158593. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék gőzfázisú hidrogénező-dehidrogénező fémkatalizátorokon végbemenő folyamatok ellenőrzésére

158593 az EME-értékeket. A 11 reaktor cső elektromos fűtésű 13 csőkemenoében van elhelyezve, amelynek fűtőfeszültségét a 14 toroid transz­formátorral, hőmérsékletét a 15 ejtőkengyeles szabályozóval lehet szabályozni. A katalizáto':-­ágy hőmérsékletét az üvegcső tokban elhelye­zett 16 FeKo termoelemimel mérjük; a hőmér­sékletet a tükörskáláis 17 műszer mutatja. A H2- és argon-áramlást a 18 pneumatikus tápegységekkel szabályozzuk és stabilizáljuk; az áramlás térfogatsebességét a 19 differenciál manométerekkel mérjük. A szinkronmotoros 20 adagoló biztosítja a hidrogénezendő szüb­sztrátum egyenletes adagolását. A reákaióelegy a 21 vezetéken át távozik. A találmány szerinti eljárás és készülék főbb előnyeit az alábbiakban isimertetjük: a) A találmány szerinti eljárással, ill. készü­lékkel a működő fémkatalizátorok felületén bekövetkező olyan változások is érzékelhetők, ill. regisztrálhatók, amelyek mérésére mosta­náig nem volt lehetőség. Az így kapott infor­mációk egyaránt értékesíühetők laboratóriumi kísérletekben az optimális reakciókörülmények kikeresésére, és működő ipari reaktorok opti­mális működésének fenntartására, továbbá fel­használhatók számítógépes irányításra és sza­bályozásra is. b) A mért EME rendkívül stabilis; változása szignifikáns és pontosan mérhető. c) Az EME változásának mérése útján azon­nal észlelhetjük a katalitikus reaktorban le­folytatott katalizátor-aktiválás végpontját; ez­által az aktiválás tényleges időtartamának csökkentése válik lehetővé. d) Az eljárás és a készülék lehetővé teszi, hogy a reaktorban végibemenő folyamiatokról, így a hőmérséklet változásáról, a katalitikus reakció közben a reaktánsok adagolásának kez­detéről és végpontjáról, a hidrogén és a reák­táns mólarányának változásáról, a térsebesség változásáról, valamint a reaktorba levegő és kataMzátor-méreg bekerüléséről közvetlenül a változások bekövetkezésekor nyerjünk infor­mációt. e) Ipari hidrogénező körökben a találmány szerinti készüléket nemcsak a reaktorba lehet beépíteni, hanem el lehet helyezni a hidrogén­vezetékben a hőcserélő után is. így mód van arra, hogy többek között a reaktorba belépő hidrogén tisztaságát ellenőrizzük. Amennyiben ennél a mérőrendszernél megváltozik az EME, ez a katalizátor állapotának öregedés vagy a hidrogénbe került szennyeződés miatt ' fellépő megváltozására Utal. Ez a megoldás sok eset­ben előnyösebb, mint a szokásos hidrogén­elemzők, ill. kiegészítheti azokat, mert a reak­torban levő katalizátorral ellenőrizzük a hid­rogént. A találmány szerinti készüléket és eljárást részletesebben az alábbi kiviteli példák kap­csán ismertetjük. 1. példa: Az elektromotoros erő függése a hőmérsék-5 lettől és a H2 parciális nyomásától . E példában a találmány szerinti készülék két lényeges sajátságát ismertetjük, nevezete­sen az EME függését a hőmérséklettől és a 10 hidrogén parciális nyomásától . olyan. esetben., amikor az 1. ábrán bemutatott készülékben a 6 katalizátor 1—1,4 mm' szemeseméretű, 55 s% nikkelt tartóimazó M—SÍO2, amely a kívánt hőmérsékletre előmelegített hidrogén-áramirnal, 15 ill. a parciális nyomás függésének mérésekor 99,9% tisztaságú argonnal a .kívánt arányban hígított hidrogénnel érintkezik. A 3. álbrán az EME hőmérsékletTfüggését mutatjuk be. A mérést ezüst összehasonlító elektróddal végez-20 tük. Az ordinátán az EME értékeit mV-<egysé­gekben, az abszcisszán a hőmérsékletet C°-ok­ban tüntettük fel. Megjegyezzük, hogy az áb­rán feltüntetett kísérleti pontok legalább 1 órán keresztül + 2 mV-ra stabilis értékeknek 25 felelnek meg. Ez vonatkozik az EME és a hid­rogén parciális nyomásának összefüggését mu­tató ábrára is, amelynek ordinátáján az EME értékei szerepelnek mV-egységekben, míg az abszcisszán log I/PH2 értékeit tüntettük fel, 30 szintén ezüst elektróddal 205 C°-on végzett mérések eredményéként. A 3. és 4. ábra alapján megállapítható, hogy a mért értékek csupán csekély szórást mutat-35 nak. 2. példa: . 40 Katalizátor aktiválása A találmány arra is lehetőséget nyújt, hogy az eddig csupán empirikus úton meghatározott katalizátor ^aktiválási folyamatot állandóan kö-45 vetni tudjuk, és így meg lehet állapíteni az aktiválási folyaimat befejeződését. Az 5. ábrán a nikkeloxidból (NiO) hidrogén­áramban 250 C°-on végzett redukálással készí-50 tett katalizátoron wiért EME-«iek az idő függ­vényében bekövetkező változását mutatjuk be. Az ordinátán az EME értékeit mV egységek­ben, az abszcisszán az időt percekben tüntet­tük fel. 55 A kísérlet megkezdésekor a katalizátort ar­gonban fűtöttük fel 250 C°-ra, majd a gázára­mot fokozatosan hidrogénre cseréltük ki. Az ábrából leolvasható, hogy az EME a hidrogén 60 bekeverése után gyorsan változik, majd kb. 3 óra eltelte után stabilizálódik. A katalizátor ekkor már eléri maximális „aktivitását. Ezért e mérőmódszer segítségével az aktiválás időtar­tama jelentősen csökkenthető, minthogy az iro­f!5 dalomban talált receptek általában 20—30 óra 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom