158661. lajstromszámú szabadalom • Kártevőirtószerek, főként gyomirtószerek
3 158661 4 nyék között nem csupán arra szolgál, hogy a gyomok leküzdésével a termények hozamát megnövelje, hanem olyan káros hatások ellen is gátlóhatást fejthet ki, amelyek a kultúrnövények növekedését nem kívánt irányban serkentik, mint pl. ilyen káros befolyást fejthet ki a magas hőmérséklet, vagy a túlzott trágyázás. Fitotoxikus mellékhatástól mentes csekély adagokban az új szerek fitopatogén baktériumok és gombák leküzdésére is alkalmasak. Az új szereket meghatározott hígításban a talajba bedolgozhatjuk, vagy a szerrel a talajt átitatjuk. Az utóbbi kezelésmód a növényi parazita nematódák ellen használható. Az (I) általános képlettel jellemzett hatóanyagok erős hatást fejtenek ki gasztropódák, vizikártevők, valamint algák, csővágó férgek, vízigyomok és nyálkásodást okozó baktériumok ellen. A találmány szerinti növényi növekedésre és gyomirtásra szolgáló készítményeket oldatok, emulziók, szuszpenziók, granulátok vagy porozószerek alakjában használhatjuk. A készítmények elkészítési módja teljes mértékben a felhasználási céltól függ. Az összes alkalmazási alakban azonban a hatóanyag finom eloszlathatóságát biztosítani szükséges. Növényi növekedés teljes leküzdésénél és növények idő előtti kiszárításánál, valamint lombtalanítfcsánál a hatóanyagok hatása önmagában fitotoxikus hatású hordozóanyagok, mint pl. magas forrpontú ásványolaj-frakciók, vagy klórozott • szénhidrogének segítségével fokozható, míg a növényi növekedés szelektív gátlása során a növényekkel szemben indifferens hordozóanyagokat alkalmazunk, pl. szelektív gyomirtás során. Az oldatok előállításánál oldószerként főként a következő anyagok használhatók: etil- vagy izopropilalköhol, ketonok, mint aceton vagy ciklohexanon, alifás szénhidrogének, mint petróleum és ciklusos szénhidrogének, mint benzol, toluol, xilol, tetrahidronaftalin, alkilezett naftalinek, továbbá klórozott szénhidrogének, mint tetraklóretán, etilénklorid, végül ásványi vagy növényi olajok, vagy a fentiek tetszés szerinti keveréke. A víztartalmú alkalmazási formáknál főként emulziókat vagy szuszpenziókat állítunk elő. A hatóanyagokat önmagában vagy valamely előzőekben felsorolt oldószerben előnyösen nedvesítő- vagy diszpergálószerek segítségével vízben homogenizáljuk. Kationaktív emulgálóvagy diszpergálószerként pl. kvaterner ammóniumsókat, anionáktív emulgáló- vagy diszpergálószerekként szappanokat, kenőszappant, alifás hosszúszénlánoú kénsavmonoésztert, alkilfenüszulfonsavakat, hosszúszénláncú alkoxiecetsavakat, nem-ionogén adalékanyagként magasabb zsírsavak, alkoholok vagy aminők polietilénoxiddal képzett kondenzációs termékeit használjuk. Másrészt hatóanyagból, emulgátorból vagy diszpergálószerből és adott esetben oldószerekből álló koncentrátumok is készíthetők, amelyek vízzel hígíthatok. A porozószereket úgy készíthetjük, hogy a hatóanyagot valamely szilárd hordozóanyagban elkeverjük, vagy 5 azzal közösen őröljük. Szilárd hordozóanyagként talkum, diatomaföld, kaolin, bentonit, kalciumkarbonát, bórsav, trikalciumfoszfát, továbbá faliszt, parafaliszt, szén és más növényi eredetű anyagok jönnek számításba. A ható-10 anyagok valamely illékony oldószer segítségével is felvihetők a hordozóanyag felületére. Nedvesítőszerek és védőkolloidok hozzáadásával por alakú készítményeket és pasztákat vízben szuszpendálhatjuk és permetezőszerként 15 alkalmazhatjuk. A találmány oltalmi körébe tartozó hatóanyagok között mind szilárd, mind folyékony vegyületek vannak, amelyek egyforma gyomirtó ha-20 tékonysággal rendelkeznek, így mind folyékony koncentrátumokiat is előállíthatunk vizes emulziók formájában történő felhasználásra, mind por vagy paszta formájú koncentrátumokat is készíthetünk, amelyekből nagy hatóanyagkon-25 centrációjú vizes szuszpenziók könnyen képezhetők. A különböző alkalmazási formákhoz adalékanyagokat is adagolhatunk, amelyek az eloszlathatóságot, a tapadási szilárdságot, esőállósá-30 got, adott esetben pedig a behatolási képességet megjavítják. Ilyen szerekként zsírsavakat, gyantákat, nedvesítőszerereket, enyvet, kazeint vagy alginátokat alkalmazunk, a szükséges adagolási céltól függően. A készítmények bio-35 lógiai hatékonysága bafetericid, fungicid, vagy a növényi növekedést befolyásoló szerek, valamint műtrágyák felhasználásával kiszélesíthető. Az (I) általános képletű hatóanyagok előállí-40 tását a következő eljárással végezzük: A szénsav, illetve tioszénsav egyik reakcióképes származékát tetszés szerinti sorrendben valamely (II) általános képletű anilinszárma-45 zékkal — amely képletben R 1; R2 és Y szubsztituensek jelentése a fentiékkel megegyezik •— és valamely (III) általános képletű aminnal — amely képletben R3 és R 4 szubsztituensek jelentése a fentiekkel megegyezik — reagáltat-50 juk. Például úgy járunk el; hogy valamely (II) általános képletű anilinszármazékot (R1; R 2 7-^ H) foszgénnel vagy tiofoszgénnel reagáltatunk, majd a képződött karbanilsavkloridot, illetve a megfelelő izo(tio)-cianátot valamely (III) általános képletű aminnal tovább reagáltatjuk. Eljárhatunk fordított sorrendben akként is, hogy először valamely (III) általános képletű amint foszgénnel, illetve tiofoszgénnel reagáltatjuk, majd a képződött karbaminsavkloridot (vagy ha R3 illetve R 4 = H) vagy a képződött izo;(tio)-cianátot valamely (II) általános képletű anilinnal tovább reagáltatjuk. A foszgén, illetve tiofoszgén helyett előnyösen egy halogénszénsavésztert, célszerűen arilész-65 tért, valamely (II) általános képletű anilinnal,
