158570. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyetesített fenilecetsav-észterek előállítására
19 158570 20 A 2-[p-(l-p;irril)-fenil]-butirilklorid így kapott homogén oldatát 2,7 g 2-(dimetilamino)-etanoilal elegyítjük és 14 órán át szobahőmérsékleten keverjük. Az illékony alkatrészek lepárlása után a maradékot 100 ml metilénkloriddal felvesszük és 20 ml telített káliumkarbonát oldattal összerázzuk. A meítilénkloridos. kivonatot magnéziumszülfát felett szárítjuk, az oldószert elpárologtatjuk és a visszamiairiadt olajat golyós csőben 130—140°-on 0,001 Torr nyomás alatt desztilláljuk, mikoris 2-[p-4(l-pirril)-fenil]-vajsav-2-(dimetilamíno)-etilésztert kapunk. Ezt 1,1 ml 4,6 n éteres hidrogénklorid-oldattal hidrokloriddá alakítjuk át, melynek olvadáspontja 152—156°, izopropanolból végzett átkristályosítás után 155—158°. 12. példa: 12,0 g [p-(l-pirril)-fenil]-ecetsavat feloldunk 150 ml szek.butanolban és az oldatot 7,8 g frissen desztillált 3-(dimetilamino)j propilkloriddal 16 órán keresztül visszafolyatás közben forral. juk. Az oldatot lehűtjük és a kivált kristályokat leszívatjuk. így [p-(l-pirril)-ifenil]-ecetsav-3-(dimetilamino)-propilészter-hidrokloridot kapunik 147—149° olvadásponttal. Kloroform-éter elegyből végzett átkristályosítás hatására az olvadáspont 151—153°-ra emelkedik. A kiindulási anyagként szükséges [p-(l-pirril)-fenil]-ecetsavat a következőképpen állítjuk elő: 30,2 g (p-aminofenil)^ecetsavat (Radziszewski, Ber. 2, 209; Bedson, J. Chem. Soc. 37, 92) és 26,4 g 2,5-dimetoxitetraihidrofuránt 40 ml jégecetben 30 percig visszafolyatás közben forralunk. A reakcióoldatot lehűlés után 160 ml vízbe öntjük. A kivált kristályokat leszűrjük, vízzel mossuk és 15 órán át 70°-on szárítjuk. A kapott barna port Soxhlet-készülékben benzollal extraiháljuk. A kivonatot bepárolva [p-(l^pirril)-fenil]-ecetsavat kapunk 180—182° olvadásponttal. 13. példa: 14. példa: A 13. példával analóg módon 7,1 g [p-(l-pirril)-fenil]-ecetsavból [lásd 12. példa a) pontját] és 6,4 g frissen desztillált 2-<(dietilamino)-eti!kloridból állítjuk elő a [p^(l-pirril)jfenil]-ecetsav-2-(dietilamino)-etilész!tert és hidrokloridját, melynek olvadáspontja . 123—425° (etilacetát-etanol-elegyből). 15. példa: 3,0 g 2-[p->(l-pirril)-tfenil]-vajsav-nátriurnsót finoman porítunk és 2,0 g 2-piperidmoetilkloriddal 150 ml toluolban 15 órán át keverés és visszafolyatás közben forraljuk. A reakcióelegyet lehűtjük és két ízben, esetenként 10 ml vízzel kirázzuk. A nátrium szulfát felett szárított toluolos fázist vízsugárszivattyú-vákuumban bepároljuk. A visszamaradt olajat golyós csőben 0,02 Torr nyomás alatt 240—250°-os iégfürdőn desztilláljuk, amikoris 2-[p-(l^pirril)-f enilj -vajsav-2-piperidino-etilésztert kapunk. Ezt 10 ml éterben áldjuk és 4 ml 2,8 n éteres hidrogénkloridoldattal _ elegyítjük. A kapott hidrokloridot leszűrjük és butanonból átkristályosítjuk. Az anyag 111—114°-on olvad. . A kiindulási anyagként szükséges nátriumsót a következőképpen állítjuk elő: a) 11,5 g 2-[p-(l-pirril)-fenil]-vajsavat [lásd 8. példa a) pontját] 2,0 g nátriumlhidroxidnak körülbelül 200 ml vízzel készült oldatával addig keverünk, míg a Sav feloldódik. Az oldatot élesre szűrjük és rotációs bepárlóban 12 Torinyomás alatt bepároljuk. Az így kapott kristályos nátriumsót 8 órán át 90°-on és 100 Torr nyomás alatt szárítjuk. A sót a tavábbi reakcióhoz közvetlenül felhasználhatjuk. Izopropanol-víz elegyből végzett átkrisitályosítás után a 2-[p-(l-pirril)-<feml]-vajsav nátriumsója 271— 274°-on olvad. . 16. példa: 1,0 g szukcinaldehidnek vizes oldatát készítjük el oly módon, hogy 1,88 g 2,5-(díacetoxi)-tetrahidrofuránnak 10 ml 0,1 n sósavval készített emulzióját szobahőmérsékleten addig keverjük, amig homogén oldatot kapunk. (Körülbelül 15 perc). Az így előállított szukcinaldehid-oldatot egyszerre hozzáadjuk 2,22 g (4-aminofenil)-ecetsl av-2-(dimetilamino)-etilésaternek 3 ml vízzel és 14 ml dioxánnal készült oldatához. Ezután az oldatot —10Oj ra lehűtjük és legfeljebb 0° hőmérsékleten 20 ml 1 n nátriumhidroxid-oldatot hozzáadva meglúgosítjuk. A kivált olajat háromszor (25+:25+15 ml) kloroformmal extraháljuk és az egyesített kloroformos kivonatokat magnéziumszülfát felett szárítjuk. Az oldószert csökkentett nyomáson (10 Torr) végzett desztillációval eltávolítjuk, majd a barna olajos maradékot 172—213° hőmérsékletű olajfürdőn desztilláljuk. A desztillált, kissé sárgás olajat 20 ml éterben oldjuk és az éteres oldatot —10°-on keverés közben 8,0 ml 1 n 10 15 20 2b 30 35 40 45 50 55 60 6,6 g 2-[p-i(l-pirril)-fenil]-j vajsavat [lásd 8. 50 példa a) pontját] és 3,9 g frissen desztillált 3--(dimetilamino)-propilkloridot 150 ml izopropanölban 16 órán keresztül visszafolyatás közben forralunk. Ezután az izopropanolt csökkentett nyomáson elpárologtatjuk, a visszamaradt ola- 55 jat kevés izopropanolban oldjuk és étert adunk hozzá, amire a reakciótermék kristályosodik. Izopropanolból végzett átkristályosítás után a 2- [p-(l-pirril)-fenil] -Vajsav-3-(dimetilamino) --propilészterJhidroklorid 140—442°-on olvad. 60 10
