158580. lajstromszámú szabadalom • Eljárás detoxikált, növelt fehérje tartalmú, rostmentes, biológiailag teljes értékű zöldnövénykoncentrátum előállítására

158580 4 takarmányanyagként való felhasználását korlá­tozza. A káros kísérőanyagok mennyiségének csök­kentésére irányuló ismert eljárások nem vezet­tek eredményre. Ha például a zöld növényi anyagokát szárítással dolgozzák fel,' illetve kon­zerválják, akkor sem a tiakarmányanyag rost­mentes állapota, sem a káros kísérőanyagoktól való mentesítés nem érhető el számottevő vesz­teségek nélkül. Az ismert zöldnövényi koncent­rátum előállítására irányuló eljárások során biológiailag teljes értékű az eredetileg értékes komponenseket tartalmazó végtermék nem . ál­lítható elő, másrészt a káros kísérőanyagok csökkentése sem valósítható meg. Ha a kiindulási anyagként használt zöldnö­vényből préseléssel levet készítenek, akkor a préslé a zöldnövény biológiailag értékes nitro­gén tartalmát különböző vegyületek alakjában tartalmazza. A zöld növények nitrogén tartal­mát általában a nyers feherje-tt art alarmban fe­jezik ki, amely úgy számítható, hogy a megha­tározott nitrogén tartalmat 6,25-tel megszoroz­zák. A nyers fehérjeként meghatározott nitro­gén az alábbi fő frakciókból tevődik össze: a) valódi i'ehérje-tfraikció (+ kloroplasztok), amely 10 000-nél nagyobb molekula súlyú po­lipeptidekből áll, ezek hő, sav vagy nehézfém­sók hatására koagulálhatók. h) . „amid-frakció", amely 10 OQO-nél alacso­nyabb molekulasúlyú polipeptideket, szabad aminosavakat, amideket, például aszparagint vagy glutamint tartalmaz. c) az ,,amid-f:rak'ció"-hoz sorolják a szervet­len nitrogén tartalmat, nitrátok vagy ammó­niumsók alakjában, amelyet a szokásos mód­szerek felhasználásával a nyersfehérje érték­ben együtt határoznak meg. A szokásos eljárások során a zöldnövények­ben jelenlevő „amid-frakció" nem alakítható át értékesebb fehérjejfrakicióvá, jóllehet a hőre koagulálható, valódi fehérje-sfrakció a zöldnö­vényben jelenlevő nitrogén tartalomnak mind­össze 30—50%-at teszi ki. Ennek folytán fon­tos feladatot jelent az ún. „amid-frakció" vagy ennek egy részének átalakítása értékesebb táp­anyaggá. A találmány célja olyan eljárás kidolgozása, amelynek alkalmazásával lényegében rostmen­tes alakban zöld növényi koncentrátum- állít­ható elő, ez tartalmazza a nyersanyagként hasz­nált növény összes lényeges és fontos, továbbá hasznos komponenseit, ugyanakkor az előállí­tott koncentrátum egyáltalában nem vagy csök­kent mértékben tartalmazza káros kísérőanya­gokat, így azok az előállított termék felhasz­nálhatósági értékét nem rontják. A találmány szerinti eljárással előállított zöld­növény koncentrátum alacsony rost tartalma folytán egygyomrú állatok takarmányozására alkalmas, egyben megőrzi a zöldnövény összes értékes biológiai komponensét. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 A találmány szerinti eljárás lehetővé, teszi olyan zöldnövények takarmányozási nyers­anyagként való felhasználását is, amelyek ko­rábban nem voltak erre a célra hasznosítha­tók. A javasolt technológiai módszer zöldnövény­koncentrátum előállítására viszonylag .egysze­rűen kivitelezhető, gazdaságossága az Összes szempontot figyelembevéve rendkívül kedvező. A találmány lényegében rostmentes, magas biológiai értékű zöldnövénykoncentrátum elő­állítására olyan módszerből áll, melynek során zöldnövényeket vagy ezek bármely növényi ré­szeit előnyösen a növény generatív életszaka­szát megelőzően leszedve mechanikai úton ap­rítunk, a felaprított növényi nyersanyagból le­vet préselünk, a préslevet a képződött préS-pogácsától elkülönítjük, a préspogácsát vízzel kezelve ismét préseljük további préslé kinye­rése céljából, majd a kapott présléhez a talál­mány értelmében antioxidánst adunk, a préslé valódi fehérje tartalmát koaguláljuk, a koagu­lálódott fehérje-frakciót a folyékony fázistól el-i választjuk, a koagulált csapadékot vízzel vagy híg savval mossuk, a mosó folyadékokat a fo­lyékony fázissal egyesítjük, a folyékony fázist ammónia és nitrát alakban is nitrogénforráso­kat hasznosítani képes mikroorganizmussal vagy mikroorganizmusok keverékével beoltjuk, a beoltott folyékony fázist aerob fermentáció­nak vetjük alá, míg a bennelévő eredeti nitro­génforrások csáknem teljes mértékben kimerül­nek, majd a folyékony fázistól a nitrogén tar­talmú anyagot elkülönítjük, az elkülönített frakciót a koaguláltatott valódi fehérje-frakció­val adott esetben egyesítjük, majd az egyesített frakciókat szárításnak vetjük alá. A valódi fehérje-frakció koagulálását hő be­hatására előnyösien 80—85 C° közötti hőmér­sékleten végezzük. Nitrát és ammónia alakijában is nitrogénifor­rásokat hasznosítani képes mikroorganizmus­ként célszerűen a Hansenula, Candida törzseket vagy Ascomycéták, Ehycomycéták osztályához tartozó mikroorganizmusokat vagy e mikroor­ganizmusok keverékét használjuk oltóanyag­ként. Az aerob fermentációnak alávetett ferment­. léből a nitrogén tartalmú anyagokat a fermen­táció után úgy különítjük el, hogy az élesztő­sejtet a folyékony fázistól mechanikai úton sze­paráljuk. A szeparálás történhet akként is, hogy a vizes fázisból a víztartalmat vákuumban le­pároljuk. A fermentációs folyamat két lépésben is le­folytatható azonos vagy különböző mikroorga­nizmus-fajták felhasználásával. A találmány szerinti eljárás egyik előnyös feganatosítási módja szerint az aerob fermen­tációnak alávetett folyékony fázis nitrogén tar­talmának növelése érdekében első lépésben a fermentációt addig folytatjuk, míg a ferment-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom