158703. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített fenilamino-etanol-származékok előállítására

158703 41 42 mennyiséget alumíniumból készített aeroszol tartályokba töltjük le. amelyeket megfelelő mérőszeleppel ellátottit kupakkal lezárunk. A tartályokat ezután triiklórífluo<nmetán.nal nyomás alá helyezzük. 45. példa: 5 mg a-terc.-ibutilaminometil^-hidroxi-im­-xilol-aJ ,ia :, -diol^szulfátoit tartalmazó kúpot oly módon állítunk elő, hogy a megfelelő mennyi­ségű finoman elporított szulfátot megolvasztott Witepsol E 75-lbe adagoljuk, és a szokásos módszerek alkalmazásával kúpot kószáltunk. A Witepsol E 75 15—118 szénatoimsztámú telí­tett növényi olajok triglioeridjeilből és parciá­lis glicerddjeiből valamint kis mennyiségű méh­viaszból álló keverék. Hasonló módon készíthetünk 2,,5 mg vagy 10 mg hatóanyagot tartalmazó kúpokat is. 4:6. példa: Injekció Az említett szulfátból 1 mg/ml, kcincaintrációjú vizes oldatot készítünk, és az oldathoz 0,9% nátriumlkloridot adunk. Az oldatot 5 ml-es ampullákba töltjük, a töltést nitrogén atmosz­féráiban végezve, majd az ampulláikat auto­klávfoan hőkezeléssel sterilizáljuk. Kúpot és imjiekíciót készíthetünk 5-(2-terc.bu­tilaimino-Hl-hidroxietilJ-JSZíalicilamid hatóanyag­gal is. A kúpkészítést a fenti módon végezzük, az injekció készítése során a fent leírt eljárást akként módosítjuk, hogy a megfelelő hidro­kloirid vegyületet oldjuk víziben, 50 mg/ml kon­centrációban. Az ampullákba 5 ml oldatot töl­tünk be nitrogén atmosziférában, majd auto­klávfoan bőkezeléssiel sterilizálunk. A fenti készítményekben a hatóanyag meny­nyisége tág határok között változtatható és a hatóanyag szulfátsójia helyett tetszés, szerinti, gyógyászatillag elfogadható aniont tartalmazó só bekeverhető. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az (I) általános képletű l-fenil-2-jaimino-etanol származékok és ezek gyógyásza­tilág .elfogadható sóinak előállítására — amely képletben Rí szubsztituens jelentése hidrogénatom vagy 1—6 szématomos egyenes vagy elágazó szén­láncú alkil^osoport, R2 szubsztituens jelentése hidrogénatom vagy benzil-ícsopoirt, R.'! szubsztituens jelentése hidrogénatom vagy 1—6 széniatomos, egyenes vagy elágazó szén­láncú allkil-esoport, amely hidroxil-, amino­vagy egy vagy több heteroatomot tartal­mazó heterooiiklusos csoporttal, pl. monfoli­no-csqporttal lehet szulbsztituálva vagy eik­loalkil-, aralkil- vagy airiloxiiaHkil-esoport, amely célszerűen egy vagy több allkoxi­vagy •hidroxil-csoport.tal van helyettesítve, X szubsztituens jelentése hidiroxialkil- vagy 5 hidiroxiaralikill-csoport, amelynek ailkil ré­sze 1—6 szénatomos egyenes vagy elágazó szénlánoú alkil-csoportot tartalmaz, vagy egy kadboxil-esoiport vagy egy —COORÍ képletű allkoxi-kairlbonil-csoport ahol R4 szuibsztituens 1—6 szénatomos egyenes vagy elágazó alkil-osoportot jelent, vagy ^CO—iNH—OH vagy ^CO^NH—NH2 (képletű vagy —CO—NR5R6 képletű amido­osoport, ahol . c R5 és Rfi szúbsztituensek azonosak vagy el­térőek, és hidrogénatomot vagy egy ari'lal­kil^csopoirtot vagy valamely 1—6 szénato­mos egyenes vagy elágazó szénláncú allkil­-csoportot jelentenek, amely hidroxil- vagy amino-csoporttal lehet helyettesítve, viagy R5 és R 6 szúbsztituensek a hozzájuk kapcso­lódó niitrogénatommal esetileg további heteroatiomoít is tartalmazó heterocik­lusos csoportot is képezhetnek, 10 25 •JO .35 előnyösen pedig az dldalláncban levő szubszti­tuens a fenolos ihidroxil-csoportboz képest vagy az X szubsztituenshez képest para-helyzetben áll — azzal jellemezve, hogy valamely III. általános képletű vegyület karboniill-csopo'ritját — amely képletben X, RÍ, R2 és R 3 szúbsztituensek je­lentése a fentiekkel egyezik, vagy ilyen szubsz­tituensskké átalakítható csoportot jelent, adott esetben a fenolos hidroxil-csoporit megvédése után klarlbinidl^csoporttá redukáljuk, és a ka­pott vegyüleitben adott esetben az X szubszti­tuenst érteilmezésii tartományán bélül átalakít­juk, majd adott esetben a vegyületet vaflaimely 40 fiziológiailag elfogadható savval képzett só for­májában izoláljuk. (Elsőbbsége: 1-967. szeptem­ber 2:2.) 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganato­sítási módja, azzal jellemezve, hogy az utóla-45 gos átalakítást azokban a végtermékekben, amelyekben R2 és R 3 szubszitituenseik egyaránt hidrogénaitomot jelentenek, valamely keton vagy aldehid segítségével reduktív alkilezés út­ján végezve az R:J szubs.ztituenst hidrogéntől el-50 térő iszubsztituenssé átalakíthatjuk. (Elsőbbsége: 1967. szeptember 212.) 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganato­sítása módja, azzal jellemezve, hogy kiinduló­anyagkénit valamely (HJA) általános képletű 55 vegyületet használunk, ahol Rí és R3 jelentése az 1. igénypont szerinti és Ph fenil-csopontot jelent, és a fenti vegyület karboniil-csoportjá­nak fcarbinol-csoporttá való redukcióját nátri­umbórhidriddel vagy katalitikus hidirogénezés-60 sei végezzük, miközben adott esetben a feno­los hidroxil-csopor'tot benzil-esoporttal vagy acetil-csoponttal .megvédjük és a védőcsoportot a reakció lefolytatása után hidrogénezéssel vagy hidrolízissel .eltávolítjuk. (Elsőbbsége: 1967. (55 szeptember 22.) 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom