159181. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek és félvezető anyagok oxigén-, és bórtartalmának meghatározására termikus neutronokkal történő besugárzás útján végbemenő másodlagos triton-magreakciók alapján

159181 3 a tritonfluxus számítása az erős abszorpció és lefékeződés következtében csak tájékoztató jel­leggel végezhető el, a következő összefüggés alapján: 0T = lfö 0n (X) 2Li d, ahol d a vizsgálandó mintát bevonó litiumréteg vastagsága, 0ri(X) a meutronf luxus a litiumréteg (X) 10 mélységében, 2ti 'a tritontermelő magreakció makrosz­kopikus hatáskeresztmetszete. A gyakorlatiban egy adott mintán a mérési 15 rendszerre vonatkozó effektív hatáskeresztmet­szet érteikét kísérletileg meg kell határozni. A 2,72 MeV kezdeti energiával keletkező tritonok a vizsgálandó anyag felületi rétegében gyorsan elvesztik energiájúkat. A hatótávolság — tri- 20 tonenargia függvényt a gyakorlatban kielégítő pontossággal adja meg az alábbi lineáris Össze­függés: B(X) = E0 (1 J—) R 25 ahol E0 és E(X) a triton részecske kezdeti és a minta (X) mélységében meglevő ener­giája, R a triton részecske hatótávolsága a vizs­gált anyagrendszerben. A vizsgálandó minta fajsúlyától függően a tritonok hatótávolsága kb. 2)0—^50 /ím között változik. Ez a behatolási mélység közelítőleg megegyezik a nagy tisztaságú fémek és félve­zető anyagok felületi rétegeiben az oxigén dif­fúziós mélységével. Megfelelő felületi marató­oldatokkal végzett rétegoldási folyamat során a diffúziós profilon belüli oxigén eloszlás is mérhető. Amennyiben a vizsgálandó minta fe­lületi rétegét aktiválás előtt csiszolással vagy maratással eltávolítjuk, akkor az eljárással az any^ag (belső oxigénkoncentrációját határozhat­juk meg. Hasonlóan kedvező feltételek mellett végez­hetünk bőrmeghatározást pl. doppolt félvezető sziliciumlban, melyre egyaránt felhasználható a primer magreakcióban keletkező a- és triton­részecske is az alábbi magreakciók alapján: <sLi+n -3T * i°B(.a, n) l; *N (t X j = 10,5 perc >vm(t, 2n) n C <t t/ = 2i0,i5 pere) Mindkét magreakció egyidőben megy végbe, ezért eseteriként mint a ^N, mind a U C radio­aktív izotóp felhasználható a bórtartalom meg­határozására. A találmány szerint, a minta felületén a tri­tonfluxus előállításához oxigénmentes litium­fluoridot, ill. litiumport (v. fóliát) használtunk. Azonos vizsgálati feltételek biztosítása céljából a tritonáktiválást biztosító litiumréteget állandó minőségben és reprodukálhatóan. kell a méren­dő minta felületével érintkezésibe hozni. Ezt a következő módszerekkel biztosítottuk: 1. A litium-tfluoirid ill. fémlitiuim port 10—50 % polistirol vagy nyersgumi, vagy műgumi kö­tőanyagtartalmú benzolban vagy benzinben ol­dott organoszuszpenzióban' állítottuk elő.. Eb­ből a felületileg előkészített mintákon közvet­lenül bemártással vagy felszórással, ill, a szusz­penzióból előzetes fóliakészítés után abba be­csomagolva állítottuk elő a kívánt vastagságú, és a tritonfluxuíst biztosító litiumréteget. Besu­gárzás után á kötőanyagtartalmú litiumréteg a minta felületéről könnyen eltávolítható. 2. A litium-fluoridot és fómlitiumport 20—50 %-os. mennyiségű polietilén, ill. polisztirol ter­moplasztikus műanyaggal homogenizáltuk, és fröccsöntéssel állítottuk elő a vizsgálandó min­ta standardizált formájának (felület: 1 cm2, vastagság 0,05 am) megfelelő méretű litiumto­kokat, amelyekben a minták neutronbesugár­zását végeztük. 35 40 50 60 3. Csiszolt vagy polírozott felületi fém vagy félvezető lemezek felületén a tritonaktiválást biztosító litiuniréteget fémlitium vagy litium­fluorid vákuumpárologtatással biztosítottuk. Eb­ben az esetben érhető el a legnagyobb felületi fajlagos litiumkoncentráció, ami az oxigénmeg­határozáslban az .előzőkiben ismertetett réteg­felhordási .módszerekkel szemben kíb. egy nagy­ságrenddel nagyobb érzékenységet biztosít. Ak­tiválás után a felületi litiumréteg gyenge sa­vas és alkoholos mosással eltávolítható. A besugárzás folyamán az oxigénből kelet­kező 18 F izotópot, a minta kémiai oldása vagy felületi .maratása után az oldatból inaktív fluorhordozó jelenlétében gyors niikrodesztil­lációval sziliko-tetnafluorid alakban izotóptisz­tán elválasztottuk. A kvantitatív elválasztáshoz szükséges idő 15 perc. A 18F izotóp aktivitása a desztillátumba merülő GM-csővel, vagy. meg­felelő csapadékos elválasztás után GM-szám­lálással vagy gamniaspektroímetriás módszerrel mérhető. Nagy oxigénkoncentráció és kis mátrixakti-55 vitást képviselő minták esetében, mint pl. a sziliciumnál, a 18 F aktivitása roncsolásmentesen az annihilációs sugárzás koincidencia mérésével is meghatározható. 1. példa: Különböző vógfeszültségig folytatott anódi­kus oxidációval 2(00 fim vastag alumíniuimfólián 65 ismert oxigéntartalmú rétegeket állítottunk elő. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom