158620. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mikrokapszulák előállítására

7 • 158620 8 lésével a diszperz rendszer instabillá válik, majd további aldőszermennyiség hatására az olaj-a-vízben típusú diszperzió víz-az-olajban típusú diszperzióvá alakul, és a vizes emulzió­ból ill. szuszpenzióból gömb alakú, mikromé­retű cseppek képződnek. A fázisinverzió kivál­tásához szükséges oldószer mennyisége a vi­zes emulzió vagy szuszpenzió mennyiségétől, és a felhasznált felületaktív anyag aktivitásá­tól függően változik. Adott .mennyiségű vizes emulzió vagy szuszpenzió esetén annál több oldószer szükséges a fázisiriverzió létrehozásá­hoz, minél erősebb a felhasznált felületaktív anyag hidrofil jellege, ill. a lipofil jelleg erő­södésével a szükséges oldószer mennyisége csökken. A második, eljárásmód szerint a fázisinver­ziót úgy hozzuk létre, hogy az olaj-a-vízben típusú diszperz rendszert az inverziós hőmér­séklet fölötti hőfokra melegítjük. Ha a 3. lépésben felületaktív anyagként agy­értékű fémeket tartalmazó vegyületeket hasz­náltunk fel, a fázisinverziót úgy is kiválthat­juk, hogy az olaj-a-vízben típusú diszperz rend­szerhez többértékű fémionokat tartalmazó vi­zes oldatot adunk. A többértékű fémionok pl. alumínium-, króm-, nikkel-, ólom-, bárium-, stroncium-, magnézium-ionok, vagy hasonló fémek ionjai lehetnek. Az olaj-a-vízben típusú diszperz rendszer fá­zisinverzióját a diszperzió viszkozitásának hir­telen csökkenése kíséri. A 7. lépésben az elegyet az emulzió vagy szuszpenzió gélesedési pontja alatti hőmérsék­letre hűtjük, és így a diszpergált, mikroméretű gömb alakú cseppekből gélt képezünk. Az emulzió vagy szuszpenzió gélesedési pontja a felhasznált, gélesedésre hajlamos hid­rofil anyag mennyiségétől és fajtájától függ, és általában 25—35 C°-os hőmérséklettartomány­ba esik. Az 1—7. lépésekben a rendszer keverését spe­ciális keverőberendezések alkalmazása nélkül, a szokásos keverőkkel, pl. turbina-, propeller­vagy horgonykeverővel is elvégezhetjük. A. 8. lépésben a mikrokapszulák keményítése céljából a 7. lépés szerint kapott elegyhez vi­zes elektrolit-oldatot adunk. Vizes" elektrolit-oldatként pl. a következő ve­gyületek vizes oldatait használhatjuk fel: nát­rium-, kálium-, magnézium-, alumínium-, kal­cium-, mangán-, kadmium-, réz-, vas-, lítium-, ammónium-kationokat vagy hasonló kationo­kat, és szerves vagy szervetlen anionokat, pl. jodidot, vagy kénsavból, szénsavból foszforsav­ból, borkősavból, citromsavból, ecetsavból vagy hangyasavból származtatható anionokat tartal­mazó sók. Különösen előnyösnek bizonyultak a szulfátok, pl. nátriumszulfát, álumíniumszul­fát és ammóniumszulfát. A bemérendő vizes elektrolit-oldat mennyisége az élektrolit-oldat keményítő képességétől függően változik. A mikrokapszulák falainak szilárdságát ennek megfelelően az elektrolit keményítő képességé­től függően szabályozhatjuk. A 9. lépésben a mikrokapszulák bevonása céljából a 7. lépés szerint előállított elegyhez valamely vízadszorpcióra képes anyagot adun' , 5 A vízadszorpcióra képes anyagok pl. a kö­vetkezők lehetnek: keményítő és származékai, szerves anyagok, így kazein, kristályos cellu­lóz, karboximetilcellülóz-kalciumsó; cink-, szi­lícium-, magnézium-, titán-, alumínium-oxidok, 10 báriumszulfát, kalcium- és magnéziumkarbonát, kovasav, alumínium- és magnéziumszilikátok, vegyes alumínium-magnézium-szilikátok, és ha­sonló anyagok. Előnyösen 75 mikronnál fino­mabb szemcseméretű vízadszorpcióra képes 15 anyagokat használunk fél. A felsorolt anyagok közül különösen a keményítő, talkum és kova­sáv alkalmazásával érhetünk el jó eredménye­ket. A 8. vagy 9. lépésben ismertetett kezeléssel 20 megakadályozhatjuk a mikrokapszulák koagg­regációjat a következő műveletek során. A 11. lépésben a mikrokapszulákat szűréssel elkülönítjük az elegytől. 25 A 12. lépésben a mikrokapszulákat szárít­juk. A szárítást a mikrokapszulák gélesedési hő­mérséklete alatti hőfokon, szokásos szárítók, pl. levegőbefúvatásos szárító, vákuumszárító, g0 poílasztó szárító vagy fluidágyas szárító alkal­mazásával végezhetjük. Amint a fentiekből látható, a találmány szerinti eljárással egyszerűen, gazdaságosan, ._- speciális berendezések felhasználása nélkül ál­líthatunk elő mikrokapszulákat. A mikrokap­szulák részecskeméretét széles határok, így 0,5—10 000 ix között változtathatjuk. Hangsú­lyozzuk, hogy a felületaktív anyag fajtájának ... és mennyiségének megfelelő megválasztásával előre meghatározott, tetszés szerinti méretű mikrokapszulákat állíthatunk elő. A találmány szerint előállítható mikrokap­szulákat egyedülálló sajátságaik következtében igen sokféle területen használhatjuk fel. A kozmetikai iparban pl. olyan bevonattal ellátott vízoldható anyagokat tartalmazó szap­panokat, öblítőket és krémeket állíthatunk elő, amelyek bevonat nélkül a készítmények egyéb alkotórészeivel inkompatibilisek, ill. azok je­lenlétében instabilok lennének. így pl. a talál­mány szerinti eljárással egyes, a szappannal egyébként inkompatibilis antibakteriális anya­gokat, pl. klórozott fenolokat vagy neomicin­szulfátot tartalmazó szappanokat is előállítha­tunk. A találmány szerinti eljárással továbbá száraz illatszer-porokat, pl. geraniolt, pinént vagy narancsolajat tartalmazó porkészítménye-0 ket kaphatunk. A mezőgazdaság területén a találmány sze­rinti eljárást bevont műtrágyák, kártevőirtók, 65 élelmiszeradalékok és gyógyszerek előállításá-4

Next

/
Oldalképek
Tartalom