158579. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5H-dibenzo(a,d)ciklohepten-származékok előállítására

7 158579 8 képletű vegyületekkel történő reagáltatás esetén az amin-kompönens feleslege savmegkötőszerként szolgál. E célra más savmegkötőszereket is alkalmazhatunk, pl. vízmentes káliumkarbonátot. Az (V) képletű vegyületeket előnyösen valamely fémorganikus vegyület (pl. fenillítium vagy Grignard-vegyületek) jelenlétében reagáltathatjuk. Különösen előnyösen alkalmazhatunk Grignard-vegyületeket. R' helyén metil^csoportot tartalmazó kiindulási anyagok és dimetOhidroxilamin reagáltatása esetén az (I) képletű dimetilamino-vegyületek N-oxidjai keletkeznek. A jelenlevő ketálozott 1-acetil-csopoirtok a dimetilhMroxilaminnal történő reagáltatás után változatlanul megmaradnak. E csoportokat a fentiekben leírt módon deketálozzuk, mikoris az (I.) képletű dimetilamino-vegyületék megfelelő N-oxidjait kapjuk. A (IV) képletű kiindulási anyagokat pl. a következőképpen állíthatjuk elő: A megfelelő triciklikus 5-ketont metoxipropilmagnéziumhalogeniddel reagáltatjuk, majd hidrolizáljuk. A képződő karbinolt dehidratáljuk, majd a keletkező terméket halogénezőszenrel, (ill. hidrolízis után szulfonilezőszlerpel)' kezeljük, mikoris a megfelelő, exöciklikusan telítetlen (IV) képletű kiindulási anyagokhoz jutunk. Az exoiciklikusan telített (IV) képletű kiindulási anyagokat pl. oly .módon állíthatjuk elő, hogy valamely (III) képletű vegyületet metoxipropilmagnéziumhalogeniddel reagáltatunk. A kapott 5-(3-"metoxi-propil)^vegyületet halogénezőszerrel (ill. hidrolízis után szulfonilezőszerrel) a megfelelő, exociklikusan telített (IV) képletű kiindulási anyaggá alakítjuk. A reakció után kapott, az 1-helyzetben deketálozott terméket a fentiekben ismertetett módon ismét ketálozzuk. • A kiindulási anyagként felhasználható (IX) képletű kvaterwer sókat a megfelelő amino-, monometilamino- vagy dimetilamino-vegyületek metilezőszerrel (pl. metilklariddal, metilbromiddal, rnetiljodiddal vagy dimetilszulfáttal) történő metilezésével állíthatjuk elő. Az (V) képletű kiindulási anyagokat pl. a •» megfelelő triciklikus 5-keton és valamely allil-Grignard-vegyület reakciója útján állíthatjuk elő. A találmányunk tárgyát képező eljárás másik foganatosítási módja szerint valamely (VI) általános képletű vegyületet metilezünk. A metilezést a szokásos metilezőszerékkel (pl. metiljodiddal, metiltoziláttal vagy dimetilszulfáttal) előnyösen kb. 15—75 C°-on végezhetjük el. Eljárhatunk oly módon is, hogy formaldehid és. hangyasav előnyösen feleslegben alkalmazott elegyét — célszerűen magasabb hőmérsékleten, pl. mintegy 50 C° és a: reákcióelegy forráspontja közötti hőfokon — valamely (VI) képletű primer aminnal reagáltatjuk. A jelenlevő ketalizált« acetil-csoport deketalizálódik. Az (T) képletű szekunder aminokat előnyösen oly módon állíthatjuk elő, hogy Valamely (VI) képletű primer amint halogénhangyasav-észterrel 5 (pl. klór- vagy brómhangyasavetilészteiTel) karbamáttá alakítunk, melyet fémhidriddel (pl. litiumaluminiumhidriddel vagy diizobutilalumí-niumhidriddel) redukálunk. A fenti két re, akciólépé'st előnyösen inert oldószerben" (pl. 10 éterben vagy tetrahidrofuránban) kb. szobahőmérséklet és a reákcióelegy visszafolyat ás közben történő forralási hőmérséklete közötti hőfokon — különösen visszafolyatás közben történő forralása hőmérsékletén •— hajthatjuk vég-15 re. Az (I) képletű szekunder aminők másik előállítási módja szerint valamely (VI) képletű primer amint klorállal reagáltatunk. A reakciót előnyösen inert oldószerben (pl. kloroformban vagy benzolban) és magasabb hőmérsékleten 2C (pl- mintegy 50 C° és a reákcióelegy forráspontja közötti hőfokon) végezhetjük el. A képződő formilamino-vegyületet ezután fémhidriddel (pl. litiumaluminiumhidriddel) vízmentes étéiben egy (I) képletű szekunder aminná re-25 dukáljuk. Az (I) képletű szekunder aminokat továbbá oly módon is előállíthatjuk, hogy valamely (VI) képletű primer amint formaldehiddel reagáltatunk. A reakciót előnyösen inert oldószerben (pl. benzolban Vagy toluolban) kb. 30 szobahőmérséklet és a reákcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten hajthatjuk végre. A képződő Sebiff-bázist redukcióval a megfelelő (I) képletű szekunder aminná alakítjuk. A redukciót célszerűen katalitikus hidrogénezéssel 35 (pl. palládium/szén, nikkel vagy platinadioxid katalizátor jelenlétében) hajthatjuk végre. Amennyiben a jelenlevő kettőskötések és a ketalizált 1-acetil^csoport megtartása a cél, előnyösen fémhidrideket (pl. nátriumbórhidridet 40 vagy lítiumalumíniumhidridet) alkalmazhatunk vízmentes éterben vagy dioxánban. A (VI) képletű N-hidroxi-N^metilamino-vegyületeket előnyösen a fentiekben említett szokásos metilezőszerékkel (pl. metiljodiddal, metiltoziláttal vagy dimetilszulfáttal) metilezbetjük. A reakciónál az (I) képletű dimetilamino-vegyületek megfelelő N-oxidjai képződnek. A kiindulási anyagban adott esetben jelenlevő ketalizált R' = aeetil^csoportok változatlanok maradnak és e csoportokat a fent ismertetett módon utólag deketálozzuk. A (VI) képletű kiindulási anyagokat többféleképpen állíthatjuk elő. A (VI) képletű ami-55 nopropilidén-vegyületeket oly módon készíthetjük el, hogy a megfelelő 5-keton keto-csoportját Grignardozásisal etilidén-cso portra cseréljük le, a kapott terméket halogénezzük, cianiddal kezeljük és litiumaluminiumhidriddel redukál• juk. Az 1-imetil-esoportot tartalmazó vegyület redukcióját katalitikus hidrogénezéssel is elvégezhetjük, mikoris a megfelelő (VI) képletű aminopropil-vegyület keletkezjk. Az E helyén amino-csoportot tartalmazó (VI) képletű vegyü-65 leteket továbbá oly módon is előállíthatjuk, 4