158580. lajstromszámú szabadalom • Eljárás detoxikált, növelt fehérje tartalmú, rostmentes, biológiailag teljes értékű zöldnövénykoncentrátum előállítására
5 158580 6 lében eredetileg bennelévő nitrogéníforrások lényegében kimerülnek, majd a folyékony fázishoz ammónia vagy ammóniumsók alakjában külső nitrogénforrásolkat adagolunk és a fermentációt második lépésben» addig folytatjuk, míg a fermentleben levő energiaforrások lényegében kimerülnek. Az utóbibi esetben is úgy járunk- el, hogy a fermentáció után a nitrogén tartalmú élesztősejtmasszát elkülönítjük a fermentlétől és önmagában vagy valódi fehérje frakcióval történő egyesítés után szárítjuk. A találmány alapjául szolgáló felismerés azon alapszik, hogy fehérje összetétel és biológiai érték szempontjából a (halliszthez, szójához, földimogyoróhoz hasonló minőségű, hosszú ideig tárolható zöldnövénykonoentrátum állítható elő vegetatív állapotban levő haszonnövényekből vagy gyomnövényekből, ha azokat az összes biológiailag értékes komponens konzerválásával feldolgozzuk. A feldolgozás során nemcsak az értékes komponensek megőrzése, hanem a rosttartalom teljes eltávolítása is elérhető. Az eljárás során a zöldnövényeket a generativ életszakaszt megelőző állapotban betakarítva durvía mechanikai taprításnak vetjük alá,. majd a felaprított nyersanyagot egy vagy több lépésiben préseljük. A préspogácsáit súlyára számítva 20—30 súlyszázalék vízzel imbibáljuk és az így kapott folyadékot is a préslóvel egyesítjük. A présifolyadékot adott esetben szűrjük, a présen átment rostrészecskék eltávolítása céljából. Adott esetben az egyszer kipréselt préslevet használjuk fel a préspogácsa imbibálására. A kapott préslé gyakorlati szempontból homcgénnak tekinthető. A présléhez 0,5—4,0 ezrelékben a késztermék szárazanyag súlyára számítva antioxidánst adunk oldott vagy diszpergált állapoitban. Antioxidánsként célszerűen dimetiletoxikinolint használunk. Az antioxidánssal kezelt préslét 80—65 C° közötti hőmérsékletre felmelegítve koaguláltatjuk. A felmelegítésnek kettős hatása van. Egyrészt a préslé pasztőrözése érhető el, másrészt a préslében levő valódi fehérje frakció koagulálható a koagulált csapadék a folyadéktól elkülöníthető. A préslé felmelegítését direkt gőz bevezetésével végezzük vagy közvetett módon, pasztőröző berendezésekkel. A felmelegítés és a koaguMltatott csapadék elkülönítése során a préslé lényegében a valódi fehérje frakciótól mentessé válik és nitrogén tartalma már csak az ún. „amidfrakció"-ból tevődik össze. -A présllé eredeti nitrogén tartalma a felhasznált zöldnövény fajtától és annak növekedési szakaszától is függ. A nitrogén tartalom tekintetében az alábbi két főcsoport állítható fel a) szénhidrát-típusú növényeknél (cirok, cukorcirok, szudánifű, búza stb.) 15—20% nyersfehérje, ezen belül 6—>liO% valódi fehérje a préslé szárazanyagára számítva. A valódi fehérje tartálom tehát a nyersfehérje tartalomnak 30—35%-át teszi ki. b) hasonló helyzet áll fenn fehérje-típusú 'tt&vényeknél (pl. lucerna) azzal az eltéréssel, hogy a préslé szárazanyag-tartalmára számítva a nyersfehérje 'tartalom az előzőeknél magasabb, 5 kb, 3iO~J4ü%. A hőre koagulálhaítö valódi fehérje-ifrakció a nyersanyagban levő adott nyersfehérje frakciónak mintegy 30—50%-át teszi ki. Az ismert eljárásokban általában a zöldnövények valódi 10 fehérje tartalmait sikerült hasznosítani, míg a maradék nitrogén tartalom nem hasznosítható vagy nem alakítható át értékesebb nitrogén frakcióvá. 15 A hőre koaguláltatott valódi fehérje frakciót a folyadéktól elkülönítjük és vízzel vagy híg savval mossuk. A mosó folyadékokat préslével egyesítjük és kb. 28—30 C°-ra lehűtjük. A folyadékfázist keverővel és levegőztető szerkeze t-20 tel ellátott aerob fermentációra alkalmas fermentorban a kiválasztott: mikroorganizmussal beoltjuk. Mikroorganizmusként rendszerint élesztőt használunk szintenyészet alakjában vagy főerjedésben levő fermentléből elkülö-25 nítve. Az élesztőt aerob feltételek mellett szaporítjuk, míg a folyadékfázisban levő nitrogénforrások kimerülnek. A használt mikroorganizmus a Valódi fehérje-frakció távollétében arra kényszerül, hogy a biológiai szempontból ala-30 csonyabb értékű nitrogénforrásokat, vagyis az " ún. „aimid-frakció"-t hasznosítsa. Ily módon az „amid-ifrakíció" értékesebb nitrogén-frakcióvá alakítható át. Levegőztetés mellett- az élesztő szaporodása a kedvezményezett folyamat, amely-35 hez az élesztő a szükséges anyagokat á folyadébfázisból veszi fel, Energiaforrásként az élesztő felhasználja a préslé szénhidrát-frakciójának jelentős részét, főként a redukáló szénhidrátokat, azonban alkalmas mikroorganiz-40 musfajok megválasztásával energiaiforrásként szolgálnak a növényi savak is. A fermentáció során a préslében levő káros kísérő anyagok, mint a szaponinok, mustárolajok stb. is energiaforrásként hasznosíthatók, és így a préslé 45 káros kísérőanyag tartalma jelentékeny mértékben csökkenthető. A fermentációs folyamat közben célszerűnek bizonyult habzásgátló anyagok beadagolása, ilyen anyagként szilikonolajok, vagy szulfonált és semlegesített naprafor-50 góolajok adagolhatok 50—100 ml/m3 préslé mennyiségben. Nagy szénhidrát tartalmú növényeknél, mint pl. a Sorghum fajok, búza stb. maga a szén-55 hidrát, míg a nagyobb fehérje tartalmú növényeknél, mint pl. a lucerna és takarmánykáposzta, a növényi savak használhatók energiaforrásként. A préslében megtalálhatók az élesztő szaporodásaihoz szükséges ásványi és egyéb 50 anyagok is, taváíbbá az élesztő testfehérjeimek felépítésiéhez szükséges nitrogén is. A fermentlé levegőztetését folyamatosan végezzük, az első szakaszban 1 m3 fermentiere számítva órámként 30 m3 levegőt vezetünk be, a 65 további fermentációs szakaszokban a kiválasz-3
