158732. lajstromszámú szabadalom • Eljárás telítetlen aminoszteroidok előállítására
158732 X—Y csoport egy -^C-^OH 2, —C=CH vagy H -JC—OH2 csoport lehet, A H az alábbi lyike: képletű csoportok valame-0=0, C=lNOH, C==N—N< ,R' -R' ,OR" - OR" ,OR": ,R'" R'" , C< .N< SH ,R'! -R" 10 15 •H C< vagy ^QR"" R' R" R'" R"" , ez utóbbiakban pedig alkil- vagy arallkilgyököt, alkil- vagy aralkilgyököt, hidrogénatomot, alkilgyököt vagy valamely alifás, aralifás vagy aromás karbonsav acilgyökét (mimellett a két R'" egyforma vagy különböző lehet), vagy a két R'" együtt a szomszédos nitrogénatommal egy 5- vagy . 6-tagú heterociklusos gyököt képvisel, hidrogénatom, alkilgyök, valamely alifás, aralifás vagy aromás karbonsav adott esetben egy aminocsoporttal helyettesített acilgyöke vagy valamely alifás, aralifás vagy aromás szulfonsav szulfonaeilgyöke lehet, mimellett abban az esetben, ha A helyén egy ,R' / OR" 20 25 SO 35 40 C=0, C=NOH, C=N—Nx vagyC; |:| ! x R' J \OR" csoport áll és az X—Y csoport telített, akkor a 4- és 5-helyzetű szénatomok között egy kettőskötés állhat, Z és Z' Vagy egyaránt hidrogénatomot, vagy egyikük hidrogénatomot, másikuk pedig hidíroxil- vagy aciloxi-esoportot képvisel — előállítására, amelyet az jellemez, hogy valamely új (III) általános képletű zí22< 23 >-telítetlen aminoszteroidot — ahol X—Y, Z, Z' és A jelentése megegyezik a (II) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — valamely a kiindulóanyag észrevehető mértékű oldására képes, alkoholos hidroxilcsoportofctól és/vagy halogénatoimoktól "mentes szerves oldószerrel elegyítünk és az elegyet az átrendeződés mérési módszerekkel megállapítható befej eződéséig állni hagyjuk, majd a reakcióterméket az oldószer elpárologtatása útján elkülönítjük. 45 50 55 60 A fent leírt átrendeződési reakció lefolytatására alkalmas oldószereik példáiként elsősorban az aromás és aikloalifás szénhidrogének, diaikiléterek, ciklusos éterek, mint dioxán, ecetsavas alkilészterek és piridin említendők, elvileg azonban alkalmasak erre a célra ketonok és alifás szénhidrogének is, bár ez utóbbiak a (III) általános képletű vegyületeket általában csak csekély mértékben képesek oldani és ezért fentebb említett egyéb oldószereknél kevésbé előnyösen kezelhetők. Az alifás hidroxiiesoportokat molekulájukban tartalmazó oldószerek azoníban, mint a metanol vagy etanol, nem alkalmasak a találmány szerinti átrendezési reakció lefolytatására, mert ezekben az átrendeződés nem következik be; a halogéntartalmú oldószerek sem előnyösek, mert ezekben zavaró mellékreákciók lépnek fel. Az átrendeződési reakció sebessége nagymértékben függ az alkalmazott oldószer természetétől, így benzolban az átrendeződés már néhány óra alatt befejeződik, míg cikloihexánban ez a reakció kb. 15 órát vesz igénybe. Az átrendeződés végbemenetele azonban 1 óránál rövidebb, sőt mindössze 5—20 percnyi időre is leszorítható, ha az oldathoz csekély mennyiségben valamely szerves karibonsavat, pl- ecetsavat vagy propionsavat adunk. Optimális eredmény elérése érdekében ajánlatos ezt a karbonsavat az alkalmazott (III) képletű kiindulóanyag menynyiségéré számítva 1—2 egyenértéknek megfelelő mennyiségben hozzáadni. Ennél kisebb vagy lényegesen nagyobb mennyiségű sav hozzáadása esetén a reakciósebesség ismét csökken. Az említett reákciósebességnövelő hatást csak a szerves karbonsavak mutatják, szulfonsavak és ásványi savak esetében ilyen hatást nem tapasztalunk. Gyirsítható továbbá az átrendeződési reakció a reakcióihőmérséklet mérsékelt, legfeljebb az alkalmazott oldószer forrpontjáig terjedő emelése útján is. Az átrendeződési reakció befejeződése fizikai mérőmódszerekikel ellenőrizhető, így tehát egyszerű módon lehetséges biztosítani azt, hogy a reakció teljesen végibemenjen, de az éppen szüfcsiégesnél hosszabb reakcióidők ne kerüljenek alkalmazásra. Ilyen, az átrendeződés befejeződésének ellenőrzésére alkalmas mérőmódszerekiként a vókonyréteg-krornatográfia, a fajlagos forgatóképesség mérése és a cirkuláris dikroizmus mérése említhetők. Az átrendeződés befejeztével a képződött /l20 < 22 >-aminoszteroidok az oldószer elpárologtatása útján nyerhetők ki a reakcióelegyből. Az így kapott nyers termék továbbfeldolgozás céljaira már elegendő tisztaságú. A reakciótermék fizikai-kémiai állandóinak pontos meghatározására azonban ajánlatos a kapott terméket szublimálás útján tovább tisztítani. 2
