158904. lajstromszámú szabadalom • Motormeghajtású kormányozható félmerev léghajó és eljárás annak üzemeltetésére

7 158904 8 ugyanakkor a 62 belső fal poliészterszövete 0,15 és .1,0 mm közötti, átlagosan 0,2 mm vastagságú kell csak hogy legyen. A példában szereplő esetben, 53 m léghajóátmérőt alapulvéve, a burkolat teljes vastagsága 24 cm-t tesz ki. Az 1—4. abrak szerint a léghajó a 10 felhajtó test belsejében a 4 orr-résznél és a 3 farrésznél egy-egy 28 és 29 stabilizáló ceEával rendelke­zik, amelyeket az axiális irányban kihajtható 27 elválasztó falak választanak le a 8 főfölhajtc cellából, és amelyek a 27 elválasztó falak többé­kevésbé nagy kihasasodása útján állandó ma­gasságstabilizáló nyomáskiegyenlítést eredmé­nyeznek. A 28 és 29 stabilizáló cellák térfoga­tai azonos hőmérsékleti viszonyok mellett vál­tozhatnak a 8 főfölhajtó cella térfogata javára, mint ahogy két különböző esetben azt az 1. és 4. ábra mutatja. Ezáltal az ezekben a 28 és 29 stabilizáló cel­lákban levő levegő bizonyos mértékű fölmele­gedése a fölhajtó erőt növelheti. Ugyanakkor a 2 ütközőburkolat e cellák körül ugyancsak hőszigetelő tulajdonságú, minthogy az — példa­képpen a 6b ábrán látható módon — k!b. 12 cm vastagságú kettős fallal rendelkezik. A 6c ábra szerint ugyanakkor a 27 elválasztó falak .ugyan­ilyen elv szerint hőszigetelő módon vannak ki­képezve, de a poliészterből készült 50 szövet­anyag elegendő ha csupán 0,2 mm vastagságú, míg a burkolat teljes vastagsága is csak 12 cm körüli lehet. A 60a közbenső tér. belsejében levő légnyo­más időnként alacsonyabb is lehet, mint a 2 ütközőburkolaton belüli. A 27 elválasztó falak hőszigetelését nagymértékben meg lehet növel­ni, ami különösen akkor szükséges, ha a 28 és 29 stabilizáló cellákban levő levegő gyors föl­melegedését akarjuk elérni, miközben á 27 el­választó falakat szívás segítségével kiürítjük annak érdekében, hogy jobb hőátadóvá váljék. Ez különösen akkor fontos, ha a 28 és 29 stabi­lizáló cellákat a léghajó billentésére kívánjuk fölhasználni, amelynek érdekében a benne levő meleg levegőt — normális módon fúvóka segít­ségével nyomás alá helyezett — 28 és 29 stabi­lizáló cellákban szándékosan cseréljük föl hideg levegővel. Az ily módon fölépített 2 ütközőburkolattal a léghajó 10 fölhajtó teste a vízgőz leeresztése és lehűtése, valamint a 60 és 60a közbenső térben levő gáz nyomásának megszüntetése által az 1 gerincváz tetőszerű 25 konzolos falaira gyor­san és könnyen összehajtható, mint ahogy azt a 9. ábra mutatja. A 8 főföl'hajtó cella belsejében található 5 ki­támasztóváz, amely a 2 ütközőburkolat fölső részébe beerősített 6 feszítő kötelek által az 1 gerincvázra közvetlen eraátadódást jelent, az összéhajthatóságot segíti elő. Az 54 hidrofób fedőréteg egyrészt korróziós hatások ellen védi a 61 külső és a 62 belső falat, amely korróziós hatásoknak a velük érint­kező gázatmoszféra (levegő, illetve telített gőz) következtében vannak kitéve. Másfelől — kü­lönösen az 53 visszaverő réteggel együttműköd­ve . — védelmet nyújt a poliészterből készült teherhordó 50 szövetányagra jutó fényhatások-5 kál szemben is. Fontos azonban, hogy a szában­forgó 54 hidrofób fedőréteg a 2 ütközőhurkol at külső felületének benedvesedését — amely kí­vül az atmoszférából, belül pedig a telített gőz jelenlétéből származó vízgőz lecsapódása követ-1U keztében jelentkezhet — megelőzze, és a ned­vesség lefollyék, továbbá hogy ez az 54 hidro­fób fedőréteg ezenkívül a haladás közben föl­lépő légmozgásokkal szemben a 61 külső fal­nak csupán csekély légellenállást jelentsen. is Ezen túlmenően, mivel a normális módon a ievegőnedvességből származó monomolekuláris vízgőz lefelé van szorítva, és így a levegőned­vesség számára tapadási lehetőség nem marad, 20 ezáltal a léghajó szükségtelen súlynövekedése elkerülhető, és létrejön legalább a falak köze­lében levő határoló réteg mentén egy bizonyos csúszás, és ezáltal tekintélyes mértékű ellen­álláscsökkenés, ami a .természetben például a „^ delfineknél és lazacoknál figyelhető meg. Ezek az állatok élő állapotban — nyilvánvalóan vala­milyen szekréció és/vagy magas víztartalom következtében rendkívül lazaszerkezetű bői­felületük folytán — feleakkora közegellenállá­súak, mint döglötten. A felületi réteg ezen ellen­állásának lecsökkentése különösen akkor hatá­sos, ha a hidrofób réteg mindenféle hibahely­től mentesen van a felületre fölhordva, és meg­közelítőleg 10~8 mm felületi érdességig menően elektronoptikailag sima. A levegővel való súrlódás azonban a határoló felület szívásával is lecsökkentíhető, ami a 2 ütközőburkolátban kialakított nagyszámú nyílás alkalmazásával oldható meg. 40 . A 10 felhajtó test méreténél a hosszúságnak az átmérőhöz való aránya célszerűen 3:1 és 5 : 1 közötti. A telített gőzt az 1 gerincváz kö­zelében állítjuk elő, menetközben melegítjük föl. és ezáltal a hajtóberendezés égéstermékhője is hasznosítható. Az 1 gerinicvázban találhatók a 11 felhajtó és fúvószervek, amelyeknek fúvókái a 18 és 21 légbevezető csövön a 3a fartérben levő kor­mányzó és hajtófúvókával, valamint a 10 fei­hajtótest 4a orrterében levő kormányzó és hajtó­fúvókával vannak kapcsolatban, a léghajó pedig az ezen fúvókákból kiáramló hajtósugár reaktív hatásának segítségével van egyidejűleg kormá­nyozva és meghajtva. A 4a orrtérbén levő kormányzó és hajtófúvó­ka gyűrű alakú rést képező 37 kiáramló nyílás­sal rendelkezik, amelyet a például szektorsze-60 rűen fölosztott 19 terelőernyő, valamint a 10 felhajtó test 4a orrterénél a 2 ütközőburkolat külső fala alkot. Ezáltal — mint a 7. ábra mu­tatja •— a meghajtósugár hátrafelé irányul, mí­«5 közben a szükséges meghajtóerőt szolgáltatja, és

Next

/
Oldalképek
Tartalom