158715. lajstromszámú szabadalom • Öltésképző szerkezet láncvarratok készítésére, előnyösen zsákszájbevarrógépekhez

158715 6 A célszerű motor- és gépfej elrendezés, ill. -konstrukció következtében a gép öltésfcépző mechanizmusainak mozgatása lényegesen leegyszerűsödött, így a gép könnyű, mert kevés elemmel, kis helyen oldottuk meg az anyagmozgatást és hurokfogó mozgatásának a feladatát, és a hurokfogó újszerű kiképzésével a mozgások nagyságát, az alkatrészek méretét és számát csökkentettlük. A találmány szerinti öltésképző szerkezettel egyetlen alkatrész, pusztán a hurokfogó szakértelmét nem igénylő, gyakorlatilag időveszteség nélkül végrehajtható cseréjével egyszálas varrásról kétszálas varrásra lehet áttérni és viszont, s ily módon messzemenően igazodni lehet a csomagolandó áruk változó jellegéből és mennyiségéből, valamint a csomagolóanyagok sokféleségéből eredő és széles skálán változó követelményekhez. Ugyanakkor a fizikai munkát is könnyebbé tesszük azáltal, hogy könnyű, viszonylag kis méretű és egyszerűen kezelhető gépet bocsátunk a varrást végrehajtó dolgozók rendelkezésére. A találmányt • részletesen a csatolt rajzok alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti öltésképző szerkezet egy célszerű kiviteli változatát egy varrógépbe beépítve ábrázoltuk. A rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti öltésképző szerkezetet egy varrógépbe beépítve hosszmetszetben mutatja; a 2. ábra -az 1. ábra szerinti varrógép elölnézete ; a 3. ábra a fonaladagoló szerkezetet perspektivikusan mutatja; a 4. ábra az öltésképző szerkezet anyagtovábbításához szükséges alkatrészeit és azok kapcsolatát nagyobb méretarányban, perspektivikusan mutatja; az 5. ábra az öltésképző szerkezetnek a hurolkfogó mozgatásához szükséges alkatrészeit és • azok kapcsolatát nagyobb méretarányban, perspektivikusan mutatja; a 6. ábra a találmány szerinti terelőgáttal kialakított egyszálas hurokfogó perspektivikus rajza; a 7. ábra az excentrikus golyóscsukló és a hurokfogó tartó kapcsolatát metszetben mutatja; a 8. ábra a tűvédő és hurokterelőorom nézetrajza, nagyabb méretarányban; a 9. ábra a 4. ábrán feltüntetett A—A vonal mentén vett metszetben mutatja a fogazott anyagtovábbító híd mozgásának a szabályozására szolgáló elemeket; a 10. ábra az anyagtovábbító híd eredő mozgáspályáját mutatja, felnagyított méretben; a 11. ábra perspektivikus rajzon mutatja a tűszállevétel helyzetét kétszálas varrásnál; a 112. ábra ugyancsak perspektivikusan a kétszálas hurokfogón átvezetett alsószál levételi helyzetét mutatja; a 13. ábra az egyszálas huroklevétel mozzanatát tünteti fel perspektivikus ábrázolásban. A találmány szerinti öltésképző szerkezettel felszerelt zsákszájbevarrógép, 1 fogantyújában van elrendezve a nem ábrázolt dugaszoló aljzat és indító-kapcsoló, a 2 motorházban pedig a 3 elektromotor, amelynek a 4 tengelye belső végén 5 fogazással van ellátva, a külső, motorházból kinyúló vége pedig kézi forgatógomb csatlakoztatására, így a tengely kézzel történő elfordítására alkalmas módon van kialakítva. A 4 tengely belső végén az 5 fogazással a 6 gépház belsejében levő, önmagában ismert forgattyús mechanizmus — a golyóscsapágyazott 7 felső tengely, a 8 excentrikus hajtókar, a 9 hajtórúd, a 10 tűnyákrúd és a szükséges fogaskerékáttételek — révén a 11 túrudat a Ha tűvel függőlegesen fel-le mozgatja. A 8 excentrikus hajtókar a 12 összekötőelem segítségével a 13 szálemelő lengő mozgását biztosítja. A 12 összefeötőelem a 12a karral és a 12b csappal kapcsolódik a 13 szálemelőhöz, amely a 14 szálvezető pofái közé nyúlik (3. ábra) és az annak furatain átvezetett 15 szálat mozgatja. Ezzel a fonaladagoló megoldással lehetővé tesszük, hogy a szál-emelés maximumát a tűrúd felső holtponti helyzete előtt érjük el. A szálemelő felső holtponti helyzetének megfelelőszögét ö-val jelöltük (2. ábra). Ily módon a tű felső holtponti helyzetében — amikor az anyagtovábbítás már intenzív fázisban van — a 13 szálemelő már túl van a felső holtponti helyzetén, azaz lefelé elmozdult, •aminek eredményeként a 15 szál állandóan laza állapotban van; ebből következően a szál, mivel laza, nem gátolja az anyag továbbítását. A 7 felső tengelyről történik a 16 fogaskerék közbeiktatásával a 17 főtengely meghajtása; a 7 és 17 tengelyek tehát együtt forognak. A 17 főtengely külső (bal) végéről, tehát egyetlen elemről történik az anyagtovábbító szerkezet, az akár egyszálas, akár kétszálas nyelves hurokfogó és a szálvágó olló működtetése. A 17 főtengely külső végén, célszerűen annak anyagából forgácsolással kimunkálva a 18 tárcsa, a főtengelyirányra merőleges síkban négyzetkeresztmetszetű 19 kapcsolótest és a 20 hengeres csatlakozócsonk van kiképezve (4. és 5. ábra). A 17 főtengely „a" tengelyvonala, valamint a 19 kapcsolótest és a 20 hengeres csatlakozócsonk középpontjain átmenő ,,b" közös tengelyvonala között „z" távolság van, tehát a 17 tengely vége excentrikus kialakítású. A 20 hengeres csatlakozócsonkban a 21 tengelyirányú furat van kiképezve a későbbiekben részletesen ismertetésre kerülő excentrikus golyóscsuklő 24 csapjának a befogadására (5. ábra). A 21 furat tengelye megegyezik a 17 főtengely ,,b" tengelyével. A 20 hengeres csatlakozócsonkon egy tengelyirányra merőleges 22 furat is ki van képezve, amely az excentrikus golyóscsukló 24 csapjának a rögzítéséhez szükséges csavar átvezetésére szolgál. Egy további tengelyirányra 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3