158580. lajstromszámú szabadalom • Eljárás detoxikált, növelt fehérje tartalmú, rostmentes, biológiailag teljes értékű zöldnövénykoncentrátum előállítására

«7 158580 tott élesztckfaj:

követelményeitől és -a'levegő elosztás módjától függően . csökkenthető a bevezetett levegő:'. mennyisége. Az élesztő szaporodásával párhuzamosan a fermenltlé nitrogéntartalma csökken. A fermentáció során . egy olyan szakaszt érhetünk el, amelynél a fermentlé nitrogén tartalma bizonyos érték alá csökken, akkor az élesztő szaporodása megáll, sőt a sejtek egy része elhal, autolizál. Az éieszltő szaporodással egyidejűleg gyorsan csökken a préslé eredeti redukáló cukortartalma is. Ha az autolizálás során az elpusztult sejtekből megfelelő mennyiségű tápanyag, elsősorban nitrogéniforrások képződnek, akkor újból megindul az élesztő szaporodása, majd ismét autolizise következik be. A sejtszám-görbe periodikus maximum-minimum értékeket mutat egy közel állandó középérték körül. A fermentációt célszerűen az autolízis megkezdődéséig folytatjuk, mert ez biztosítja — a megfelelő levegő ellátást és elosztást feltételezve —, hogy a legvégső soron hasznosításra kerülő préslében levő nitrátok is nitrogénforrá&ként felhasználásra kerültek. A nyersanyagban, illetőleg a préslében levő eredeti nitrát tartalom 60%-ának felhasználásáig szükséges -időt nevezzük detoxikálási időnek. Ez alatt ugyanis a töíbbi káros kísérőanyag mennyisége is a kiindulási érték töredékére, általában 5—15%^ára csökken. A nitrát-tartalom csökkenése tehát indikálja a káros kísérőanyagok felhasználását és azt is, hogy a fermentálásra került préslé csekélyebb biológiai értékű nitrogénfrakciója élesztő-fehérjévé alakul- át. A fermentáció egy élesztő-fajjal vagy különböző élesztőfajok keverékével lefolytatható. Ily pl. lehet a Saccharomyces és Candida fajokat együttesen alkalmazni. Bizonyos esetekben előnyösnek bizonyult, ha a fermentációt az egyik élesztőfajjial indítjuk meg, majd egy másik élesztőfajjal fejezzük be. A megfelelő élesztőfaj kiválasztása a feldolgozandó zöldnövény jellegétől függ és szakemberek számára megfelelő faj kiválasztása különösebb nehézséget nem jelent. Az alábbiakban zöldnövényekiből származó préslé átlagos összetételét szemléltetjük fermentáció előtt és fermentáció után az 1. táblázatban: 1. táblázat „ . Fermentáció Anyagfajta előtt után NH2

-nitrogén g/l 0,25—0,40 0,04—0,06 NH4

-nitrogén g/l 0,12—0,20 0,015—0,025 Redukáló cukor g/l 4,0—90,0 0,5—2,5 Élesztő szárazanyag g/l nyomok 7,0—25,0 Nitrát mgVl 150—,300 50—90 Szaponin mg/l 0,12—0,20 0,01—0,02 Mustárolaj mg/l 2,0—4,0 0,01—0,02 ,A fermentáció során vés. így a végtermékbén a. nyersfehérje tartalom abszolút értékben nem növekszik, kizárólag akkor,, ha a detoxikálási idő után a préslében még jelentősebb mennyi-5 ségű. szénhidrát vagy más energiaforrós maradt és ennek felhasználásaihoz a mikroorganizmus számára külső nitrogénforrást pl. ammóniát adagolunk. Az utóbbi esetben ugyanis a beadagolt nitrogén mennyiségéből is éleszitöfehérje 10 lesz, tehát végeredményben a fehérje tartalom növekszik. A fehérje tartalomban bekövetkező változás inkább minőségi jellegű, mivel a lében levő csekély biológiai értékű nitrogéntfrakció 60—80%-ban átalakul nagyobb biológiai 15 értékű nitrogén, ezen belül pedig valódi fehérjefrakcióvá. Számottevő előnyt jelent az is, hogy az értékes fehérje-frakcióvá történő átalakulás közben a káros kísérőanyagok menynyisége a végterméket tekintve tolerálható ér-20 tékre csökken. A kísérleti tapasztalatok szerint a " fermentációs folyamat 4—6 óra leforgása alatt befejeződik olyan értelemben, hogy a jelenlevő ká-25 ros kísérőanyagok is felhasználásra kerülnek, illetve mennyislégük elviselhető mértékig csökken. Bizonyos esetekben a fermentlé pH-értékét fermentáció előtt vagy aközben beállítjuk a kiválasztott mikroorganizimus követelményeitől 30 függően. A fermentlé feldolgozását pl. úgy végezzük, hogy az élesztősejtmasszát mechanikai úton a fermentléből eltávolítjuk, az elválasztott frakciót mintegy 85 C°-ra felmelegítjük, majd ezután a koaguláltatott valódi fehérje frakcióval egyesítjük. Az elkülönített fermentlé a sejtmassza eltávolítása után a rostmentes vagy a rosttartalmú préspogácsához keverhető. Az eljárás egyik előnyös változata szerint a fermentált folyadék víztartalmát vákuumban lepároljuk és a kapott maradékot egyesítjük a koaguláltatott valódi fehérje frakcióval. Az egyesi tett fehérjedús frakciót végül szemcsézzük vagy pogácsává, esetleg más préselménnyé dolgozzuk fel önmagéban vagy más tápanyagok hozzáadása után. A préslé kinyerésekor képződő préspogácsa is értékes melléktermék, mivel önmagában csekélyebb értékű szénaként kérődzők takarmányozására vagy karbamiddal kiegészítve értékesebb alakban hasznosítható. Az eljárás további részleteit az alábbi kiviteli példákon szemléltetjük: 1. példa: 60 10 tonna rozsot a kikalászolás előtti állapotban, legkésőbb azonban virágzás uítán 2 héttel levágva dezintegráljuk, dezintegrálás előtt a kő- és vasszennyezések eltávolítása céljából 65 vizes mosásnak vetjük alá. A mosott nyers-