158665. lajstromszámú szabadalom • Eljárás réteges műfatermék előállítására
7 15866& 8 A műfátermék előállítása komoly műszaki • haladást jelent mind a fenyőfűrészáruhoz, mind az ismert eljárásokkal előállítható rnűfatermékekhez képest, mivel egyrészt egyesíti a fa előnyös megmunkálhatósági tulajdonságait a műfa előnyös izotróp tulajdonságaival, ugyanakkor mindkettőt felülmúlja mechanikai szilárdság, kopásállóság, vízzel szemben tanúsított ellenállóképesség tekintetében. A szerkezeti elemek szalagszerű szerelési technológia kialakítására is alkalmasak, így a járműipar, építőipar és minden egyéb, az eddigiekben fenyőfűrészárura alapozott ipari technológia esetében az új termék előnyösabben használható. A találmány szerinti műfatermékből nagyüzemi módszerrel, szerelésre kész 15—25 mm vastagságú vagy ennél vastagabb készpanelek állíthatók elő, így az érintett iparágakban jelentős munkaerő-ráfordítás a beszerelésnél megtakarítható. A találmány szerinti eljárás részleteinek szemléltetésére az alábbi kiviteli példát közöljük. A szerkezeti elem nagyságának megfelelő méretre leszabott 5 mm vastagságú farostlemezt úgy készítjük elő, hogy a belső lemez mindkét oldalát megcsiszoljuk. A két külső lemez fényezett (szín) oldalát nem csiszoljuk meg, a szitamintás oldalt pedig szükség szerint. A kötőanyagként, illetve önálló rétegként alkalmazott telítetlen poliésztergyanta előállítására az alábbi két változat alkalmas: 1. 376 súlyrész etilénglikolt, 482 súlyrész maleinsavanhidridet, 145,6 ftálsavanhidridét, 70 súlyrész sztearinsavat, 22 súlyrész glicerint és 0,1 súlyrész hidrokinont lefolyó hűtővel és szedőedénnyel ellátott reaktorba mérünk. A keverék hőmérsékletét 2 óra leforgása alatt 190 C°-ra emeljük, majd az elegyet 80—90 mg KOH/g savszám eléréséig ezen a hőmérsékleten tartjuk. A kellő hőmérséklet elérése után a savszámot félóránként ellenőrizzük. A műgyantafőzés ideje kib. 6 óra, célszerűen iners légkörben dolgozunk és a kondenzáció folyamán a képződött kondenzációs víz mennyiségét mérjük. Az előírt savszám elérése után az előállított gyantát 120—130 C°-ra lehűtjük és oldókeverőedényben 244 súlyrész sztirol-monomerben feloldjuk. A sztirol-monomerben 70 C°-on oldjuk fel a műgyantát. A sztirolos oldathaz 0,14 súlyrész hidrokinon, 0,56 súlyrész sztirolban képzett oldatát adagoljuk. ' 2. 243 súlyrész etilénglikolt, 168 súlyrész dietilénglikolt, 260 súlyrész maleinsavanhidridet, 336 súlyrész ftálsavanhidridét, 81 súlyrész sebacinsavat és 0,5 súlyrész hidrokinont refluxhűtővel és szedőedénnyel ellátott reaktorba mérünk. A keverék hőmérsékletét 2 óra leforgása alatt 190 C°-ra emeljük és 70—-30 mg KOH/g savszám eléréséig a reakciőkeveréket az előbbi hőmérsékleten tartjuk. A gyantafőzést nitrogénáramban végezzük. A kellő savszám elérése után 190 C°-on a reakcióelegyet 150—200 Hgmm csökkentett nyomás alá helyezzük és 50—55 mg KOH/g savszámig tovább főzzük. Az utóbbi savszám elérése után a műgyantát 120—130 C°-ra lehűtjük és oldó-keverő edénybe visszük át, ahol 70 C°-on 397 súlyrész sztirolban feloldjuk. Oldás közben a műgyantaoldathoz 0,2 súlyrész sztirolban oldott hidrokinont teszünk. A telítetlen poliészter környezeti hőmérsékleten való térhálósításához 153 súlyrész 50%-os benzolperoxid pasztából, 46 súlyrész dibütilftalátból és 105 súlyrész kinalinból képzett homogén masszát készítünk, amelyet katalizátorként használunk. A térhálósításnál felhasznált gyorsító 300 rész dietilanilinból és 600 rész sztirolmonomerből áll. Az erősítőszerkezetként alkalmazott 0,5 mm fémhuzalból készített 12,5 mm X 12,5 mm négyzet nagyságú fémsíkhálót a készítendő szerkezeti elem méretének megfelelően leszabjuk és zsírtalanltjuk. Üvegszövet felhasználása esetén 400—'900 g/m2 súlyú vászonkötésű üvegszövetet alkalmazunk, amely poliészter, illetve epoxigyanta réteges termékek készítésének megfelelően kezelt állapotban "van. Az üvegszövet elemi szálai előnyösen 7—12 mikron vastagságúak. Az 1. szerint előállított 100 súlyrész műgyantához 6 súlyrész katalizátort és 0,6 súlyú gyorsítót adagolunk Z-karú keverőben hűtés közben. Az adagolásnál a műgyantába először a katalizátort, majd ennek hömogenizálása után a gyorsítót keverjük be. A készítendő szerkezeti elem 1 m^ére kb. 1 kg kötőanyagot számítunk. A felhordást oly módon végezzük, hogy az egyik külső, egyoldalon a lemez oldalra 0,8—1 mm vastagságban sűrű kötőanyagot viszünk fel, majd erre az előkészített síkhálót ráhelyezzük. A síkháló beágyazás után a kétoldalt előkezelt belső lemezt visszük fel, végül a második külső lemez előkezelt oldalára 0,15— 0,2 mm vastagságban sűrű kötőanyagot rétegzünk és ezt ráhelyezzük az előzőekben elkészített rétegekre. A réteges szerkezeti elemet a présbe helyezzük és a műgyanta kötésének előrehaladásával fokozódó nyomást adunk rá. A szükséges nyomás végső értéke kb. 20 kg, cm2 . A kötés idő csökkentése érdekében hőbehatásra történő préselést alkalmazhatunk. Ily módon pl. az 5 mm-es farostlemezből felépített háromrétegű panelgyártásnál a kötési idő hőbehatás alatt 120 C° alkalmazása esetén 15—20 percre csökkenthető. Az összeállított szerkezeti elemeket fűrés2;en szélezzük és a faolajjal impregnáljuk. Az impregnálás során a .20—©0 C°-ra előmelegített faolajba a szerkezeti elemeket bemártjuk oly módon, hogy az olajfelvétel mennyisége kb. 5—6% legyen. Ezen olajmennyiség felvételéhez kb. 1—2 perc szükséges. A felesleges olajat a szerkezeti elemekről eltávolítjuk, majd azokat légcirkulációs kemencében 2—3 óra hosszat 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
