158665. lajstromszámú szabadalom • Eljárás réteges műfatermék előállítására
5 158665 6 rint a két külső lemez közé egy vagy több belső lemezt és erősítő szerkezetet helyezünk be, az összeillesztett lemezt előnyösen legalább 10 kg/cm2 nyomás alatt, adott esetben hőkezelés közben préseljük, a réteges lemez külső lemezfelületeit száradó olajokkal impregnáljuk, majd azt célszerűen 120—iiSO C° közötti hőmérsékleten hőkezeljük. A. farost- vagy forgácslemezként szokványos 2—10 mm vastagságú terméket használunk, a belső lemezt gyártás előtt érdesítjük az összeillesztés és a kötőanyagréteggel történő impregnálódás megkönnyítése céljából. Műgyanta rétegként — amely egyben a kötőanyag szerepét is betölti — szerves poliaminnal vagy poliamiddal térhálósítható epoxigyantát vagy szerves peroxid katalizátorral és szerves amingyorsítóval térhálósítható telítetlen poliészter gyantákat használuák. Az epoxigyanta megjelölésen a jelen leírásban difenolok vagy polifenolok és epiklórhidrin vagy diklórhidrin lúgos kondenzációja útján képződő poliésztereket értünk, amelyek véghelyzetű epoxicsoportokat tartalmaznak. Ezek előállításmódja a szakirodalomból jól ismert, emellett célszerűen 180—195 epoxid-ekvivalensű gyantát alkalmazunk. Az epoxigyanta térhálósítására szerves po'liamint, pl. dietiléntriamint és trietilántetraamin-keveréket vagy polietilénpoliamidot alkalmazunk. nikai .behatásoknak tartósan ellenáll, mechanikai szilárdsága 500—600 kg/m2 és különösen a tartós vibrációs igénybevételt jól bírja. Különleges előnyt jelent az, hogy a mechanikai szilárdság és a szerkezeti elemként való felhasználásnál döntő jelentőségű ütő-haj lítószilárdság az egyes rétegek várható összegzett értékéhez képest ugrásszerűen megnövekszik. Az új műfatermék lényeges, előnye az, hogy használat közben a mechanikai erőbehatásokat rugalmasan, a teljes szerkezeti elemre elosztva fogja fel és csillapítja. A rugalmas szerkezeti kialakítás a nagyobb méretű szerkezeti elemeknél, mint paneleknél igen lényeges, mivel pl. vasúti teherkocsi oldalfalai és homlokfalai — amelyek ütésszerű, nagyobb méretű erőbehatásoknak vannak kitéve — csak ilyen szerkezeti elem felhasználása esetén bírják az igénybevételt. Továbbá előnyt jelent az, hogy a műfatermék izotróp tulajdonságai a felépítésnél alkalmazott műfa izotróp tulajdonságaihoz képest fokozódnák és egyben rugalmassággal párosulnak. Az utólagos hőolajedzéssel készített műfatermék szerkezeti felépítése szempontjából előnyös inhomogenitással rendelkezik, mivel a tervezett felhasználási igénybevételnek megfelelően a külső rétegek tömörebbek, mechanikai szilárdságuk, időjárásállóságuk, kopásállóságuk fokozott, vízfelvevőképességük csekély, míg a belső rétegek viszonylag lazább szerkezeti felépítésben vannak és a teljes szerkezeti elemnek rugalmasságot kölcsönöznek. Az utólagos hőolajedzés hatására bekövetkező előnyös szerkezeti változás a külső rétegekben igen meglepőnek minősíthető, mivel a természetes állapotú fa vagy - az ebből előállított furnérlemez hőkezelés hatására irreverzibilis zsugorodást szenved, rugalmassága pedig nagymértékben csökken. Ezzel szemben a találmány szerint műfaterméknél az olajedzés a külső rétegek kohéziójának növekedésében mutatkozik és az egyéb tulajdonságok javítása mellett nem hat károsan a teljes szerkezeti elem rugalmas állapotára, mivel a belső rétegek laza szerkezete megmarad, emellett pedig a réteges felépítésben külön rétegként alkalmazott műgyanta az impregnálásra használt olajnak a belső rétegekbe való behatolását meggátolja. A külső réteg kohéziójának növekedése a' száradó olaj hőpolimerizációja közbén kialakuló műgyanta képződésének tudható be. A műfatermékbe rétegként beiktatott erősítő elem, pl. acélháló vagy üvegszövet a késztermék ütő-ttiajlítószilárdságának növekedését eredményezi. A vázerősítő szerkezet azt is biztosítja, hogy a fenyőfűrészáruval szemben koncentráltabb, lökésszerű erőbehatás esetén bekövetkező sérülés kifejezetten az erőbehatás támadáspontjára korlátozódik, szálirányban nem terjed tovább és a sérülés helyi javítását lehetővé teszi. A törési felület tompaélű szálkamentes, sérülést a szállított termékekben nem idéz elő. Az epoxigyanta helyett a jól bevált telítetlen poliésztergyanták alkalmazása. A találmány szerinti célra a következő összetételű poliész- S5 terek használhatók: 0,386 mól maleinsavanhidrid, 0,08 mól ftálsavahhidrid, 0,021 mól szebacinsav, 0,0488 mól etilénglikol és 0,02 mól glicerin keverékéből inhibitor jelenlétében főzött műgyanta, amely 8 : 2 arányban sztirol-mono- 40 merben van feloldva. Alkalmazható továbbá 0,;248 mól maleinsavanhidrid, 0,21 mól ftálsavanhidrid, 0,029 mól szebacinsav, 0,364 mól etilénglikol és 0,174 mól dietilénglikol keverékéből inhibitor jelenlétében főzött műgyanta is, 45 amely 7 : 3 arányban sztirol monomerben van feloldva. Belső erősítő szerkezetként 0,5—1 mm átmérőjű acélhuzalból készített fémháló vagy 400— 900 g/m2 súlyú üvegszövet vagy üveggyapot 50 használható.' A két külső rétegből, egy belső műfarétegből, erősítőszerkezetből és két műgyanta rétegből álló összetett réteges lemezt külső felületén telítetlen kötést tartalmazó olajokkal, pl. len- 55 olajjal impregnáljuk. Előnyösnek bizonyult 30— 70%-ban konjugált kettőskötést tartalmazó száradó olajok, mint faolaj és oitiszikaolaj alkalmazása. Az impregnálást 20—80 C° hőmérsékletre előmelegített olajban végezzük, míg a QQ hőedzést néhány órán át 120—I16O C°-on való hőtartással folytatjuk le légcirkulációs szárítókemencében. A találmány szerinti eljárással előállított réteges műfatermék izotróp szerkezetű, á rhecha- 55 10 15 20 25 .30 S5 40 45 50 55 60 3
