158570. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyetesített fenilecetsav-észterek előállítására

21 158570 22 sósavval elegyítjük. A vizes oldatot elválaszt­juk, 3—5 ml hideg 20%-os káliumhidrogénkar­bonát-oldattal semlegesítjük és éterrel extra­háljuk. Az éteres kivonatot magnéziumszulfát felett szárítjuk és szárazra pároljuk. A vissza­maradt olajat 6 ml izopropanolban oldjuk és keverés közben 2,0 ml 1,28 n éteres hidrogén­klorid-oldatot adunk hozzá. Az így kapott tiszta sárga oldatot 4-—5°-on egy éjjelen át állni hagyjuk és a keletkezett [p-^(l-pirril)-fe­niljjeoötsav^-^dimetiiairniinoJ^etilésaterHhidreíklo­ridot leszűrjük, hideg izoprqpanol-éter (3:1) eleggyel mossuk és 3 órán át 100°-on és 0,7 Torr nyomáson szárítjuk. Op. 156—153°. 20 ml izapropanol-éter (2:1) elegyből végzett át­kristályosítás hatására az olvadáspont 159— 161°-ra emelkedik. . 17. példa: 18. példa: 2,22 g (4-aminofenil)-ecetsav-2-(dimetiiamino)­-etilészter, 1,8)8 g 2,SH(diacetoxi)-tetrahidrofurán és 20 ml ecetsav elegyét 40 percig visszafolya­tás közben forraljuk. A sötétbarna színű tiszta reakcióoldatot 100°-os vízfürdőn csökkentett nyomáson szárazra pároljuk. Az olajos maradé­kot olajfürdőn (167—215°) desztilláljuk.. A kissé fárgás desztillált olajat 10°-on 20 ml éterben oldjuk és az előbbi példákban leírt módon to­vább feldolgozzuk. A nyers [4-(l~pirril)-fenil]»eeetsav-2-(dinietil­amind)-etilészter-hidrokloridot szürke por for­májában kapjuk. Metanol-izopropanol (1:2), majd izopropanol-éter (2:1) elegyből végzett át­kristályosítás után tiszta hidi"oklorid-sót ka­punk, melynek olvadáspontja 159—461°. 19. példa: A 3. példával analóg módon 3,2 g [3-bróm-4--(l^pirril)Hfenil]-ecetsav-etilészterből, 1,0 g 2-di­metilamino-etanolból, 25 mg nátriumból, 50 ml toluolban állítjuk elő a [3-bróm-4-(l-pirril)-fe­nil]-eoetsav-2-i(dimetilamino)-etilésztert, amely golyós csőben 150—170°-on desztillál 0,1 Tor;.­nyomáson. Hidrokloridjának olvadáspontja 158—160° (izopropanolból). A kiindulási anyagként szükséges [3-bróm-4--(l-pirril)-ifenil]-ecetsav-etilésztert az alábbiak­ban leírt módon állítjuk elő: 4-amino-3-brómfenil-ecetsavból []ásd S. Gab­riel Ber. 15, 834 (1882)] a szokásos módon só­sav segítségével etilésztert állítunk elő, fp. 120—130o/0,Ql Torr. 15,0 g (4-amino-3-bróm-^fenil)-ecetsav-etilész­ter, 7,7 g 2,5-dimetoxi-tetrahidrofurán és 0,38 g p-toluolszulfonsav 150 ml acetonitrillel ké­szült oldatát 140°-ra hevített olajfürdőn 5 per­cig keverjük, ezután jégfürdőben azonnal lehűt­jük és rotációs bepárlóban bepároljuk. A fe­kete olajos maradékot 200 ml éterrel felkever­jük, amikoris az anyag kátrányszerű része nem oldódik. Az éteres oldatot 20 ml telített káli­umhidrogénkarbonát-oldattal kirázzuk, magné­ziumszulfát felett szárítjuk és bepároljuk. A visszamaradt, sötétbarna színű olajat golyós csőben 120—130°-os fürdőn 0,02 Torr nyomás alatt desztilláljuk. Így [3-bróm-4-(l-pirril)-fe­nil] -ecetsav-etilésztert kapunk színtelen olaj formájában, amely egy idő múlva kristályoso­dik. Etanolból végzett átkristályosítás után az észtert 41—43°-on olvadó színtelen tűk formá­jában kapjuk. -20. példa: A 3. példával analóg módon. 6,9 g [p-(l-pir­ril)-fenil]-ecetsav-etilés:zterből 50 ml toluolban alkalmazott 2^(pirrolidmil)-etanolból állítjuk elő a [p-j(l-pirril)-fenil]-eeetsav-:2-'(l-pir;rolidinil)­-etilésztert (7,1 g). Ez golyós csőben 150—160°­on forr 0,01 Torr . nyomáson. Hidro klorid ja 155—158°-on olvad (kloroform-éter elegyből). 21. példa: .8,5 g 2-[.3-klór-4-(l-pirril)-fenil]ipropionsav­-etilésztert (lásd 5. példa f) pontját) 50 ml 1--dimetilamino-2-propanollal, melyben 80 mg nátriumot oldottunk, továbbá 100 ml toluol és 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 1,0 g szukeinaldehid ecetsavas oldatát készít­jük el az előbbiekben leírt módon. Ehhez hoz­záadunk 1,89 g p-(ammofenil)-ecetsav~2-(dime­tilamino)-étilésztert 4 ml eeetsaybsn oldva, ás „. a kapott tiszta oldatot szobahőmérsékleten 5 napig állni hagyjuk. A sötétbarna színű tiszta reaikoióelegyet 85°-os. vízfürdőn csökkentett nyomás alatt szárazra pároljuk. Az olajos ma­radékot 25 ml kloroformban oldjuk, a klorofor­mos oldatot 20°-ra hűtjük és előbb vízmentes nátriumkarbonáttal, majd magnéziumszulfáttal összerázzuk. Az oldószert csökkentett nyomá­son (10 Torr) végzett desztillációval eltávolít­juk és az olajos maradékot 0,1 Torr nyomás alatt desztilláljuk. Két frakciót kapunk, az el­sőnek a forráspontja 68—149°, a másodiké 147—190°. Az első frakciót 0°-on 10 ml éterben oldjuk és az éteres oldatot 4,0 ml tiszta 2 n sósavval összerázzuk. A megmaradt oldatot el­különítjük, 5—7 ml hideg 2.0%-os káliumhid­rogénkarbonátoldattal semlegesítjük és éterrel extralháljuk. Az éteres kivonatot magnézium­szulfát felett szárítjuk és szárazra pároljuk. A visszamaradt olajat 100 ml éterben oldjuk és 1,0 ml 1 n éteres hidrogénklorid-oldatot adunk 45 hozzá. A kapott [pj (l-pirril)-fenil]-e:cetsav-2--(dimetilamino)-etilészter-,hidrokloridból álló csapadékot leszűrjük, 4 ml éterrel mossuk és 50°-on 0,5 Torr nyomáson megszárítjuk. Op. 159—161°. 50 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom