158698. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üveg, vitrokristályos anyagok, kerámiai anyagok és kőzetfélék tulajdonságainak módosítására

3 158698 4 stégeket lehet létesíteni (az üvegben azáltal, hogy az üveg külső rétegeiben jelenlevő iono­kat kisebb méretű ionokra cseréljük ki és ez­által e külső rétegakiben kisebb hőkiterjedési együtthatót hozunk létre, míg az üvegfelület a TO1' 1 * 0 poise viszkozitásnak megfelelő feszültségi pont feletti hőmérsékleten van; az ilyen fe­szültségek- oly módon is létrehozhatók, hogy az üveg külső .rétegeiben levő ionokat nagyobb méretű ionokra cseréljük ki. míg az üveg kül­ső rétegei az üveg 1013-2 poise viszkozitásnak megfelelő megeresztési pontja alatti hőmér­sékleten vannak. Azt találtuk,, hogy az üveg diififeireruoiálisan is edzhető a fentemlített két eljárásmód bármelyike szerint. A találmány alapját képező e felismerésünk más módokon is hasznosítható, amint ez az alábbiakból ki fog tűnni; a rtiaMlknány szerinti eljárás nem­csak az üveg kezelésére alkalmazható, hanem különböző fcrfstályoTssági fokú viitrokristályos anyagok és kőzetfélék, pl. márványfélélk keze­lésére is. A találmány köre nemcsak olyan kémiai ed­zési eljárásokra terjed, ki, amelyeik sorián iono­kat diffundálhatunk a kezejt testibe és ezeket az abban jelenlevő más ionokra cseréljük ki, hanem olyan eljárásokra is. amelyek során az ionokat elektromos tér hatása alatt visszük be a testbe, anélkül, hogy az abban levő ionokkal ioncserét folytatnánk le. Emellett' a találmány különböző kiviteli alakjai kiterjednek olyan el­járásokra is, amelyek lényegileg megegyeznek a fent leírtakkal, de amelyekben nem ionokat, hanem atomokat vagy molekulákat diffundál­tatunk be a íkezelit test anyagába. Ha ezt a diffúziót valamilyen, a testfelület különböző részein változó minta szerint folytatjuk le, ak­kor érdekes dekoratív hatásokat is elérhetünk a találmány szarinti eljárással. így pl. az üveg­test színe változtatható, ha a megfelelő mole­kulákat, atomokat vagy ionokat diffundálta­tunk, de az üveg anyagába, az üveg felületé­vel érintkező közegből. Ha valamilyen külön­leges dekoratív hatást kívánunk elérni, akkor természetesen nem szükséges az, hogy a diffú­zió bizonyos meghatározott vonalak vagy a tes­tet viszonylag kis egységekre felosztó zónák mentán menjen túlnyomórészt végibe, amiint ez kívánatos olyan esetekben, amikor azt a hatást akarjuk elérni, hogy az üvegtest törés esetén bizonyos apró darabokra essen szét. A fentiekből nyilvánvaló, hogy bár a találmány elsősoirban üvegből vagy más anyagokból álló testek szilárdsági tulajdonságainak javítására vonatkozik, még sincsen kizárólag ilyen célú eljárásokra korlátozva, hanem kiterjed olyan eljárásokra is, amelyek a test fizikai tulajdon­ságainak és/vagy kémiai tulaj donságaiiniak bi­zonyos ^más szempontokból való módosítását célozzák. A találmány szerinti eljárás különös előnyö­ket biztosít olyan esetekben, amikor lap alakú üveget, pl. járimű-szélvédőüvegeket vagy más­fajta afolak-JÜveglapokait kívánunk edzeni, ha az' ilyen üveglapoknak a találmány szerinti módon történő kémiai edzése 'bizonyos, az üveglapot kisebb egységeikre felosztó vonalak mentén történik, akkor az üveglap törését oko­zó feszültségek az említett vonalhálózat men­tén terjednek leginkább és — ha az említett vonalhálózat mintáját megfelelően választjuk meg — az üveglap átlátszóságát. nem fogja tö­• rés esetén sem teljesen elveszíteni. Megjegy­zendő, hogy az üveglapok kéimiiai edzési eljá­rása kivitelezhető olyan vékony üveglapokkal is, amelyek vastagsága sokkal kisebb, mint a hőhatással történő edzési eljárás kivi/telezfaető­ségéhez szükséges minimális vastagság; ez a tény a találmány szerinti eljárás egy további fontos előnyét képezi. A találmány szerinti eljárás különösen elő­nyösen alkalmazható a szokásos összetételű kö­zönséges üvegek, vagyis a könnyen hozzáfér­hető és olcsó nyersanyagokból, mint szilioium­dioxidból, szódából, mészből és földpátból elő­állított üvegek kezelésére. Az ilyen üvegfélék kémiai edzési eljárása különösen előnyösen hajtható végre az alkálifém-ionok kicserélése útján. A 'molekuláknak, atomoknak vagy ionoknak a kezelendő test lány agába való diffundáltatása egy olyan folyékony közegből történhet, ame­lyet egy tartánylban tartunk és e tartányba a kezelendő testet bemierítíjük, történhet továb­bá egy oly közegből, amely bavonatréteget ké­pez a testnek a felületén, vagy e felület egy oly részén, amelyen a diffúziót le akarjuk folytatni, történhet végül a diffúzió gáz alakú közegből is. Mindegyik esetiben a kezelendő testet és a közeget .megfelelő hőmérsékletre kell hozni, hogy a diffúzió létrejöttét lehetővé te­gyük. Az alábbiakban különféle módszereket fogunk ismertetni annak biztosítására, hogy a test kezelése valamely előre meghatározott min­ta szerinti módon menjen végbe; egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy a kezelendő test lap alakú legyen. A találmány szerinti eljárás előnyös kiviteli módjai esetében a diffúzió oly közegből tör­ténik, aimely bevonat alakjában van jelen az üveglapon. A diffúzió kívánt mintájától füg­gően vagy egyenletes összetételű közeget al­kalmaztatunk, a kívánt mintának megfelelően eltérő módokon, pl. e mintának megfelelően változó vastagságban a lap felületének külön­böző helyein (ez pl. egy nyomohenger vagy nyomólemez vagy más átvivő-eszköz segítségé­vel történhet), vagy, ha a közeg pépszerű kon­zisztenciájú, akkor oly módon is eljárhatunk, hogy egyenletes bevonatot viszünk fél a lap felületéire, maíjd a kívánt imintót oly módon hozzuk létre a bevonatban, hogy pl. egy meg­felelő mintájú szita rányomása útján a meg­felelő helyeken a bevonat vastagságát csök­kentjük. A közeg összetétellé ilyen esetekben mindenütt egyfonma lehet. Valamely erre al­io 15 20 25 30 35 40 4S 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom