158698. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üveg, vitrokristályos anyagok, kerámiai anyagok és kőzetfélék tulajdonságainak módosítására
3 158698 4 stégeket lehet létesíteni (az üvegben azáltal, hogy az üveg külső rétegeiben jelenlevő ionokat kisebb méretű ionokra cseréljük ki és ezáltal e külső rétegakiben kisebb hőkiterjedési együtthatót hozunk létre, míg az üvegfelület a TO1' 1 * 0 poise viszkozitásnak megfelelő feszültségi pont feletti hőmérsékleten van; az ilyen feszültségek- oly módon is létrehozhatók, hogy az üveg külső .rétegeiben levő ionokat nagyobb méretű ionokra cseréljük ki. míg az üveg külső rétegei az üveg 1013-2 poise viszkozitásnak megfelelő megeresztési pontja alatti hőmérsékleten vannak. Azt találtuk,, hogy az üveg diififeireruoiálisan is edzhető a fentemlített két eljárásmód bármelyike szerint. A találmány alapját képező e felismerésünk más módokon is hasznosítható, amint ez az alábbiakból ki fog tűnni; a rtiaMlknány szerinti eljárás nemcsak az üveg kezelésére alkalmazható, hanem különböző fcrfstályoTssági fokú viitrokristályos anyagok és kőzetfélék, pl. márványfélélk kezelésére is. A találmány köre nemcsak olyan kémiai edzési eljárásokra terjed, ki, amelyeik sorián ionokat diffundálhatunk a kezejt testibe és ezeket az abban jelenlevő más ionokra cseréljük ki, hanem olyan eljárásokra is. amelyek során az ionokat elektromos tér hatása alatt visszük be a testbe, anélkül, hogy az abban levő ionokkal ioncserét folytatnánk le. Emellett' a találmány különböző kiviteli alakjai kiterjednek olyan eljárásokra is, amelyek lényegileg megegyeznek a fent leírtakkal, de amelyekben nem ionokat, hanem atomokat vagy molekulákat diffundáltatunk be a íkezelit test anyagába. Ha ezt a diffúziót valamilyen, a testfelület különböző részein változó minta szerint folytatjuk le, akkor érdekes dekoratív hatásokat is elérhetünk a találmány szarinti eljárással. így pl. az üvegtest színe változtatható, ha a megfelelő molekulákat, atomokat vagy ionokat diffundáltatunk, de az üveg anyagába, az üveg felületével érintkező közegből. Ha valamilyen különleges dekoratív hatást kívánunk elérni, akkor természetesen nem szükséges az, hogy a diffúzió bizonyos meghatározott vonalak vagy a testet viszonylag kis egységekre felosztó zónák mentán menjen túlnyomórészt végibe, amiint ez kívánatos olyan esetekben, amikor azt a hatást akarjuk elérni, hogy az üvegtest törés esetén bizonyos apró darabokra essen szét. A fentiekből nyilvánvaló, hogy bár a találmány elsősoirban üvegből vagy más anyagokból álló testek szilárdsági tulajdonságainak javítására vonatkozik, még sincsen kizárólag ilyen célú eljárásokra korlátozva, hanem kiterjed olyan eljárásokra is, amelyek a test fizikai tulajdonságainak és/vagy kémiai tulaj donságaiiniak bizonyos ^más szempontokból való módosítását célozzák. A találmány szerinti eljárás különös előnyöket biztosít olyan esetekben, amikor lap alakú üveget, pl. járimű-szélvédőüvegeket vagy másfajta afolak-JÜveglapokait kívánunk edzeni, ha az' ilyen üveglapoknak a találmány szerinti módon történő kémiai edzése 'bizonyos, az üveglapot kisebb egységeikre felosztó vonalak mentén történik, akkor az üveglap törését okozó feszültségek az említett vonalhálózat mentén terjednek leginkább és — ha az említett vonalhálózat mintáját megfelelően választjuk meg — az üveglap átlátszóságát. nem fogja tö• rés esetén sem teljesen elveszíteni. Megjegyzendő, hogy az üveglapok kéimiiai edzési eljárása kivitelezhető olyan vékony üveglapokkal is, amelyek vastagsága sokkal kisebb, mint a hőhatással történő edzési eljárás kivi/telezfaetőségéhez szükséges minimális vastagság; ez a tény a találmány szerinti eljárás egy további fontos előnyét képezi. A találmány szerinti eljárás különösen előnyösen alkalmazható a szokásos összetételű közönséges üvegek, vagyis a könnyen hozzáférhető és olcsó nyersanyagokból, mint szilioiumdioxidból, szódából, mészből és földpátból előállított üvegek kezelésére. Az ilyen üvegfélék kémiai edzési eljárása különösen előnyösen hajtható végre az alkálifém-ionok kicserélése útján. A 'molekuláknak, atomoknak vagy ionoknak a kezelendő test lány agába való diffundáltatása egy olyan folyékony közegből történhet, amelyet egy tartánylban tartunk és e tartányba a kezelendő testet bemierítíjük, történhet továbbá egy oly közegből, amely bavonatréteget képez a testnek a felületén, vagy e felület egy oly részén, amelyen a diffúziót le akarjuk folytatni, történhet végül a diffúzió gáz alakú közegből is. Mindegyik esetiben a kezelendő testet és a közeget .megfelelő hőmérsékletre kell hozni, hogy a diffúzió létrejöttét lehetővé tegyük. Az alábbiakban különféle módszereket fogunk ismertetni annak biztosítására, hogy a test kezelése valamely előre meghatározott minta szerinti módon menjen végbe; egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy a kezelendő test lap alakú legyen. A találmány szerinti eljárás előnyös kiviteli módjai esetében a diffúzió oly közegből történik, aimely bevonat alakjában van jelen az üveglapon. A diffúzió kívánt mintájától függően vagy egyenletes összetételű közeget alkalmaztatunk, a kívánt mintának megfelelően eltérő módokon, pl. e mintának megfelelően változó vastagságban a lap felületének különböző helyein (ez pl. egy nyomohenger vagy nyomólemez vagy más átvivő-eszköz segítségével történhet), vagy, ha a közeg pépszerű konzisztenciájú, akkor oly módon is eljárhatunk, hogy egyenletes bevonatot viszünk fél a lap felületéire, maíjd a kívánt imintót oly módon hozzuk létre a bevonatban, hogy pl. egy megfelelő mintájú szita rányomása útján a megfelelő helyeken a bevonat vastagságát csökkentjük. A közeg összetétellé ilyen esetekben mindenütt egyfonma lehet. Valamely erre alio 15 20 25 30 35 40 4S 50 55 60
