159049. lajstromszámú szabadalom • Bitumenfúvatási eljárás, valamint berendezés annak végrehajtására
159049 tó tengelyre egy 12 kúpkerék van fölékelve, e 12 kúpkerékhez pedig a 13 turbinatengelyén rögzített 14 kúpkerék kapcsolódik. Az ábrán a 15 jellel a 13 turbinatengely alsó tehgelycsapágyát jelöltük. Az 1 fúvató reaktort az 1" cirkuláltató cső leágazása fölötti részig töltjük meg a kezelendő anyaggal. A 9, 9' gázelosztó fölött az 1 fúvató reaktorbán helyezkedik el a 16 buborékösszeolvasztó szerkezet, amely a reakciótermékben fölfelé szálló buborékok egyesítésére szolgál. E 16 buborékösszeolvasztó szerkezet lényeges részét egy tölcséralákú ütközőlemez képezi, amely tölcséralakú ütközőlemez az 1 fúvató reaktor 17 belső falából indul ki. A tölcséralakú ütközőlemez helyett más segédeszköz is alkalmazható, amely alkalmas a légbuborékoknak nagyobb légzsákokká való összeolvasztását eredményezni. Erre a célra alkalmazhatunk például terelősebességcsökkentőfcet, szitákat vagy hasonló szerveket. A buborék összeolvasztására szolgáló ütközőlemez 18 nyílása fölött helyezkedik el a 19 szerkezet, amely a keletkezett légzsákok újrafölosztására szolgál. E 19 újrafölosztó szerkezet hasonló jellegű rediszpergáló turbina, mint amilyen a gázelosztó 9' diszpergáló turbinája volt. A 19 újrafölosztó szerkezet a 16 buborékösszeolvasztó szerkezetnek közvetlenül utána van kapcsolva. A rediszpergáló turbina tengelyét a 9' diszpergáló turbina 13 tengelyének 13' meghoszszabbítása alkotja. A 19 rediszpergáló turbinán kívül az 1 fúvató reaktor ezen szakaszán helyezkedik el egy további 16' buborékösszeolvasztó szerkezet, amely a 16 buborékösszeolvasztó szerkezettel hasonló módon, az -1 fúvató reaktor 17 belső, falából kiinduló tölcséralakú ütközőlemezből áll. E 16' buborékösszeolvasztó szerkezet 18' nyílása a közvetlenül utánkapcsolt 19' rediszpergáló turbinához vezet, amely ugyanúgy van kialakítva, mint az előbbi 19 rediszpergáló turbina. A 19' rediszpergáló turbinát a 13 tengely egy további 13" meghosszabbítása hajtja meg. A 13, 13', 13" jelű tengely fölső tengelycsapágyát a 20 jellel láttuk el. A fúvatási művelet során az 1 fúvató reaktor belsejében a tetszőleges keménységű ásványolajbitumenné átalakítandó lágy bitumenbe a 6 fúvólevegő-bevezető csövön, a 7 levegőelosztó gyűrűn, valamint a 8 levegőbefúvó vezetékeken keresztül friss levegőt vezetünk be, amelyet a 10 motor által meghajtott 9, 9' gázelosztó finom buborékokká oszt széjjel, e buborékok pedig a reakciótermékben fölfelé szállnak. A 16 buborékösszeolvasztó szerkezet ütközőlemezén való találkozáskor ezek a buborékok aránylag nagyméretű légzsákokká olvadnak össze, amely légzsákok a tölcséralakú ütközőlemez mentén ferdén fölfelé terelődnek, az ütközőlemez 18 nyílásán keresztül pedig a 19 újrafölosztó szerkezethez kerülnek, amely újból finom buborékokká aprózza föl őket. Amint már említettük a buborékoknak légzsákokká való összeolvadására való kényszerítése a nedves és gázhalmazállapotú részecskék egymástól való messzemenő szétválását 5 eredményezi. A buborékokat képező gázok nem kerülnek érintkezésbe az őket eddig körülvevő nedvesség filmmel, amely már bekerült a reak^ cióba, és ezáltal a további oxigén diffúziónak ellenáll. Ennek az a magyarázata, hogy ezen fo-10 lyadék filmek a buborékokat alkotó gáz részecskékről egyenletesen leválnak, és részben a reakcióterméktoen eloszlanak, részben azok belsejébe . hatolnak. 15 A légzsákoknak a 19 rediszpergáló turbina segítségével való újrafelosztása következtében újabb határfelületek alakulnak ki a levegő és bitumenrészecskék között, amelyek mentén újból tekintélyes mértékű, a folyékony fázisba va-20 ló oxigén diffúzió válik lehetővé, és ezáltal az 1 fúvató reaktorba behelyezett anyag újból teljes intenzitással kezelés alá kerül. A részecskék további fölfelé szállásakor az újonnan alakult buborékok a további oxigén diffúzió előrehala-25 dását gátoló filmmel lesznek körülvéve, majd újból a 16' fölső buborékösszeolvasztó szerkezet segítségével gázhalmazállapotú fázissá oszlanak széjjel. . 30 Ezt követően az itt keletkező légzsákokat a 19' rediszpergáló turbina buborékokká osztja, és így megint újra ismét reakcióképes fázishatárfelületek alakulnak ki. Az 1 fúvató reaktor belsejében levő reakciótermék az alkalmazott úgy-35 nevezett „mamutszivattyú hatás" teljes kihasználásával az 1" cirkuláltatócsövön keresztül állandó keringés alatt áll. Az 1 fúvató reaktorban levő anyag felszíne fölött összegyülekező elhasznált levegő a 2 levegő elvezető csövön keresztül 40 kiáramlík. A továbbiakban az összehasonlító kísérleteink eredményét közöljük, mégpedig olymódon, hogy az első kísérletpár folyamatos, a második kísérje letpár pedig szakaszos fúvatási üzem mellett adódott. a) A technika legutóbbi állása szerint kialakított fúvató reaktor belsejében, amelyben friss levegő elosztó, valamint rediszpergáló turbina 50 is helyetfoglal, B 200 jelű lágybitumerit (gyűrűs-gömbös vizsgálattal megállapított lágyuláspontja 39 C°, penetrációja 25 C°-nál 200 1/10 mm) B 85 jelű közepes bitumenra (lágyulási pontja 42 C°, penetrációja 25 C-nál 85 1/10 mm) 55 helyeztünk és 230 C° hőmérsékleten folyamatos fúvatásnak vetettük alá. Egy-egy tonna hasznos termékre és üzemeltetési napra 9524 kg B 85 reaktorteljesítmény adó-6o dott minden tonna konvertált terméknél 86,4 Nm3 levegőfelhasználással. b) A találmányunk Szerinti fúvató reaktorba, — amelyet az ábrán feltüntettünk — friss levegő elosztó, két darab buborékösszeolvasztó, vala-65 mint ugyancsak két darab a buborékokat újra-4
