C°-os hőmérséklettartományban szappanosítjuk el. A hidrolízishez .savakként, pi. sósarvat, kénsavat, foszforsavat és brómhidrogén­savat, bázisként célszerűen nátrium-, kálium- 10 vagy kalciuimlhidroxidot, nátrium- vagy kálium­karbonátot alkalmazhatunk. Oldószerként elő­nyösen vizet, etanolt, metánt, , dioxánt, tetra­hidroífuránt, dimetilformamidot vagy ezek ele­gyét, különösen célszerűen vizes oldószerelegyé­ket használunk. A savszármazéko'kat azonban pl. éteres vagy benzolos közegben, erős bázis­sal, mint káliurnkarbonáttal, vagy oldószer nél­kül,, lúgos anyagokkal, mint kálium- és/vagy nátriumhidroxiddal vagy alkálif öldfémhidroxi­dokfcal képezett olvadékban is átalakíthatjuk az (I) képletű ámino^fenilecetsavakká. 15 20 A találmány különösen előnyös kiviteli .mód­ja szerint a megfelelő tioamidokat, pl. a meg- 25 felelően helyettesített feniltioaeeto-morfolidokat, -piperidideket,,.^pjrrolidideket, ^dimetilamidokat vagy -dletilatmidokat szappanosítjuk' el. fí tio­amidokat a megfelelően beftyettesítetít aceto­fenonok, kén és megfelelő aminők reakciójával 3 o állíthatjuk elő. Kiindulási anyagként előnyösen alkalmazhatók továbbá az aeetofenonok és ammóniumpoliszulfid reakciójával előállított amidok E termékeket az irodalomban Will­gerodt,-reakció néven ismert módszerrel alljf- 35 juk elő A tioamidokat, ^11, amidpkat pélsze­iuef i vizes sósavban melegítve hidrohzaljuk A hidrolízishez a tioamidokat vagy amidokai nem szükséges izolálnunk, hanem azokaj; az előállításuk során , kapott reakc^oelegy iorma- 40 jában is felhasználhatjuk. A megfelelő (I) kép­letű észterek, mint pl a tercier aPuleszterek szárazon, 50—35J0 ^-os^hómerseklet^artonianj­ban végrehajtott hevítésével az (I) kepletu amino-femlecetsavak állíthatok elő A hobontast 45 közömbös oldószerekben, mint benzolban, víz­ben, dimetilformanudban-, etilenghkolban, gli­cerinben, dimetilszulfoxidban, ciklohexanolban célszerűen katahtikus mennyiségű sav,, mint p­-tojuolszulfonsav jelenlétében is végrehajthat- 50 juk t Az (I) képletű vegyületek savakkal szokásos tmodon savaddiciós, sqikka alakíttatok A so­képzéshez, olyan savadat,.használunk fe\, ame­lyek gyogyászatilag megfelelő (sókat szolgálta^­nak Így pl. szeryjes es szervetlen savakat, mini pl, alifás, .alicikjusos, J ^rala^s, , art pma§ vagy heterociklikus jegy- vagy tobberteku karbon­vagy szul,fonsavakat, .mmt hangyasavät, ecet­savat, prap;onsayat, piva.linsavat, dietilecetsayat, „ oxálsavat, maionsavat, borostyankősavat, pim<?­hnsavat, fymársav'at, malegisajYjat,^ tgjsayat, bo"­kosavat, almasavat, anunokartbpnsavakat^ szulf­ammsavat, szalicilsavat, fejiiljptropionsavatj, (qn> t . romsavat, glukonsavat, aszkorbinsavat, nikotin- éí savkii izonikotinsavat, metánszulfonsavat, elán­aiszulifónsavat, /?4iidroxietánszulfonsavat, p-to­luoliszulfonsavat, naftalinmono- és diszulfon­savakát, kénsavat, salétromsavat, halogénhidro­génsavakat, mint klórhidrogénsavat vagy bróm­hidrogénsavat, vagy foszforsavakat, mint orto­foszforsavat, stb. alkalmazhatunk. Másrészről az (I) képletű aminofenilecetsavak bázissal reagáltatva gyógyászati szempontból megfelelő, fém-, ül. ammóniumsóikká alakíthat tótf... Előnyösen nátrium-, kálium-, magnézium-, kalcium- és amimóniumsókat, továbbá helyette­sített ammóniumsókat, mint pl. dimetü-, di­etilammónium-, monoetanol-, dietanol- és tri­etanolaimmÓniüírnX cikLoihexilamimoniuni- és di­benzioetiléndiammóniumsókat állítunk elő. Az (i) általános képletű vegyületeket továbbá savakkal képezett addíciós sóikból erős bázisok­kal, mint nátrium- vagy káliumhid£oxiddai, nátrium- vagy káliumkaiibonáttal, ill. adott esetben fém- , és ammóníumsóikból savakkal, elsősorban ásványi,,. savakkal, ., ü}m\t, sósavval vagy kénsavval kezelve szabadíthatjuk fel. Végül az (I) képletű helyettesített aminofenil­'Qcetsavakat röyidszénláncú alkilészterekfcel ke­zelve a megfelelő kváíerner ,sókká alakíthatjuk. A kvaternerezéshez pl. alkilhalogenideket, mint metilbromidot vagy etilkloridot, dialkilszulfá­tokat, mint dietil- vagy dimetilszulíátot hasz­nálunk fel. A reakciót az irodalomban ismer­tetett körülmények között hajtjuk végre. A,z (I) képletű karbonsavak anhidiidjeit ( az íiodalomból ismert módszerekkel állítgatjuk elo Így pl az aminofenilecetsavak sóit, pl natrium-, kahum- vagy magneziumsoit ammo­fenilecetsavhalogenidekkel, pl -^kloridokkal, -bromj dokkal, vagy jodidokkal Reagáltatva szim­metrikus anlndijidek^t ájíithatunk elő A reak­ciót előnyösen 60—160 C°-onT kqzombos oldó­szerben, mint dioxanban, benzolban, tetrahid­nfuianban vagy diklórbenzolban végezzük Ve­gyes anhidridek előállítása céljából az amiiw­femlecetsavsokat, ill arnjnofenilecetsavhaloge­mdeket egyéb kaibonsavl^alogenidekkel, mint acqtílklori,ddal, vagy karbongavanhidudekkel, mint ^ce'swanhidnddel eionyosen katalitikus meniy^segu ásványi sav, mint tomeny kénsav jelenlétében, ill egyéb k,atbonsavsok, mmt nát­numpippipnat felhasznalásayal állítjuk elo Az (I) képletű szabad aminofenilecetsavak ecetsav­anhidriddel vagy acetükloriddal melegen, adott esetben közömbös oldószei, mmt dioxan ben­zol, tetraklormetan vagy xilol jelenlétében kü­lönösen könnyen alakíthatok, a megfelelő ve­gyes anhicjpdekké tUgyancsa,k könnyen képez­hetünk anhidridek,et ugy, hog^y f pl h)-4fg?n, ,el­keszitett aminofenilecetsavklorid-pnídm-elegyet adott eseten valamely v iners, oldtpszer^ ,rmnt eterv tetrahidro|ui án vagy t dioxan jelenléteden a s^at bad aminofenilecetsa^'kkal, ( «Jegyitupk. Pnidm helyett tnmetilammt is felhasználha­tunk 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom