158822. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített vagy helyettesítetlen 3-alkoxi-tianaftén-2-karboxamidok előállítására
17 ten hidrogénezzük. A nikkel kiszűrése után az amino-ibázist 60 ml ammóniával csapjuk ki és metilénkloridban oldjuk. A vizes oldatot metilénkloriddal extraháljuk és a szerves oldatot káliumkanbonát felett szárítjuk. Ezután vá- 5 kuuimbart desztilláljuk a metilénkloridot. A kapott bázist aiceitoniltrifliből, majd díioxántból átkristályosítjuk. A kapott bázist úgy tisztítjuk, hogy diMdroíkloriddá, 'majd ismét szabad bázissá alakítjuk. 47,5 g (kitermelés: 40%) balrafor- 10 gató N-i(!l-etil-l2-ipirrolidilmetil)-3-Tnetoxi-5-aminotianaf'tén-2-kariboxaimidot kapunk (olvadáspont 101—102 C°); [ct]D = —45°. (5%-os dimetilfonm amid-oldat). 15 11. példa: Joíhbraforgató N-i(l -etil-2-tpirrolidilmetil)~3--metoxi-5-amino-tianaftén-2Jkarboxamid 20 Az A—F. lépés hasonló a 8. példában leírthoz. G. lépés. Jobbraforgató N-t(l-etil-.2-.pirrolidilme- 25 tilJ-S-imetoxHS-nitro-tianaftén-^-karboxamid 46 g joibbraforgató l-etil-i2-aminometilpirrolidint és 400 ml kloroformot bemérünk egy keverővel és hőmérővel ellátott 1 literes lombikba. 30 A keveréket azután 5 C°-ra hűtjük. A hőmérsékletet 5—10 C°-on tartva részletekben 3--metoxi-5-mtro-tianaftén->2-karfoonilkloridot adagolunk. Az adagolási művelet befejezése után a keveréket 1 éjjelen át állni hagyjuk. 35 A kloroformot ezután forrón szénen szűrjük át. Hűtéssel kristályosítjuk a hidrokloridot. Melegítés nélkül szárítjuk, vízzel mossuk és 50 C°-on szárítjuk. 135 g, 145—ilSO C°-on olvadó terméket kapunk. 40 Vegyületek N-^(dietilaminoetil)-í3-metoxi-tianaftén-2--karboxaniid Ni(dietilaminoetil)-i3-fflietoxi-45-amii no-tianaftén-j2-karboxamid N-i(dietilaminoetil)^3,5,6-trimetoxi-tianaftén-2-kar!boxamid NH(l-etil-2-pirrolidilmetil)-3-metoxi-tianaítén-2-kaiibox:amid N-l(il-etil-2-)pirrolidilmetil)-.3-ímetoxi-5-ammo-tiainaftén-2-karboxamid NJ(l-etil^2-pirrolidilmetil)^3,í5,6-trimétoxi-tianaftén-2-karboxamid N-'(dietilaminoetil)-il,l-dioxid-i3Hmetoxi-ti anaf tén-2-k arboxamid I{-i(l-etil-i2-jpirrolidiknetil)-iljl-dioxid-3-metoxi--tianaftén-2-k arboxamid 18 A hidrokloridot 600 ml forró víziben oldjuk, az oldatot csontszénen szűrjük és 50 ml ammóniával meglúgoSítjuk. A bázis kezdetben folyékony, majd megszilárdul. Melegítés nélkül szárítjuk, vízzel mossuk, majd 50 C°-on szárítjuk. 107 g 105—108 C°-on olvadó terméket kapunk. H. lépés. Joibbraforgató N-(l-etil-2-pirrolidilnietil)-í3-metoxi-J5-amino-tianaftén-2--karboxamid 96 g (0,261 mól) joibbraforgató N-(l-etil-2--pirrolidilmetil)-i3-j metoxi-5-nitro-tianaftén-2--karboxamidot 285 ml víz és 21,6 ml tömény sósav elegyében nyomás alatt hidrogénezünk 2 kanál Raney-nikkel jelenlétében, keverés közben. Lehűtés után a nikkelt szűrjük és ammónia hozzáadásával kicsapjuk a bázist. Ezt azután melegítés nélkül szárítjuk, vízzel mossuk és 40 C°~on szárítjuk. A kapott bázist úgy tisztítjuk, hogy hidrokloriddá, majd szabad bázissá alakítjuk. 43%^os kitermeléssel jobbraforgató N-i(l-etil^2Hpirrolidilimetil)-3-metoxi-i5-amino-tiana:ftén-i2-karboxamidot kapunk (olvadáspont 104—11106 C°); [a]D = +45° (5%-os dimetilformamidos oldat). A találmány szerinti vegyületeket farmakológiai és klinikai vizsgálatoknak vetettük alá a céllból, hogy meghatározzuk egyrészt toxicitás-mentességüket, másrészt antiemetikus és pszichotróp aktivitásukat. Az akut toxicitás foka, amelyeit egerekben vizsgáltunk, arra mutat, hogy a találmány szerinti vegyületeik toxicitásla lehetővé teszi terápiás alkalmazásukat. Ezt példákkal a következő táblázatban mutatjuk be: DL50 bázis, mg/kg I. V. I. P. S. C. P. o. 25,8—.29,5 105—114 164—468 273—2.86 49,9—52,6 109—112 125 242—273 36,4—37 — 54—61,5 — 18,9—19,3 124—(134 159 306—333 31,4—33,4 91,9—92,3 86,4—94,2 — 36—36,9 70—76 60—65 — 88 257—260 447—451 .1106 45,3 149—159 253—281 — 9
