158589. lajstromszámú szabadalom • Eljárás belső terek, előnyösen növényházak és hasonlók hőszigetelésére
3 158589 4 külső felületein szabadon csörgedeztetett, hűtővagy fűtő hatású vízfüggöny hozható létre. Ezeknek a megoldásoknak alapvető hátránya, hogy a vízfüggöny csörgedeztetése szabadon történik, aminek eredményeként egyrészt nagy a párolgási veszteség, a hőleadás főleg kifelé irányul, tehát gazdaságtalan, ugyanakkor a fűtővíz nagy sebességgel szabadon mozog lefelé, és hasznos hőtartalmának egy része kihasználatlan marad, mert a rövid lecsorgási idő alatt azt nem képes leadni. Ezen kívül az üveg- és merev műanyagszerkezetek drágák, magas a beruházási költségigényük és rendkívül problematikus a vízzárásuk megoldása. A találmány célja, hogy a fenti hátrányok kiküszöbölésével a növényházak és hasonló létesítemények hőszigetelésének gazdaságos megoldását biztosítsa annak a követelménynek az egyidejű kielégítésiével, hogy a növényházban termesztett növények fényigénye maradéktalanul biztosítva legyen. A találmány szerint ezt a célkitűzést olyan eljárás segítségével valósítjuk 'meg, amely szerint a hőszigetelendo belső teret határoló felületek, vagy legalább ezek egy része mentén fényálibocsátó rétegek, előnyösen fóliarétegek között a környező tér hőmérsékleténél magasabb hőmérsékletű áttetsző folyadékot, célszerűen vizet áramoltatunk. Adott esetben olyan megoldásra is szükség lehet, amelynél a hőszigetelő folvadékfüggönyt nem célszerű közvetlenül a térelhatároló felületen, azzal közvetlen érintkezésben kialakítani, hanem attól elválasztva, a térelhatároló felületek külső, és/vagy a növényház belseje felőli oldalakon. Ilyen megoldásra lehet például szükség akkor, ha már meglévő növényházait akarunk hőszigetelni, amelynek felülete nem megfelelően folyadékszigetelő, illetve nem gazdaságos azzá tenni. Ilyen esetekben a találmány szerinti eljárásnak azt a foganatosítása módját célszerű alkalmazni, amelynek megfelelően a hőszigetelő folyadékot a növényház térelhatároló felületei mentén kívül és/vagy a növényházon belül elrendezett fáliajétegek között áramoltatjuk. A hőszigetelés hatásfokát ennél a megoldásnál a fóMarétegek közötti vízfüggöny és a.meglévő növényházifelület közötti légréteg is növeli. A hőszigetelés hatékonyságát fokozza, ha a folyadékfüggöny áramlása és vastagsága egyenletes. Ezt a követelményt a találmány szerinti eljárás egyik foganatosítási módja értelmében oly módon biztosíthatjuk, ha a folyadék számára kényszerpályákat alkotó, az áramlási iránnyal közel párhuzamos terelősávokra és/ /vagy -széktorokra osztott felületeken áramoltatjuk a hőszigetelő folyadékot. Célszerű, ha ezek a sávok és/vagy szektorok nincsenek kapcsolatban egymással, és az általuk vezetett folyadékrétegék teljesen el vannak különítve; ily módon az érintkező folyadékfelületek mentén pl. káros turbuleniciajelenségek, energiaveszteségek nem léphetnek fel. A találmány szerinti eljárás egy további foganatosítási módja szerint a hőszigetelő folyadékot perforált és/vagy célszerűen a terelősáv, illetve Hszektorkiosztásnak megfelelően elrendezett kifolyócsonkokkal , ellátott csővezetéken és/vagy csatornán át juttatjuk a növényház térelhatároló felületeire. Előnyös lehet adott esetben, ha több, térben egymás fölött elrendezett csővezetéket és/vagy csatornát alkalmazunk a hőszigetelő folyadéknak a térelhatároló felületekre való juttatására. A találmány szerinti eljáráshoz olyan új, előnyös hatások fűződnek, amelyek a jelenleg ismert hasonló célú megoldásokkal nem biztosíthatók. Egyidejűleg elégítjük ki mind a hatékony hőszigeteléssel, mind a növények természetes fényigényével kapcsolatos követelményt. Az áttetsző, hőszigetelő zárt folyadékfüggöny kevés napsugárzást nyel el, s a külső, alacsony hőmérsékletű levegő nem közvetlenül a növényház felületeit, azaz a belső tér levegőjét, hanem az azok mentén áramló, a belső és a környező teret egymástól elválasztó folyadékot hűti le, miközben a zárt folyadékfüggöny a belső tér kifogástalan hőszigetelését biztosítja. Különös előnyként jelentkezik a találmány szerinti eljárásnál, hogy a hőszabályozás teljesen automatikusan, természetes folyamatként alakul ki: minél alacsonyabbra száll a külső hőmérséklet, annál nagyobb mértékben hűl le a növényházat burkoló áramló folyadékréteg, a hőhasznosítás tehát mindig az adott hőmérsékleti viszonyoknak megfelelően, a hőszigetelési igény optimális kielégítésével történik. A találmány szerinti eljárás igen eredményesen alkalmazható hévízfűtésű növényházak hőszigetelésére, ahol a hévíz hőenergiájának maximális kihasználása lenne kívánatos, azonban jelenleg a fűtésre már felhasznált," még kb. 50—60 C° hőmérsékletű szekunder hévíz, a fűtőrendszerből való távozása után általában már nem kerül további hasznosításra, még jelentős hőtartalma tehát gyakorlatilag kárbavész. A találmány szerinti eljárásnál különösen előnyös, ha hőszigetelő folyadékként a növényház fűtésére már felhasznált szekunder hévizet használunk, amelyet a növényház fűtőrendszeréből való kilépése után előnyösen a növényház tetőgerince közelében juttatunk a térhatároló felületekre, és a hévizet — a felületek esését kihasználva — gravitációsan áramoltatjuk. Ily módon a hávízifűtés gazdaságosságát nagymértékben foko.ztiatj.uk : a fűtőtestekből kikerült kb. 50—60 C° hőmérsékletű, már fűtési munkát végzett szekunder hévíznek az a mindezideig kihasználatlan hőtartalma is hasznosul, ami" a csurgalék-vízzel egyébként veszendőbe menne. A vízfüggöny hőszigetelési funkciójának betöltése során alacsonyabb hőmérsékletre 10 15 2ü 25 30 35 40 45 50 55 60 2
