159030. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acetecetsavészterek előállításáraq

159030 alkohoifelesleg célszerűen 1'5 mólszázalék alatt van. A felhasznált katalizátorok, pl. a következők: kénsav, foszforsav, szulfonsavak, mint p-toluol­szulfonsav. A katalizátorokat előnyös módon 5 3Ü0—600 mól diketénre számítva 1 mólnyi mennyiségiben használjulk. Az észterlképzést 90 C° és a reakciókeverék forrpont ja közötti hőmérsékleten végezzük. A kísérleti körülményektől függően vákuumot, xo légköri nyomást vagy túlnyomást alkalmazunk. A reakciónőimérséklet fenntartása és adott esetiben eléréséhez szükséges hőmennyiséget, valamint a könnyen illó melléktermékeknek a 15 reabciótermékektől való elválasztására szüksé­ges hőmennyiséget a diketén és az alkohol kö­zött végbemenő exoterm reakciónál képződött hőmennyiség fedezi. A még nem reagált kiindulási keveréknek a 2 o forró reakciótermékhez való pontos adagolási arányának betartásával optimális reakciókörül­ményeket lehet biztosítani. A találmány sze­rinti eljárást előnyösen akként folytatjuk le, hogy kb. 0,3—0/7 liter reakcióközegbe óránként 25 1 liter alkohol-diketén kiinduló keveréket és adott esetben 0,002—0,005 liter vizet veze­tünk be. Az eljárás szakaszosan vagy folyamatosan végezhető. . A találmány lényegének szemléltetése céljá­ból az alábbi kiviteli módot adjuk meg: Szobahőmérsékleten folyamatos módszerrel egy kiindulási anyagkeveréket képezünk, amely diketénből, egy alkoholból és egy savas kata- 35 lizátorból áll. Ezt a reakciókeveréket folyama­tos módon egy rektifikáló oszloppal ellátott és a reakció hőmérsékletre felmelegített reakció­közegként a réakcióterméket tartalmazó reak­torba bevezetjük, amikoris egyrészt acetecet- 4 Q savészter, valamint '/i-alkoxikrotoinsavészter kép­ződik," másrészt pedig a reakció közben kép­ződő könnyen illó melléktermékek, mint pl. etilacetát, aceton, 90—80 C° közötti hőmérsék­letein a nem reagált alkohollal és az acetecet- -savészterből képződő /J-alkoxíkrotansavésztar re­akciójából származó vízzel együtt' az oszlop fejrészén kidesztillálhatók. A találmány egyik kiviteli módja szerint a víz hozzáadagolást az észter képződése köziben végezzük. Ekkor víz lehasadásával az acetecetsavlészterből képződő alkoxikrotonsavészter elszappanosodik, illetve a reakoi'óegyensúly az acetecetsavészter képződése irányában eltolódik. A reaktorában visszamaradt terméket — amely lényegében acetecetsavész­teríből, nehezen illékony alkatrészeikiből és a katalizátorból áll — folyamatosan eltávolítjuk, végül pedig szükséges esetben, pl. 90—140 C° közötti hőmérsékletre 1—20 percre történő fel­melegítéssel utóféakeiónaik vetjük alá, amely­nek során az esetlegesen át nem alakult diketén is reagál. A találmány szerinti eljárás egyik . előnyös kiviteli módja szerint á diketént, alkoholt és a katalizátort a 90 C° és a forrpont hőmérséklet g5 55 60 között tartott, lényegében acetecetsavésztérből és '^alkoxikrotoTisavészterlből álló és jelen, eset­ben reakcióközegként használt reakciótermékbe bevezetjük, egyidejűleg pedig a képződő és re­akció hőmérséklet alatti forráspontú mellék­termékeket, valamint a reagálatlanul maradt alkoholt desztillációs úton elkülönítjük. A ka­talizátorról és a gyantás maradékokról ledesz­tillált reakcióterimléket víz jelenlétéiben frakcio­náljuk, amikoris a /J-alkoxikrotonsavészter acet­ecetsavészterré elszappanosodik és a- teljes acet­ecetsavészter mennyiség kinyerhető. A frakciönálás előpárlatáként és utópárlata­ként kapott és még /J-alkoxikrotonsavésztert tartalmazó párlatokat célszerűen a kiindulási anyag keverékbe visszavezetjük. A fenti módszerrel nem csupán az érhető el, hogy a reakció olyan hőmérsékleti körülmények között vezethető, amelynél a reakció sebessége gyors, és ezáltal viszonylag kistérfogatú beren­dezések felhasználása elegendő, hanem a re­akcióikeveréknék a reakció hőmérsékleten tör­ténő tartózkodási idejét is oly mértékben csök­kenteni lehet, hogy lényeges hozamveszteségek polimerizáció vagy a hőérzékeny kiindulóanya­gok vagy végteinmékek elbxxmilásából eredően nem lépnek fel, illetve az aeetecetsavészternek acetecetsavvá történő elszappanosodása vagy annak bomlása is kiküszöbölhető. A leírt el­járás főként teljesen folyamatos munkaimód­szerekre alkalmas, jóllehet minden külön intéz­kedés nélkül szakaszosan is lefolytatható. 1. példa: Frakcionáló oszloppal ellátott reaktorlba órán­ként 1090 g diketénből (97—99,5%-os), 675 g metanolból és 3,4 g koncentrált kénsavból álló keveréket vezetünk be 1000 ml 125 C°-ra elő­melegített reakcióterméikbe (92—95%-os nyers acetecetsavas metálészter) folyamatos módon, amely 40 ml/min. adagolási sebességnek felel meg. A hőmérsékletet külön hőforrás nélkül a képződött reakcióhővel 125 C° állandó értéken tartjuk. A beadagolással egyidejűleg a frakcio­náló oszlop fejrészén 50—60 C° közötti hő­mérsékleten óránként 68 g alacsony forrpontú keveréket desztillálunk le, amely főtöimegében kb. 40% acetont, 40!% metilacetátot, 20% me­tanolt és kevés vizet tartalmaz. A kiindulási anyagikeveréknek raakoióhőmórséikletre való fel­melegítéséhez és a könnyen illó melléktermékek ledesztillálásához szükséges hőmennyiséget kez­dettől fogva külsőleg vezetjük be. A külső hő­közlést akkor szakítjuk meg, amikor az alkohol és a ketén között végbemenő reakció már fede­zi a kiindulási anyagkeverék felmelegítéséhez és a ledesztilláláshoz szükséges hőmennyiséget. Az elvezetett reakciókeverék egy utóreakció­rendszeribe kerül, ahol kb. 100 C° körüli hő­mérsékleten és klb. 10 perc átlagos tartózkodási idő mellett a reakciókomponenseket teljes mér­tékben reagáltatjuk. A fenti módon óránkért n

Next

/
Oldalképek
Tartalom