159049. lajstromszámú szabadalom • Bitumenfúvatási eljárás, valamint berendezés annak végrehajtására

159049 6 képes alkatrészei elhasználódnak, az oxigénnek mindig mélyebben és mélyebben kell a bitumen­filmbe behatolnia annak érdekében, hogy a meg­felelő reakció-partnert megtalálja. Ez tehát a diffúziónak ellene működő ellenállás, amely egyidejűleg az oxigén parciális nyomását a már említett okok miatt le is csökkenti. Ezek az okok: az oxigén fölvétel a bitumen által, az oxigén tartalom járulékos csökkenése a reakció termé­kek rediffúziója következtében, valamint a sta­tikus folyadéknyomás csökkenése a buborékok felszállása közben. A fentiek következtében a diffúziós folyamat rendkívül gyorsan nyugalmi állapotba kerül. Az ebben a vonatkozásban vég­rehajtott kísérletek azzal az eredménnyel jártak, hogy a fúvatási eljárás gazdaságosságát, vala­mint a végtermék minőségének biztosítását el­sősorban meghatározó, a bitumenbe való oxigén­diffúzió akkor szűnik meg, amikor a légbuboré­kok útjuknak a keletkezési helytől számítva csupán egy törtrészét tették meg. Más szóval attól a berendezéstől, amelynek segítségével fú­vatóreaktorba annak alsó részén a friss levegőt bepermeteztük, a buborékok eljutnak a reakció­termék felületéig, és eközben a bennük jelenle­vő oxigéntartalomnak csupán egy harmadrésze használódik el. A találmányunk szerinti eljárás leglényegesebb ismérve, hogy a fölszálló légbuborékokat össze­olvadásra kényszerítjük, majd az előbbiekben a légbuborékok, által létrehozott légzsákokat újból buborékokká osztjuk széjjel, és így újra reakció­képes fázis-határfelületeket állítunk elő. Amíg eddig az egyes buborékok összeolvadá­sát minden eszközzel megkísérelték megakadá­lyozni, a találmányi gondolat értelmében e bu­borékokat — éppen ellenkezőleg — összeolva­dásra kényszerítjük, vagyis arra, hogy az. egyes buborékrészecskék nagyméretű légzsákokká egyesüljenek. Ezáltal a reakcióba már bevont, és ilymódon a további oxigén-diffúziót akadályozó folyékony fázis határ rétegeknek a buboréko­kat alkotó gázoktól való szétválasztása megy végbe a kényszerített buborék-összeolvadás foly­tán képződött légzsákok felszíne pedig mindig kisebb, mint a buborékok összfelületének nagy­sága. Ilymódon a buborékok által létrehozott gáz alakú fázis mintegy erőszakkal elválik az eze­ket a buborékokat körülvevő már reagált fém­től, a gázhalmazállapotú fázis pedig a reakció­anyagban fölfelé száll. Abban az esetben, ha a kényszer útján létre­hozott légzsákokat ismét buborékokká osztjuk széjjel, akkor ezek a még fel nem használt, vagyis újból rakcióra kész folyékony halmazálla­potú határfelületek képződnek, és így az oxigén­nek a bitumenbe való diffúziója újból, nagy sebességgel bekövetkezik. Amint a következők­ben leírt példákból is kitűnik, ilyen módon a bitumen fúvatási művelet lényeges meggyor­sulása, amellett pedig az üzemeltető anyagot kép­viselő fuvatólevegő mennyiségének tekintélyes mértékű megtakarítása érhető el. A buborékok kényszer útján történő összeol­vasztását, majd újból való felosztását többízben végre lehet hajtani, mégpedig olyan gyakran ahogy a buborék óikban jelenlevő oxigén jelenlé-5 te azt lehetővé teszi. A találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló berendezésnek mindenekelőtt az a jel­legzetessége, hogy a fúvató reaktorban egy vagy több, a fúvató reaktor belsejében felszálló bu-10 borékok összeolvasztására szolgáló szerkezet van elhelyezve, amelyek mindegyikéhez a kép­ződött légzsákok újrafelosztására szolgáló szer­kezet van hozzákapcsolva. • A légbuborékok összeolvasztására szolgáló egymás fölött elhelyezett szerkezetek a képző­dött légzsákok újrafelosztását eredményező, elő­nyösen tölcsér alakú ütköző lemezek, terelő se­bességcsökkentők, sziták, és hasonló szervek 20 együtteseként van kialakítva. A tölcsér alakú terelő lemezek előnyösen a fúvató reaktor belső falától indulnak ki és a képződött légzsákok fel­osztására szolgáló hozzájuk rendelt szerkezetek. elé vannak közvetlenül kapcsolva. 25 A találmányt kiviteli példa kapcsán rajz alap­ján ismertetjük részletesen. A mellékelt rajz a találmányunk szerinti eljárás megvalósítására szolgáló berendezés egy lehetséges kiviteli alak­?0 ját szemlélteti. Az ábrán 1 jellel jelöltük az oszlop alakú fú­vató reaktort, amelynek felső 1' kiszélesített ré­széből ágazik ki a 2 használtlevegő-elvezetőcső. 35 A reaktorfenékben helyezkedik el a 4 betápláló nyílás, amelyen keresztül a kezelendő anyag, te­hát a tetszőleges keménységű ásványolaj bitu­menné átalakítandó lágy ásványolaj lepárlási maradék az 1 fúvató reaktor belsejébe bejuttat-40 ható. A 1 fúvatóreaktor felső 1' kiszélesített ré­széből ágazik ki az 1" cirkuláltató cső is, amely az 1 fúvató reaktorba a 3 reaktorfenék közelé­ben torkollik vissza, és olyan 5 lefolyó nyílással van ellátva, amely 5 lefolyó nyíláson keresztül a 45 fúvatásnak már alávetett kész termék lefejthető. A 6 jellel a fúvólevegő-bevezetőcsövet láttuk el, amely 6 fúvólevegő bevezetőcső az 1 fúvató reaktor fölött elhelyezkedő 7 levegő elosztó gyű-, 50 rűbe torkollik. A 7 levegő elosztó gyűrűből négy darab a levegőbefúvó vezetékrendszert ké­pező 8 cső indul ki, amely közül a rajzon — amely az 1 fúvató reaktort hosszmetszetben tünteti fel — csupán három darab látható. Az 55 egymással párhuzamosan elhelyezkedő 8 levegő­befúvó vezetékek az 1 fúvató reaktor fölső fa­lán keresztülhatolnak, és az 1 fúvató reaktoron keresztül a 3 reaktorfenékhez vezetnek. A 3 reaktorfenék közelében helyezkedik el a 9, 9' 60 gázelosztó is. Ez a gázelosztó a 9 hengeres rész­ből, valamint a 9' torkolati nyílásai pedig a gáz­elosztó 9 hengeres része felé vannak irányítva. A 9' diszpergáló turbina meghajtása a 10 mo-65 tor segítségével történik, amikoris a 11 meghaj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom