159009. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített fenetilalkoholok és észterek előállítására

5 159009 6 R/, hidrogénatomot vagy rövidszénláncú alkilgycköt jelent, míg Rt

és R2 jelentése az I. képletnél megadott, valamilyen komplex hidriddel szerves oldószerben redukálunk. Komplex hidiridfcént pl. lítiumalumíniumhidridet használunk, vagy abban az esetben, ha a kiindulási anyagban R4 hidrogénatom, idilboránt is alkalmazhatunk, és a redukciót 0" és 100° közötti hőmérsékleten valósítjuk meg. Éterjellegű reakcióközegként pl. a következők alkalmasak: detilé'ter, diibutiléter, tetrahidrofurán, dioxán, etilénglikoldimetiléter vagy dietiiónglikoldimetiléter. A diboránt pl. nátriumjbórhidridből ési bórtfluorid-éterátból külön készülékben fejleszthetjük és Ibe vezethetjük a <reakcióelegybe, vagy pedig azt in situ képezzük. Azok a IV. képletű kiindulási anyagok, melyekben R4 rövidszénláncú alkilgyök, pl. metanolban nátriumbórhidriddel is redukálhatok. A IV. általános képletű kiindulási anyagokat az I. általános képletű vegyületek előállítására szolgáló elsőnek említett eljárással analóg módon állíthatjuk elő, amennyiben a II. általános képletű aminvegyületek helyett a fentiekben megemlített rövidszénálncú 2-(p-aminofenil)-alkánsavakat vagy 2-(4-amino-3-halogénfenil)-alkánsavakat illetőleg ezek rövidszénláncú alkilésztereit kondenzáljuk a szukcinaldehides reakcióképes funkcionális származékaival, így pl. a 2,5-dimetoxi-tetrahidrofuránnal. Egy harmadik eljárásváltözat szerint az la. általános képletű vegyületeket úgy állítjuk elő, hogy valamely I. általános képlet alá eső Ib. képetű észtert — e képletben R3' rövidszéniánicú álkanoil-csoportot (képvisel, m% Rí és R2 jelentése az I. képletnél 'megadott — hidrolizáluinik. A hidrolizist a iszokásos> módon savas közegben, vagy előnyösein alkalikus közegben valósíthatjuk meg. így pl. az Ib. általános képletű észtert valamilyen alkanolos vagy alkanolosvizes alkálilúgban, így pl. etanolos nátriumhidroxid-oldatban forraljuk. Az Ib. általános képletű észtereket példának okáért az I. általános képletű vegyületek előállítására szolgáló elsőként emiitett ejánáslsal kapjuk. Egy további módszert az Ib. átalános képletű észterek előállítására az alábbiakban ismertetünk. Egy negyedik el jár ás változat értelmében a fentebb megadott Ib. általános képletű észtereket úgy állítjuk elő, hogy az előbbiekben meghatározott olyan I. általános képletű helyettesített fenetil-alkoholokait, melyekben Rí és R2 jelentése az I. képletnél megadott, aáfcanoilezzük. Az alkanoilezést a szokásos módon valósítjuk meg. így pl- valamely la. általános képletű helyettesített fenetilalkoholt egy rövidszénláncú alkánsav anhidridjével, így eoetsavanhidriddel, vagy propionsavanhidriddel, tercier szerves bázis, mint pl. piridin jelenlétében reagáltatunk valamilyen inert szerves oldószerben, pl. benzolban, a szobahőmérséklettől a közeg forráspontjáig terjedő hőmérsékleten, vagy pedig az említett alkoholok valamelyikét egy rövidszénláncú alkánsav halogeniddel, mint pl. acetilkloriddal, 5 propionilkloriddal, butirilkloriddal, izobutirilkloriddal, varelilkloriddal, vagy pivalokloriddal reagáltatjuk valamilyen savmegkötőszer, így pl. piridin, 2,|

6-lutidin vagy szim. kollidin jelenlétében, körülbelül 0° és 80° közötti hőmér-10 sékleten, egy inert szerves oldószerben, mint pl. metilénkloridban, kloroformban vagy benzolban. . Egy ötödik elj'árásviáltozait szerint az lib. általános képletű észtereiket úgy állí^uk elő, hogy valamely la. általános képletű helyettesített fe-15 .netilallkohol reakcióképes észterét egy rövidszénláncú alkánsav féimsójával reagáltatjuk. Reakcióképes észtéiként különösen halogeriideket, vagyis p-(l-piirril)-fenetil-halogenideket, mint pl. kloridokat vagy brömidpkait használunk, amelye-20 ket Rí és R2 meghatározásainak megfelelőéin helyettesítve lehetnek, vagy pedig alkánszulfonsav-észtereket vagy arénszulfonsav-észtereket mint pl. ímetánszulfomsav- vagy p-toluolszulf onsav-észtereket alkalmazunk. A rövidszénláncú 25 alkánsavak, így pl. az ecetsav, propionsav, vajsav, izovajsav, valeriánsav,, izovaleriánsav és: piyalilnisav fémsóiként azok nátrium- és káliumsói, továbbá ezüst-, ólom- vagy higanysói jönnek tekintetbe. A reakciót a reakciókomponensek 30 szükséges esetben zárt edényben lefolytatott hevítésével valósítjuk imeg, inert isizervés oldószerek, így pl. benzol, toluol, etanol, dimétiliszuilfoxid, dimetilforimamid, aceton, butalnon, jtebrahidrofurán vagy dioxán jelen- vagy távollétében. 35 Az Ib. általános képletű helyettesített fenetilalkoholoknak kiindulási anyagként felhasznált reakcióképes észtereit az alkoholokból állítjuk elő a szokásos imódstzerekkel, mint pl. tiiönilklorid-4Q

dal, foszforitriibromiddal., metánszulfokloriddál vagy p-toluotaulf okloriddál piridiniben végzett kezélésteel. De különösen a halogenideket más úton is előállíthatjuk. Az ismert p-amino-fenetilklorid előállításával analóg mádon pJV az Rí ._ és R2 meghaitározásainak megfelelően helyettesített p-niitro-ifenetilalkoholökat a megfelelő halogenidekké alakítjuk át, és ez utóbbiakat pamino-fenetilhalogenidekké redufcáljuk.A p-amino vegyületeket végül az I. általános képletű vegyületek előállítására szolgáló elsőnek megnevezett eljárással analóg módon a megfelelő p-(lpirril)-fenetilhalogenidekké alakítjuk át, pl. 2^5-dimetoxi-tetrahidrofuránnal jégecetben végzett kondenzációval. Egy hatodik eljárásiváltozat szerint azt az la. általános képletnek megfelelő helyettesített fenetilalkoholt, melyben Rí és R2 hidirogénaitoroot képvisel, úgy állíthatjuk elő, hogy valamely V. általános képletű szerves fémvegyületet, melyben M jelentése Mg—Br, Mg—J vagy lítium éterjellegű oldószerben etilénoxiddal reagáltatjuk. A reakciót a szokásos módon pl. diietiléterben, dibutiléterben, tetorahidrof uránban vagy eti-65 lémglikoldiimetiléterben valósítjuk meg. Az V. 3