159039. lajstromszámú szabadalom • Eljárás patogén baktériumok növekedését gátló antibiotikumok előállítására
21 159039 22 konyrétegkromatográfiás vizsgálatnak vetjük alá; az egyetlen, és az SF—837—A4 jelzésű anyagra jellemző foltot adó frakciókat egyesítjük és vákuumban szárazra pároljuk (így tiszta, fehér, por alakú, SF—837—A4 jelű szabad bázist kapunk); a vékonyrétegkromatográfiás vizsgálat szerint egyetlen, az SF—837 jelű anyagra jellemző foltot adó frakciókat egyesítjük és vákuumban szárazra pároljuk, (így tiszta, fehér, por alakú SF—837 jelű szabad anyag távozása után, és az SF—8i37-jelű bázist kapunk), ezután az SF—337—A4 jelű anyag megjelenése előtt kapott eluátumfrakciókat — amelyek csekély mennyiségű SF—S37 jelű anyag mellett túlnyomóriészt SF—837—A2 és SF—837—Aa jelű anyagot tartalmazinak — egyesítjük és vákuumban szárazra pároljuk (így csekély mennyiségű SF—81317 jelű anyagot, és nagymennyiségű SF^8i3i7-^A2 és SF—8(37—A, jelű anyagot tartalmazó fehér port kapunk), a kapott port benzolban oldjuk, a benzolos oldatot aktivált alumíniuimoxid-oldaton kromatograf áljuk, etilacetát-benzol eleggyel, majd etilacetát-aceton eleggyel eluáljuk, az eluátumoí frakcióikra bontjuk, az egyes frakciókat alumíniumoxid-riétegen vékonyrétegkrornatográfiás vizsgálatnak vetjük alá, a vékonyrétegkromatográfiás vizsgálat alapjtán egyetlen, az SF— —837—A3 jelzésű anyagra jellemző foltot adó frakciókat egyesítjük és. 'vákuumban szárazra pároljuk (így tiszta, por alakú SF—837—A3 jelű szabad bázist kapunk), az aktivált alumímumoxid-oszlopról leoldott további frakciókat egyesítjük és vákuumban szárazra pároljuk, a kapott, túlnyomórészt SF—837—A2 jelű anyagot tartalmazó port benzolban oldjuk, a benzolos oldatot aktivált alumíniumoxidon kromatögraifáljuk, etilacetát-íbenzol eleggyel eluáljuk, az eluátumot frakciókra bontjuk, az egyes frakcióikat alumíniumoxid-rétegen vékonyrétegkromatográfiás vizsgálatnak vetjük alá, a vékonyirétegkrotmatográfiás vizsgálat szerint egyetlen, az SF—837—A2 jelű anyagra jellemző foltot adó frakciókat egyesítjük, vákuumban szárazra pároljuk és így tiszta, por alakú SF—837—A2 jelű anyagot kapunk. A fenti módon elkülönített, tiszta SF—837, SF—837—A2 , SF—837—A 3 ill. SF—837—A4 jelzésű anyagokat kívánt esetben savaddiciós sóikká vagy aceitil-származtékaiikká alakíthatjuk. A savaddiciós sók előállítása során pl. a szabad bázist megfelelő szerves oldószerben, így etiléterben vagy hasonló anyagiban oldjuk, és az oldathoz telített, etiléteres szerves vagy szervetlein saivoldatot, pl. borkősav-, citromsav-, ecetsav-, sósav- vagy kénsavoldatot aduink. Az SF—837 és SF—837-^A2 jelzésű anyagok diacetil^származékait, ill. az SF—©37-^. és SF— —837—A4 jelzésű anyagok monoacetil-származéikait úgy állíthatjuk elő, hogy a szabad bázist piridinben oldjuk, és az oldatot a korábbiakban ismertetett módon nagy fölöslegben vett ecetsavanhidriddel reagáltatjuk. Amint már korábban közöltük, a találmány szerint előállítható, SF—837, SF—837—A2 , SF— 83)7—A3 és SF—337—A 4 jelzésű anyagok a makrolid antibiotikumok közié tartoznak. Az SF—837 és SF—837—A2 jelzésű anyag ultraibolya abszoirpciós spektrumában 232 m/x hul-5 lámhossz^értéknél abszorpciós maximum jelenik meg, így e tekintetben a következő makrolid antibiotikumokhoz hasonlók: spiramycin^csoport (I, II és III), leucamycin-csoport (Ái—Aj és Bx—B 4 ), josamycin, tertiomycin (A és B), 10 miamycin. Az eltéréseket az alábbiakban részletesen isimertéitjük. A spiramycin a találmány szerint előállítható SF—837 és SF—837—A2 jelzésű anyagoktól egy-15 részt a szilikagél-véik'onyrétegen meghatározott R/ értékeikben tér el {az eredményeket az 5. táblázatiban közöljük), másrészt a spiramycin-antiibiotiikum-ok optikai forgatóképessége és • pKa'^értéike is más, mint a találmány szerint 20 előállított vegyületeké. A Helvetica Chimica Acta 39. kötet 304—317. oldalán közölteik szerint a spiramycin-antibiotikumok optikai forgatóképessége és pKa' értéke a következő: spiramycin I: (a)D = —(96°, pKa' = 7,7; spiramycin II: 25 («)D = —$0°, pKa' = 7,6; spiramycin III: {O)D = = —79°, pKa' = 7,6. •5. táblázat 30 R/-érték ifEluáló;szer: 3:1:1 arányú Antibiotikum n-butanol : ecetsav : víz elegy) SF—837 jelű anyag 0,67 SF—837—A2 jelű anyag 0,98 Spiramycin I iO,ll 40 Spiramycin II , 0,13 Spiramycin III 0,119 Tertiomycin A 0,78 Tertiomycin B \ 0,76 A miamycint, a leucomycin—B csoportot (Bi, B2 , B3 és B 4 ) és a leucomycin A 2 -t a következők különböztetik meg a találmány szerint előállítható SF—837 és. SF—837—A2 jelzésű anyagoktól: a miamycin optikai forgatóképessége nulla („Antibiotics and Chemotherapy" 1957, 37—39. oldal), a leucomycin B1; B 2 , B 3 és B 4 olvadáspontja 2114—i2il5 C°, 2116—2116 C°, 216—217 C°, ill. 221—223 C°, és a leucomycin A2 ultraibolya abszorpciós spektrumában megjelenő abszorpciós maximumhoz tartozó extinkeió: E x ° cm = 158, 5 az antibiotikum molekulasúlya pedig 1220— 1250. A tertioimycin A és B olvadáspontja, szilikagéWékoinyrétegen «meghatározott R/ értéke és 6° optikai fargatóképessóge tekintetében különbözik a találmány szerint előállítlható SF—837 és SF—837—A2 jelzésű anyagoktól. Az R/-értékeket az 5. és 6. táblázatban soroljuk fel. A tertio-65 mycin A olvadáspontja 202—204 C°, optikai 11
