158786. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mikroporózus vízgőzáteresztő lemezszerkezetek előállítására
13 158786 14 zón porózus fólia előállítása céljából gélesítettü'k és koaguláltuk, akkor előnyös, ha a film a hordozótól külön helyezkedik el. A tartózkodási idő az első fürdőben legalább 1 pere kell legyen. A nem-oldószer, elsősorban víz aránya az oldószerhez az első fürdőikben 95 : 5—5 : 95 súlyrísz, előnyösen 5ö : 50—20 : 80 súlyrészig terjed. Az előnyösein .alíkialhiiazhatő víz helyett más nem-oldószerek, amelyek a poliuretánba duzzasztó hatást lényegóben nem gyakorolnak, pl. metanol, etanol, stb. ugyancTdk hasizn álhatók. Ha az első fürdőben legalább 70%, előnyösen 75—90% oldószert, (előnyösen dimetiiULO.rmamid) és 30%, előnyösen 25—10%, nem oldó-, szert, e'sőisomban vizeit alkalmazunk, akkei: a giáleseaés elmiariad, vagy erősen lecsökken. Az oldószer kirniosásia után 'a porózus poliuretán lemezszerkezetet előnyösen pl. 1 vagy több anionos szintetikus csarzőanyag 2,5—25%-os vizes oldataival .kiszeljük. Ezáltal a lemezszerkezet fogása és gyakran vízgőz áteresztő képessége javul. A felhasznált szintetikus anioncs cserzőanyagolk a szokásos kereskedelmi term/kak leihetnelk, amelyeket ismert módra helyettesített, vagy heilyettesíitetlien arilszulfon savakból, arilkiarfcoxi'l savaikból, fenolokból és formaldehidből, szükség esetén kénsavvá], vagy .annak sóival és más formaldehiddel nem reagáló vegyülettel állítanak elő. A foirmlaldehiddel reagáltatható komponenseikre a követtoező példáikat soroljuk fel: fenoiszülfonsaiv, krazolszíulfonsiav, naifitiaiin-szulfonisaiv, pirckíatetíhin, fenol, orto-klórfanoil, szalicilElav, fenoxi-eieatsav, dihiidroxidiifiemiilszu'lfon, 4,4'-dihidroxiidifeniilddmietál:meitián, rezorcin, lignin-szulfonsav, dif eniléitieir-szulí onsay és a felsorolt 'Vegyületekkel komlbináeióban, pl. karbaimid és naíftialin. Az eljárás, együk különösen előnyös fogaoatosíitási módja, hogy az anionos szintetikus cserzőainyagot vagy cserzőanyag keveréket közvetlenül diszpengáljulk a kevert poliuretán oldatban, amely szííniazőanyaigolkat is .tartalmazhat. A cseírzőanyagiOít előnyösen előzőleg a c) pontiban emflátetlt oldószerekben diszipergátjuk. Ebiből a szempontból nem lényeges, hogy a cserzőanyag slaves, vagy semleges feinmában vian jelen. A felhasznált mennyiség a fo) kiationos poliuretánra számolva általában tö'blb minit 2,5 súly%, előnyösen 5—100 súly% (szárazanyagra számolva, mlint la cserzőanyag, iminit a kiatiionOB poliuretán esetéiben). Ezt az eljárási módszert alkalmazva, a géliesedlési folyamat meggyorsul, és a vízgőz áteresztő képesség különösen megnövekszik. A kész, ikoagulált és oldószertől megszabadított lemezt, pl. szárítással dahidnaitáljuk, A szárítási hőrnérsélkleinelk a poliuretán fólia lágyulási hőmérséklete alaitt kell lenniie. Előnyösein 20—1Ö0 C°, különösen előnyösen 5i0—70 C° közötti hőmérsékletet, mozgó levegőt, vagy alacsonyabb hőmérsékleteit és csökkentett nyomást alkalmazunk. A lemez szerkezeteiket, amelyek még mindig nedveseik ítélhetnek, esetleges előzetes kipiréselás után előnyösen ásványi, növényi, vagy állati olajok, vagy poiliszüloxán olajok vagy más szintetikus termékek — amelyeket bőrök zsírozására ialikalm.azn.ak — oldataival, vagy diszperzióival is keverhetjük. Ez a kezelés a vízgőz-áteresztő képességet tovább növelheti, de 'mindenekelőtt a keipásálU óságban jelent lényeges javulást. Ezenkívül a lemez fogása is tovább javul. Feltételezve, hogy ezek a termékek kevert poliuretán eildiatban oldódnak, akkor ebben a szakaszban alkalmazhatók. Ezeket az anyaigoklat előnyösen a száraz poliuratán keverék 'súlyára számítva 1—10% mennyiségiben adagoljuk. A következőkben a felhasználható .termékekre sorolunk .fel példákat: parafin-oliaj, nyers vagy szuilfon.ált sperma-olaj és pata-olai. szulfonáilt vagy nyers olíva-olaj, kekuszdió-zsír, vagy ricinusolaj, dimetilpoliszilo-xáin-oiaj, fanilmieitii-pioliisziLOxán-idlaj, cileil-a'lfcahol, sziteairil-izoeianát, valamint szulíeklócioizoii, hosszú szénláncú, alifás szénhidrogének és ammónia, vagy aminők reakciótermékei. A taláiimány szerinti eljárással előállított lemezszierksziatáket, fóliákat, vagy fedőrétegeket, végső megjelenésük javítása céljából siimítással felületi nyomással, vagy kalianderezésseil ,kikészítheitijük. Az eljárás egyes lépéseit az oldat felkenésiétől al fólia megszárátiásáig előnyöisien fólyaimiatosan hajítjuk végre. Az előállított fóliák szintetikus dipőbőrhöz, .kárpitozásra, zsákok vagy huzatok készításére kitűnően alkalmazhatók. A poliészter poliuretánok előállítása. (A recepteket lásd az 1. táblázatban). I. módszer (elŐpolimer előállítás). 80—130 C°-om adott mennyiségű poliizocianátot keverővel felszerelt készülékben, hidroxil csoportokat itartaílímiazó ddhidriatált poliészterhez adagolunk és a keveréket tob. 1.0 percig keverjük. Ezután megfelelő hőmérsékleten, az aktivitásitól függően ia lánchosszabbító szerrel reagáltatjuk, oly 'módon, hogy ha lehetséges, a végső hőmérséklet nie legyen 200 C felett. Általaiban 1,20—170 C° közötti hőmérsékletet alkalmazunk. Ezután a réakeióelegyat a reakció befejezése céljából 8i0—lilO C°~on egészen 10 óra hosszáig utánlkezellhetjük. A reakció termeikéit szobahőmérsékletre történt lehűtés utón granuláljuk és feloldjuk. Általában heterogén szerves rendszant kapunk, amely kolloid és gél részekből áll, és amely valódi oldatként dolgozható fel. II. módszer (egylépéses .eljárás). A táblázatiban megadott vízmentes hidroxil tartalmú nagy molekula súlyú és kis molekula súlyú vegyületek keverékét 60—130 C-^ra roe-10 15 20 25 S0 35 40 45 50 55 60
