159049. lajstromszámú szabadalom • Bitumenfúvatási eljárás, valamint berendezés annak végrehajtására

159049 6 képes alkatrészei elhasználódnak, az oxigénnek mindig mélyebben és mélyebben kell a bitumenfilmbe behatolnia annak érdekében, hogy a megfelelő reakció-partnert megtalálja. Ez tehát a diffúziónak ellene működő ellenállás, amely egyidejűleg az oxigén parciális nyomását a már említett okok miatt le is csökkenti. Ezek az okok: az oxigén fölvétel a bitumen által, az oxigén tartalom járulékos csökkenése a reakció termékek rediffúziója következtében, valamint a statikus folyadéknyomás csökkenése a buborékok felszállása közben. A fentiek következtében a diffúziós folyamat rendkívül gyorsan nyugalmi állapotba kerül. Az ebben a vonatkozásban végrehajtott kísérletek azzal az eredménnyel jártak, hogy a fúvatási eljárás gazdaságosságát, valamint a végtermék minőségének biztosítását elsősorban meghatározó, a bitumenbe való oxigéndiffúzió akkor szűnik meg, amikor a légbuborékok útjuknak a keletkezési helytől számítva csupán egy törtrészét tették meg. Más szóval attól a berendezéstől, amelynek segítségével fúvatóreaktorba annak alsó részén a friss levegőt bepermeteztük, a buborékok eljutnak a reakciótermék felületéig, és eközben a bennük jelenlevő oxigéntartalomnak csupán egy harmadrésze használódik el. A találmányunk szerinti eljárás leglényegesebb ismérve, hogy a fölszálló légbuborékokat összeolvadásra kényszerítjük, majd az előbbiekben a légbuborékok, által létrehozott légzsákokat újból buborékokká osztjuk széjjel, és így újra reakcióképes fázis-határfelületeket állítunk elő. Amíg eddig az egyes buborékok összeolvadását minden eszközzel megkísérelték megakadályozni, a találmányi gondolat értelmében e buborékokat — éppen ellenkezőleg — összeolvadásra kényszerítjük, vagyis arra, hogy az. egyes buborékrészecskék nagyméretű légzsákokká egyesüljenek. Ezáltal a reakcióba már bevont, és ilymódon a további oxigén-diffúziót akadályozó folyékony fázis határ rétegeknek a buborékokat alkotó gázoktól való szétválasztása megy végbe a kényszerített buborék-összeolvadás folytán képződött légzsákok felszíne pedig mindig kisebb, mint a buborékok összfelületének nagysága. Ilymódon a buborékok által létrehozott gáz alakú fázis mintegy erőszakkal elválik az ezeket a buborékokat körülvevő már reagált fémtől, a gázhalmazállapotú fázis pedig a reakcióanyagban fölfelé száll. Abban az esetben, ha a kényszer útján létrehozott légzsákokat ismét buborékokká osztjuk széjjel, akkor ezek a még fel nem használt, vagyis újból rakcióra kész folyékony halmazállapotú határfelületek képződnek, és így az oxigénnek a bitumenbe való diffúziója újból, nagy sebességgel bekövetkezik. Amint a következőkben leírt példákból is kitűnik, ilyen módon a bitumen fúvatási művelet lényeges meggyorsulása, amellett pedig az üzemeltető anyagot képviselő fuvatólevegő mennyiségének tekintélyes mértékű megtakarítása érhető el. A buborékok kényszer útján történő összeolvasztását, majd újból való felosztását többízben végre lehet hajtani, mégpedig olyan gyakran ahogy a buborék óikban jelenlevő oxigén jelenlé-5 te azt lehetővé teszi. A találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló berendezésnek mindenekelőtt az a jellegzetessége, hogy a fúvató reaktorban egy vagy több, a fúvató reaktor belsejében felszálló bu-10 borékok összeolvasztására szolgáló szerkezet van elhelyezve, amelyek mindegyikéhez a képződött légzsákok újrafelosztására szolgáló szerkezet van hozzákapcsolva. • A légbuborékok összeolvasztására szolgáló egymás fölött elhelyezett szerkezetek a képződött légzsákok újrafelosztását eredményező, előnyösen tölcsér alakú ütköző lemezek, terelő sebességcsökkentők, sziták, és hasonló szervek 20 együtteseként van kialakítva. A tölcsér alakú terelő lemezek előnyösen a fúvató reaktor belső falától indulnak ki és a képződött légzsákok felosztására szolgáló hozzájuk rendelt szerkezetek. elé vannak közvetlenül kapcsolva. 25 A találmányt kiviteli példa kapcsán rajz alapján ismertetjük részletesen. A mellékelt rajz a találmányunk szerinti eljárás megvalósítására szolgáló berendezés egy lehetséges kiviteli alak?0 ját szemlélteti. Az ábrán 1 jellel jelöltük az oszlop alakú fúvató reaktort, amelynek felső 1' kiszélesített részéből ágazik ki a 2 használtlevegő-elvezetőcső. 35 A reaktorfenékben helyezkedik el a 4 betápláló nyílás, amelyen keresztül a kezelendő anyag, tehát a tetszőleges keménységű ásványolaj bitumenné átalakítandó lágy ásványolaj lepárlási maradék az 1 fúvató reaktor belsejébe bejuttat-40 ható. A 1 fúvatóreaktor felső 1' kiszélesített részéből ágazik ki az 1" cirkuláltató cső is, amely az 1 fúvató reaktorba a 3 reaktorfenék közelében torkollik vissza, és olyan 5 lefolyó nyílással van ellátva, amely 5 lefolyó nyíláson keresztül a 45 fúvatásnak már alávetett kész termék lefejthető. A 6 jellel a fúvólevegő-bevezetőcsövet láttuk el, amely 6 fúvólevegő bevezetőcső az 1 fúvató reaktor fölött elhelyezkedő 7 levegő elosztó gyű-, 50 rűbe torkollik. A 7 levegő elosztó gyűrűből négy darab a levegőbefúvó vezetékrendszert képező 8 cső indul ki, amely közül a rajzon — amely az 1 fúvató reaktort hosszmetszetben tünteti fel — csupán három darab látható. Az 55 egymással párhuzamosan elhelyezkedő 8 levegőbefúvó vezetékek az 1 fúvató reaktor fölső falán keresztülhatolnak, és az 1 fúvató reaktoron keresztül a 3 reaktorfenékhez vezetnek. A 3 reaktorfenék közelében helyezkedik el a 9, 9' 60 gázelosztó is. Ez a gázelosztó a 9 hengeres részből, valamint a 9' torkolati nyílásai pedig a gázelosztó 9 hengeres része felé vannak irányítva. A 9' diszpergáló turbina meghajtása a 10 mo-65 tor segítségével történik, amikoris a 11 meghaj-