158904. lajstromszámú szabadalom • Motormeghajtású kormányozható félmerev léghajó és eljárás annak üzemeltetésére

9 158904 10 emellett a 10 felhajtótest 4a orrtérére jutó torlónyomás nagyságát is csökkenti. A 2 ütközőiburkolatban levő egyik üreg belsejében elhelyezett 20 fúvókamra belső terében — amely a 19 terelőernyőhöz van rögzítve — megfigyelőhelyet, illetve a léghajó kiszolgálására szolgáló különböző megfigyelő kamrákat lehet elhelyezni. A 19 terelőernyő a 14 rögzítési pont körül (lásd a 7. ábrán) előrefelé billenthető, amikoris a 37 kiáramló nyílás a 37' helyzetet veszi föl, és ilyenkor az orrból kiáramló hajtósugár — az előrehajtó erőkkel ellentétes működése következtében •— a léghajó fékezésére és keresztirányú kormányzására használható. A léghajó irányítására, illetve kormányzására a 20 fúvókamra a 10 fölhajtótesthez viszonyítva mind annak hossztengelye irányában, mind pedig ahhoz képest radiális értelemben elmozdulhatóan kell, hogy hozzászerelvé legyen. Ennek érdekélben például a 7. ábrán látható módon a 35 hidraulikus munkahengereket lehet alkalmazni. E 35 hidraulikus munkaihengerek a 20 fúvókamra falába belenyúlhatnak, és mindkét végükön csuklósan ágyazhatok, azért hogy az elbillentés könnyen lehetővé váljék. Ezen elbillentés következtében a 37 kiáramló nyílás gyűrű alakú rése vagy megnövekszik, vagy lecsökken, és ugyanakkor helyzete radiális irányban is excentrikusan módosul. Ennek következtében a kormányzó és meghajtórendszer hatásfoka lényegesen kedvezőbbé válik, mintha a 19 terelőernyő csupán . szögelfordulást végezne a 4a orrtérhez viszonyítva. A 3a fartérben levő kormányzó és meghajtó fúvóka hasonló módon egy üregben, illetve a 2 ütközőburkolat 13 fűvócsatornáij ában elhelyezett 2.2 fúvókamrával rendelkezik. A 2 ütközőburkolat a 3a fartér felé összeszűkülő kötényszerű 1)5 meghosszabbítással ellátott 13 fúvócsatornát körülzárja. A IS meghosszabbítás nagy nyilasban végződik, amelyen keresztül a kúposán csökkenő — a Pelton-Hrendszerű vízturbinák tűfúvókáihaz hasonló módon kialakított — 22 fúvókamra kinyúlik, és ezáltal válik lehetővé a gyűrűrés alakú 36 kiáramló nyílás kialakulása. A 13 fúvócsatorna belsejében a 22 fúvókamra például a szabályozható 35 hidraulikus munkaihengerek segítségével •— hasonlóan mint az orrtérnél — mind a 10 felhajtótest hossztengelyének irányában, mind pedig ahhoz képest radiális értelemben elmozdíthatóan van elhelyezve, annak érdekében, hogy a gyűrűrés alakú 36 kiáramló nyílás összeszűkülése és/vagy excentrikus nyílásváltozásá a léghajó kormányzását hatásfokveszteség nélkül lehetővé tegye. A 35 hidraulikus munkahenger lökete olyan nagy, hogy segítségével a 36 kiáramló nyílást képező gyűrű alakú rés tökéletesen elzáilható. A 22 fúvóikamrából kihelyezhető járulékos sugártereic felületek segítségével a farrészen levő sugárzás járulékosan szabályozható. Így a 22 fúvókamra vége a 22a helyzetet is fölvetheti. A 3a fartérfoen és a 4a orrtérben levő kormányzó- és meghajtó fúvókák nagysága a 10 fölhajtó test átmérőjének megközelítőleg 1/4 és l/I10-e közötti nagyságú. A 18 és 21 légbevezető 5 csövek — mint a 4. ábra mutatja — egyidejűleg megtámasztóeleimeket is alkotnak, amelyek az orr-, illetve fartériben levő fúvókák axiális esúsztatóerőjének egy részét is. fölveszik, és így a 2 ütközőfourkolátot tehermentesíti, minthogy 10 az kisebb nyomást igényel. A 19 terelőernyő előrebillentése, valamint az ellenmeghajtó szerv működtetéses útján a farban levő fúvókák tolóerő-megfordító hatásán 15 kívül további jelentős járulékos fékhatást lehet, elérni. A 19 terelőernyőt ugyanis oly módon is ki lehet alakítani, hogy ne kelljen teljes mértékben átbillenteni, hanem csupán a 20 fúvókamrán levő meghosszabbítás mentén szoro-20 san előreibillentve nyitni, illetve előrebillenteni az ellenirányú hajtósugár létrehozása érdekében. Az 1—4. ábrák szerint az 1 gerincváz olyan 25 hosszúságú, amely megközelítőleg a 10 felhajtótest hosszúságának felét teszi ki, vagy esetleg még nagyobb, és így aránylag nagy 12 fenékfelület áll rendelkezésre, melyet gyakorlatilag simává lehet kialakítani. Az 1 gerincváznak 30 könnyűfémből készült 23 csőváza van, amely elegendő merevséget kölcsönöz az; 1 gerincváznak, és ugyanakkor a hajtóanyag befogadó tankjául, vagy hasonló tárolótartályul is szolgálhat. 35 A lí2 fenékfelület alatt helyezkedik el a tömlőszerű 24 rugalmas párna, amely vagy a teljes 12 fenékfelületet beborítja, vagy csupán a 32 tapadási felületek közelében helyezkedik el. .„ Ez a 24 rugalmas párna — a 10. ábrán látható megoldás értelmében — előnyösen félkör alakú, például kib. 1 mm vastagságú poliészter tömlőként lehet kialakítva, annak érdekében, hogy elegendő nagy oldalirányú csúsztatóerőt tudjon ,_ fölvenni. Ez a csúszfcatóerő a súrlódás követ-45 keztében a talajfelszínre adódik át, és ezért a 24 rugalmas párnának •— célszerű módon — markáns profilozással ellátott tapadófelülette] kell rendelkeznie. A fenékfelületben a 24 rugalmas párnákon belül helyezkedik el egy vagy több szívónyílás, amelyek különböző idegen tárgyak megtapadása ellen valamilyen szűrőszitával vannak lefedve. Az 1 gerincváznak a talajfelszínhez való hozzátapadása érdekében lehet ugyan egymástól független 7 tapadó fúvókat alkalmazni, mégis a lil felhajtó és fúvószerv szívó oldalának csatlakozása — mint a 4. ábrán látszik •— azzal a döntő előnnyel jár, hogy egyfelől járulékos önsúlyt lehet megtakarítani, mindenekelőtt azonban olyan nagyteljesítményű fúvórendszer áll elő, melynek segítségével rendkívül gyorsan, — a másodpercnek csupán tört részét igénylő 65 idő alatt — megfelelő megtapadás érhető el. 5