159009. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített fenetilalkoholok és észterek előállítására

3 159009 4 származékából felszabadítunk, vagy valamely polimer forrnia desztillációja útján állítjuk elő a monomer szukcinaldehjdet, vagy pedig azt egy polimer módosulat formájában [lásd C. Harries, Ber. 35, 1183—1189 (1902)] alkalmazzuk. A monomer iszukcinaldehid funkcionális származékaként különösen a III. általános képletnek megfelelő nyílt szénláncú vagy ciklikus acetálokat, acilálokat, et-halogénéWékat, enoléterefcét vagy anolészterebet használjuk — ebben a képletben X és X' egymástól függetlenül R—O— vagy R—CO—O-képletű csoportokat jelenítenek, melyekben R adott e'setiben Ihalagénatommal helyettesített szénhidrogén-gyök, jelenthettelek továbbá klór- vagy brómatomot vagy pedig X' és Y' együttesen az oxo-jgyölköt (0=) jelenti, Y és Y' egymástól függetlenül a fentiekben meghatározott R—O— vagy R—CO—O— képletű csoportokat jelentik, vagy a kettő együtt epoxi-osoportot i(—O—), vagy közülük bíáírtnelyik Z-fvel illetve Z'-vel mindegyik egy-egy további kötést jelent a pontozott vonalaknak megfelelően,, míg Z és Z' hidrogénatomokat jelentenék, amianynyiiben nem rendelkeznek a fentiekben említeítt jelentéssel — hígító- vagy kondenzálószer jele — vagy távollétében. A sizukcinaldehid helyett alkalmazható III. általános képletű vegyületek közül a monomer szukeihaldehid nyíltszéniáncú származékaira példaképpen ennek aaétáljait, például a sízukcilnaldehid-mono-dietilacetált, -bisz-dimetilacetált, -foise-dietilaaetált, aciláljait, minit szukcinaldehidHl,l-diacetátot i(4,4-diacetoxi-butiraldehid), enolétereit, így 1,4-difenoxi-butadiént, enolésztereit, mint az 1,4-diacetoxi-butadiént említjük. Azok a III. általános képletű vegyületek, melyekben Y és Y' együttesen epoxi-csoportot képviselnek,, formailag a tetrahidrafunán származékai, melyek X és X' jelentése szerint mint a szuíkcinaldehid acetáljai vagy aciláljai, illetve mint nyíltszénJáncú a-halogénéterek reagálnak. Ilyen vegyületek például a 2,:5^dialkoxMtetrahidrofuránok és roikonvegyületeik, mint pl. a 2,5-dimetoxi-, 2,5-dietoxi-, 2,5-dipropoxi-, 2,5-dibutoxi, 2,5-bisz-alliloxi-, 2,5-bisz-(2-klóretoxi)-, 2,5-difenoxi- és 2,5-bisz-(3,4-xililoxi)-tetrahidrofurá továbbá a 2,5-diaciloxi-tetrahidrofuránofc, így a 2y5^diacetoxi-Jtetrahidirofurán, valamiint a 2,5-dihalogém^tatrahidrofuránok, mint a 2,5-diklór-tetralhidirofurán és a 2,5-d3brám-te:trahidrofurán, vagül azok a vegyületek is, amelyek egyidejűiéig lkát típushoz sorolhatók, mint amilyen például 2HMór-5-(2-;kjliór'etoxi)--tetralhi)dtrofurán és a 2-alliloxi-5-(klór-te'trahidrofurán. A találmány szerinti .reakcióihoz szialbad, illetőleg in sitü szabaddá tett szuíkcinaldehid alkalmazása esetén bármilyen tetszőleges oldószer alkalmas rea'kciáközegként, amelyíben a vegyület oldható. Ilyen például a metanol, a víztartalmú dioxán vagy az ecetsav. A szukcinaldehid aaétáljait és aciláljait, valamint ciklikus acetálszerű származékait előnyösen ecetsaviban, mint oldó- és kandaniz'álósizerben, vagy pedig katalitikus, mennyiségű savas 5 kondenzálószer, mint p-itoluolszulfonisav jelenlétében reagáltatjuk, valamilyen inert szerves oldó- vagy hígítószer, mint pl. xilol, toluol, odiklórbenzol vagy acetonijtril jelen- vagy távollétében. Azoknak a III. általános Iképietű vegyülő leteknek a reakcióját, melyekben X és/vagy X' halogénatomot képvisel, pl. valamilyen inert szerves oldószerben, így kloroformban vagy az előbb említett oldószerekben valósítjuk meg. A reakció hőmérséklete előnyösen szobahőmérsék-15 let és ss. alkalmazott oldó- illetőleg hígitószer forráspontja közöíjti, mimellett a legalsó hőmérséklettartomáhy különösen az utóbb említett halogénvegyületekhez jöhet szóiba. 20 Amennyiben a gyűrűzárást egy rövidszéniláncú alkánsavbán, mint például ecetsavban valósítjuk meg, úgy a kívánt p-i(l-(pirril)-d:enetilalkbhol mellett résziben a neki megfelelő röyidszénlánicú alkánsavésztert is kapjuk reaikcióler-25 mékkémit, úgy hogy a nyers terméket előbb hidrolízisnek, például alkanolos aiíkáiihidíroxiddal való főzésnek kell alávetni. Amennyiben másféle reakcióiközeget alkalmazunk, mint pl. acetonitrilt, melyhez kevés p-itoluolszulfonsavat te-30 szünk, úgy az említett utólagos művelet elhagyható. A II. általános, képletű kiindulási anyagok közül a p-amúno-fenetilalkohol isimért. Azokat a 35 kiindulási anyagokat, melyekben Rí rövidszénláncú alkil-csököt és R2 hidrogénatomot képvisel pl. úgy állítjuk elő, hogy rövidszénláncú 2-(p-aiminofenil)-alkánsavakat, így az ismert paminlo-hidratropasavat és az ugyancsak ismert 40 2-(p-aminofeni,

l)-vajsa(vat vagy ezek észtereit lítiumalumínium-hidriddel redukáljuk, az I. általános képletű vegyületek előállítására szolgáló és a továbbiakban megnevezett eljárással analóg módon. A megfelelő olyan II. általános, képletű 45 kiindulási anyagokhoz, melyekben R2 halogénatomlot képvisel pl. úgy jutunk, hogy az előbbiekben említett rövidszénlaincú 2-(p-aminofenil)-alkánsavakát N-iaeilezzük, halogénezzük, pl. sósavval és nátiriumkloráttal klórozzuk, az N-50 aoetil-csoportot hidrolitikusan lehasítjuk és a kapott rövidiszénlámcú 2-i(4-amino-34iallogénfenil)alkánsavaikat lítiumalumíiniumlhidriiddel redukáljuk. Az R;Í helyén rövidszénláncú alkanoiksoportot tartalmazó II. általános képletű vegyüle-55 tekét pl. a megfelelő nitro-vegyületinefc, mint pl. az ismert eeetsavas^p-nitrofenetilésztier, katalitikus hidírogénezésével állítjuk elő. Egy második eljárásváltiozat szerint azokat az 60 I. általános képletű vegyületeket, melyebben R3 hidrogénatomot képvisel, vagyis az la. általános képletű helyettesített fenetilalkoholokat — ebben a képletiben Rí és R2 jelentése 'az I. képletnél megadott — úgy állítjuk elő, hogy valamely IV. 65 általánlos képletű vegyületet, melyben . 2