159070. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet elektromágnes, különösen elektromágneses kapcsoló céljára

159070 4 180°-kal el van fordítva rögzítő alapján átkap­csolót alkot. A találmány abból az alapgondolatból ered, hogy az előzőleg már említett szerkezeti meg­oldással ellentétiban — amelyben a himba csak játékkal elkészített transzmissziós közdarab a két kellően megvezetett csúszó rész között — a csuklós illesztésekkel felszerelt himbaí maga hord­ja az armatúrát, valamint a mozgást hasznosító alkatrészt, és a húzó és húzott részeknek nem kell pontosan egyenesvonalú mozgást végezniük, feltéve, hogy egyrészt az elektromágnes pólus­felületeinek találkozása, másrészt a mozgó érint­kezők záródása saját álló érintkezőikkel mecha­nikai és elektromos szempontból olyan közpon­tosító szerkezettel van biztosítva, amely meg­akadályozza azoknak az alkatrészeknek eltéré­sét a himba tengelyével párhuzamos elmozdulási középsíkjukhoz képest. A találmány tárgya szerkezet elektromágnes céljára, amelyben az egyenesvonalú főmozgást végző armatúra és egy tengelyen csapágyazott himba között csuklós kapcsolat van, és az jel­lemzi, hogy váltakozó irányú mozgást végző al­katrészei és a himba között kotyogásmentes csuklós kapcsolat van, és az alkatrészek munka­felületei (pólusfelület vagy villamos érintkező­mező) mellett, a csuklókkal átellenben, az al­katrészeknek a himba tengelyével párhuzamos, mozgási középsíkjuktól való eltérését megaka­dályozó mechanizmus van. A találmány egy célszerű kiviteli alakja sze­rint az armatúra központosítása oly módon tör­ténik, hogy egy, a berendezés álló részén csap­ágyazott emelő mozgó villájával az armatúra egyik oldalfalától kiálló csaphoz van kapcsolva. Nehezebb armatúra esetén célszerű olyan ki­viteli alakot alkalmazni, amelynél az emelő vé­ge ívelt, és az armatúra oldalsó sík felületéhez van illesztve. A találmány egy másik kiviteli alakja szerint az armatúra körül két emelőből és egy kereszt­tartóból álló bilincs van, illetve a két emelő az armatúra középső harántsíkjára szimmetrikusan van elhelyezve. Az armatúra központosítására használt bilincs ferdén levágott kereszttartója célszerűen a kap­csoló segédérintkezőit is működtetheti, megfe­lelő nyomógomb közvetítésével. A találmány más jellemzőit és előnyeit, a tel­jesség igénye nélkül, a rajzok alapján az aláb­bi leírásban ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti szerkezet fő darabjait mutatja axonometrikus összeállítási rajzon. A 2. ábra az armatúrát központosító bilincsek egy kiviteli alakjának axonometrikus képét mu­tatja. A 3. ábra axonometrikusan ábrázolja a himba egyik alkatrészét. A 4. ábra a szerkezet hátulnézetét mutatja az alaplemez eltávolítása után a forgócsapok men­tén részletmetszetben. Az 5. ábra a 4. ábra V—V metszetének egy részét ábrázolja. A 6. ábra axonometrikusan ábrázolja a szer­kezet elmozdítható csapagyat képező darabját és mellette a talapzatnak azt a részét, amelyben az elhelyezkedik. A 7. ábrán a szerkezet oldalnézete, bal felén az 5. ábra VII—VII metszete látható. A 8. ábra az 5. ábra VIII—VIII metszetét mu­tatja. Az 1. ábrán az áttekinthető rajz (kedvéért ki­hagytuk a tartószerkezet összes alkatrészét, va­lamint a villamos érintkező alkatrészeit és egyéb alkatrészeket. Az elektromágnes az 1 járomból áll, amely valamilyen módon a (nem ábrázolt) tartóvázhoz van rögzítve. A járom karjainak legalább egyi­kén van egy L| és Lo gerjesztőtekercs, amit a rajzon vázlatosan ábrázoltunk. A mágneses me­ző a járom felé húzza a 2 armatúrát az El nyíl irányában; az armatúra hátsó részén pedig két 2a nyúlvány van. amelyekben az 01—02 tenge­lyű (a rajzon nem ábrázolt) csapágyak vannak, és ezekben forognak a 4 himba 6 csapjai. A himba a fix 03—04 tengely körül fordul el, és a 05—08 tengely mentén illeszkedik a 30 érintkezőtartóhoz. A 2 armatúra és a 30 érintkezőtartó ily módon ellentétes értelmű, párhuzamos mozgásra van kényszerítve. Könnyű belátni, hogy az armatúrára ható hú­zóerők merőlegesek a'járom Sil és az armatúra S2 pólusfelületeire, és ezek az erők természete­sen központosító hatást gyakorolnak az XI—X2 tengely mentén haladó, a himba 03—04 tenge­lyével párhuzamos síkban. Mégis szükséges az armatúra megvezetése visszatérés alatt, sőt zá­ráskor is, a külső erők hatása miatt, ilyenek le­hetnek ütések vagy gravitációs erő, abban az esetben, ha a készülék nem teljesen vízszintesen van felszerelve. Ezen vezetés biztosítására ele­gendő a 11 emelő, amely alátámasztóként mű­ködik az armatúra pólusfelületeinek szomszéd­ságában. Egy ilyen kapcsolóban a 6 csap szögel­fordulása ggak 8°. körüli, lengési középsíkjától mindkél irányban. Az armatúra XI—X2 tengely menti pontos mozgásához viszonyítva az eltérí­tődé:; nagyon kicsi. Elegendő, ha az armatúrát a 11 emelő támasztja alá, amely a végén levő 1,1a villával átfogja az armatúra fő lemezére felsze­relt 12 csapot úgy, hogy a 11 emelő 10 tengelye körül forog, és a (nem ábrázolt) tartóvázra van felerősítve. Ha a 12 csap el van látva egy 16 fej­jel, az armatúra eltérítődése meg van akadályoz­va az XI—X2 tengelyre merőleges sík két egy­másra merőleges irányában. Egy előnyös példaképpeni kiviteli alakban két 13 és 14 emelőt alkalmazunk, amelyek a rögzí-IV 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 •>

Next

/
Oldalképek
Tartalom