158698. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üveg, vitrokristályos anyagok, kerámiai anyagok és kőzetfélék tulajdonságainak módosítására

158698 6 kalmas fonmázószerszám segítségével is kdala^ Mtbaitäuk a kezelendő test felületén a kívánt mirata szerint változó vastagságú bevonatot. Ilyen esetekben azonban a bevonat vastagságának váltakozását figyelemibe kell venni a bevont lap hevítése, ill. hűtése során is. A váltakozó vastagságú közeggel kapcsolatban felíépő ilyen nehézségek elkerülhetők, hia egyenletes vastagságú közeget hozunk létre, amelyben azonban a kezelendő lap anyagába belépni képes molekulák, atomok, vagy ionok koncentrációja változik egy bizonyos, előre megbatározott minta szerint a kezelési hőfoknak megfelelő hőmérsékleten. Ez pl. oly módon érihető el, hogy a lap felületét két vagy több különböző összetételű pépszerű közeggel vonj ulk be. egy előre meghatározott minta szerinti elosztásban, oly módon, hogy az így létrehozott bevonatrétegben az üveglap anyagába beviendő anyagok koncentrációja az említett iminta szerint változzék. így pl. az üveglap felületének különböző sávjait váltakozva különböző összetételű pépszerű közegekkel vonhatjuk be, két .különböző koncentrációjú bevonó közeg alkalmazásával. Az így aOkataiiazanidó pépszerű közegek egymástól különböző ionokat is tartalmazhatnak az üveg anyagába történő dififundáltaitás céljaira. így pl. az egyik pépszerű közegben kálium-ionok, a másikban nátrium-ionok lehetnek bedififundáltiatandó ionokként. Az eljárás egy másik lehetséges kiviteli alakja esetélben először egy egyenletes vastagságú és összetételű bevonatot hozhatunk létre a lap felületén, pl. a lapnak egy megolvasztott sófürdőbe való bemártása útján, azután az így létrehozott bevonatra egyes helyelken ^előzetesen meghatározoitt minta .szerint) a bevonatréteg [további részét vagy részeit visszük fel olyan anyagból, amely a kémiai edzési eljárás előtt, vagy annak folyamán az üveglap anyagába beviendő ionok további mennyiségéit szolgáltatja, vagy amely a réteg e részében vagy részeiben csökkenti a bediffundáltatás céljaira rendelkezésre álló ionok mennyiségét, pl. a szőhanforgó ionok klomplexképzés útján történő lekötésével. így pl. a kezelendő lap felületén kialakított egyenletes (homokréíeget egyenletesen megnedvesíthetünk káliumnitrátoldattál, majd <e réteg egyes részeire, előzetesen megbatározott minta szerint, vagy még további káliumnitrátoldatot vihetünk fel a 'koncentráció .megnövelése céljából, vagy pedig valamely olyan anyagot vihetünk e minta szerint a .rétegre, amely komplexeit képez a káliumionokkal. További példaként egy egyenletes: réteget, amely káliunwionokat egyenletes' koncentrációban tartalmaz, még bevonhatunk szelektíven vagy differenciálisán, egy előzetesen meghatározott minta szerint, egy további réteggel, amely nátrium-ionokat szolgáltat; ez azzal az eredménnyel jár, hogy a káliumionoknak a bevont üvegfelületbe való diffundálási sebessége csokikén annak magfelelően, hogy az illető zónában mekkora a hozzáadott nátriumionok koncentrációja. A kájium-ionofcnalk az 10 15 20 25 35 40 45. 50 55 60 65 egyenletes bevonatiréteg egyes zónáiban fennálló koncentrációja csökkenthető azáltal, hogy az illető zónában a kálumsót tartalmazó egyenletes bevonJataétegre egy pépszerű vagy vizes közeget viszünk fel, amely nátriumsót tartalmaz és így ioncserét hozunk létre a két bevonatréteg között. Annák biztosítására, hogy a miár kialakított rétegre a további anyagot tartalmazó közeget egy meghatározott minta szerint vigyük fel, ezt az utóbbi réteget valamely, a kívánt mintának megfelelő perforációt tartalmazó szitán vagy sablonon keresztül vihetjük fel, vagy pedig a már kialakított rétegeit egy a további közeggel töltött szitával vagy rostéllyal hozhatjuk érintkezésbe. A fentemlített különböző eljárások és módszereik természetesen nem csak olyankor alkalmazhatók, amikor a. kezelendő testbe káliumionokait akarunk diffundáltatm az ott jelenlevő nátriúmiondklkaT történő ioncsene útján, hanem bármilyen másfajta ioncsere^realkció esetében is. A közegből valamilyen előzetesen meghatározott minita szerint végbemenő diffúzió biztosítható oly módon is, hogy a kezelendő lap felületét először a kívánt minta szerint szelektíven bevonjuk valamely, . az ionok, atomok, vagy molekulák diffúzióját csökkentő anyaggal, pl. alifás szénhidrogénnel, mint petróleummal, vagy más alifás olajjal, vagy pedig valamely, a diffúziót elősegítő anyaggal, vagy eleggyel, majd ezt követően vonjuk be az egész kezelendő felületeit a közeg rétegével. A diffúziót elősegítő anyagok ezt a hatást azáltal érhetik el, hogy gyengítik a bevonat és a kezelendő lap felülete közötti határréteg dififúziógátló hatásiát. így pl., ha olyan közeget alkalmazunk, amely líítium-tionokat szolgáltat az üveg anyagába való bediffundáltatásra, nátrium-ionokkal végbemenő ioncsiere .útján, akkor a lap felületiét szelektíven ill. differenciálisán bevonhatjuk előzetesen MdPe(ON)/, rétegével, amely csökkenti vagy teljesen kiküszöböl a dififúzióniák a nátrium-iionolkniak a közegben Való feldúsúlása által okozott gátlását, egy valószínűleg [FeNa;(CiN)5] képletű komplex képzése útján. Lehetséges továbbá oly módon is eljárni, hogy a kezelendő felületet először egy oly anyaggal vonjuk be szelektíven, előzetesen meghatározott minta szerint, amely csökkenti az utóbb fel viendő közeg-rétegnek a lerakodását azokon a helyeken, ahol az előbb említett, anyag jelien van az üvegfelületen. Ilyen eseteikiben is magát a közeget egyenletes összetételben alkalmazhatjuk és egyenletes rétegben vihetjük fel a kezelendő lapra. Az olyan eljárásmód esetében, amikor a diffúzió egy olyan folyékony közegből történik, amelybe a kezelendő lap bemerül, vagy pedig gáz alakú közegből folytatjük le a diffúziót, az előzetesen meghatározott minta szerinti differenciális diffúzió szintén elérhető .oly módon, hogy a lap felületéit előzetesen egy a diffúziót csökkentő vagy elősegítő anyaggal %