158787. lajstromszámú szabadalom • N-Acil-2-amino-1,3,4-tiadiazolokat tartalmazó herbicidek
158787 költeményben leírt módon a megfelelő 1-actil-rtioszemikladbazidek és vízalvonószerek, pl, ecetsavanlhidrid reakciójával állíthatók elő. A (II) általános képlatű vegyületekben R előnyösen tohalogénmietil'-csopc>rtot, R' célszerűen hidrogániatoimot, vagy 1—4 szénatomom alfcilcsoportoit jelent. Az eílőállítáisii eljárás sartán felhasznált kairbonsiavhaloganideket és klarbonsavanbidridieket a (III) és (IV) általános képletek egyértelműen jellemzik. A képfeiteíkben R" jelentése előnyösen 1—5' szénatoimos álikil-csapoiit, 1—5 klór-, fluor- és/vagy brcimatomoit tartalmazó 1—3 szénatotmcs halogénaltiíl-csoport, 2—4 saénatomos alkenil-csoport, 1—5 klór-, fluor- és/vagy brómatomot tartalmazó 2—A szénatomra. huüogánalkenil-csoport, 2—4 szánatomos aillkinil-esoport, 1—4 széraatomios alkoxii-csqport, 2—4szénatomos allikemiloxi-csopoirt, 1—4 szisniatamos alkiniloxi-csoport vagy fenoxi-csoport. Az eljárásiban pl. az alábbi savhailoganideiket a'íkalmiazlhiaítj'ulk: monoíklóramtillkforid, dlMóraceitüklorid, 3-kiíóirpncipionsaívfciloirid, peiMárkrotonsaviklarid, klórsziínsiaivmetilásater vagy fellórszénsaivizopiropiilésiziter. Sayanthiidridiként előnyösen prqpionsaivianíhidiridet Vagy trifluorecetsavanhidridet használhiaítunlk fe1.. Az a) és b) eíijárásválitoziaitdkat az alábbiakban részletesen ismertetjük. Oldószerként előnyösen közömbös szerves oldószereikéit pl. szénhidrogéneket, így benzolt vagy toluoilít, étereiket, így dietilétert, tetnalhidrafuránt vagy dioxánt, észtereket, így eitilacetátot, vagy niitrilekat, így acetonitrilt aülkialmazhaitunik. A b) eljárásvá1 itozaitban a reakciót előnyösen fölös mennyiségű savanhidrid jelenlétében hajtjuk végre, amikor a savanhidrid az oldószer szerepéit is bet ölti. Savmegköitőszeríbénit ismert savmagikötő anyagokat, így előnyösen a]ifcalihidroxid>cikat, alkálikiarbonátokát vagy tendier aminolkat alkalmazhatunk. Különösen előnyös savmegkötőszemielk bizonyultak a következő vegyületek: nátriumhidroxid, nátriumlkarbenát. trietitamin, N,N-dimetiüianliilin és piridin. A reakció hőmérséklete viszonylag széles határok között változhat. Általában 20—120 C°, előnyösen 20—100 C° közötti hőmérséklettartományban végezzük a reakciót. Az eljárás végrehajtása során 1 mól amino-tiadiazol-származáikihoz kib. 1 mól siav'halogenidet, ill. 1—Z mól savanhidridet mérünk be. A reakcióeilegyet szokásos módszerekkel dolgozzuk fel. Az I általános képlatű vegyületek erős herbicid hatást fejtenek ki, és ennek következtében gycmiríószeretkkénit aikaJmiazfaatók. Gyomnövényen általánosságiban minden olyan növényfajtát értünk, amely nem kívánatos helyen növekedik. A találtonány szerint előállítható ve-10 15 20 25 S0 35 40 50 5!3 60 «5 gyülefek a felhasznált mennyiségtől függően télies vagy szelektív gyomirtó hatást fejtenek ki.' Az I. általános képletű vegyületeiket pl. az a jáfoibi növények esetében lalikalmazhaitjiuk: kétszikűek, így mustár (Simapis), zsázsa (Lepidium), ragadós galaj (Galium), tyúkhúr (Stellaria), kamilla (Matricaria), gornibvirág (Galinsoga), lilbatop (Ohenopodiuim), csalán (Untica), aggófű (Senecio), gyapot (Gossypiuim), . répa (Beta), murok (Diaucus), haib (Phaseolus), burgonya (Solanum), kávé (Coffea); egyszikűek, így komócsin (Flhleum), parje (Poia), csenkesz (Festuca), eleuzin (Eleusine), muhar (Setaria), kurta perje (Lolium), rozsnok (Bromus), kakaslábfű (Etíhinadhtoa), kulkorica (Zea), rizs (Oryza), zab (Avena), árpa (Hordeum), búza (Triiticum), köles (Pandcum), cukornád (Saccharum). A hatóanyagcikat előnyösen szelektív herfoicid szereikként alkalmazzuk. A vegyületek gabonaféléikkel, pl. búzával vagy zabbal szemben mind 'kikelés előtt, mind kikelés után jó saeiökitiv hiarbicid hatást fejtenék ki, és a gabona között növekedő kölesfélék pusztítására is felhasználnia tök. A vegyületek továbbá gyapoton is jó eredménnyel alkalmazhatók. A hatóanyagokat ismert módon, pl. hígítóanyagoklkal, így folyékony oldószerekkel és/ /vagy diszpergálószeirékkel elegyítve a szokásos készítményekké, pl. oldatokká, emulziókká, szuszipenzióikiká, porokká, pépekké vagy granulálkká alakíthatjuk. Ha hordozóanyagként vizet alllkalmazunk, az elegyhez kívánt esetben segódioldőszerikénit szerves oldószereket is adhiatunlk. Folyékony oldószerekként pl. laromás vegyüleiteket, így xiilolt és benzolt, klórozott aromás vegyületeket, így klórbenzolt, paraffinokat, így kőcílajfrakciokaí. alkoholokat, így metanolt és butanolt, erősen poláros oldószerekat, így dimeitilformamidot és dimetilszuilfoxidoit, valamint vizet; szilárd hordozóanyaglként természetes kőzeitpOircibat, pl. kaolint, agyagot, taViumot és krétát, vagy szintetikus pockészítméinydket, pl. nagydiszperziítású kovasavat és szi;]l: .:kátolkaít, emulgeálószeriként nam^ionos és aniionos eímui'geiálászeretkat, pl. pollioxietilénzsír-iavészteireikeit, poflioxiatiilén-zsiírailJkaholétereket, így a^kiíaril-po'iiglikoliétereket, aíükilszulfoniátciki^i': é; ari'szulfcnátclkat, diszpergállószerkiÉmt pl. lignint, szulfitszennylugat és meitileellu'ózt aTxa'imazihaitunk. A hatc^nyíagokiat egyéb isimert hatóanyagokkial együtt is feíihasznállhatjulk. A hai'jóanyavokat a felsoroilt készr tirn!ények formájában, vagy használatra kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, porck, pépek, ill. granulák alialkjábain haszná'lhaitjuik fel. A hatóanyagoíkiait szclkiásos módon, pl. porlasztással, önitözásssl, permetezéssel vagy elárasztással juttathatjuk a kezelendő teriülatre. A batóianyiagdkait minid' kikelés előtt, mind kikseo után alkalimazhiatjuk. 2
