158570. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyetesített fenilecetsav-észterek előállítására

- 3 szerészeti szempontból elfogadható addíciós só­ik perorálisain, réktálisan vagy parenteráldsan felhasználható gyógyszerkészítmények hatóanya­gaiként különböző eredetű fájdalmak, mint pl. a spasztiikus fájdalmas állapotok enyhítésére és 5 'megszüntetésére, továbbá reumatikus, artriti­szes és egyéb gyulladásos betegségek kezelé­sére alkalmasak. Az I. általános képletű vegyületeikben és a > későbbiekben megnevezett hozzájuk tartozó kiindulási anyagokban R2 halogénatomként fluort, brómot, vagy különösen klórt jelent. R3 és R4 rövidszénláncú alkilgyökként azonos vagy különböző jelentésű lelhet és például metil-, etil-, n-propil-, izopropil-, 'n-butil- vagy izobu- ^ til-csoportoikat jelentlbatnelk. R-j és R/t a szomszé­dos nitrogén-atommal együtt pl. 1-pirrolidinil-. piperidino- vagy hexahidro-lH-azepin-1-il-cso-. portot képelhet. Az A alkilén-csoport jelen­tése etilén-, propilén- vagy trimetilén-csoport. 20 Az I. általános képletű új észtereket és sa­vas addíciós sóikat úgy állítjuk elő, hogy vala­mely II. általános képletű vegyületet, melyben RÍ, R2, Rj, R4 és A jelentése az I. képletnél megadott, vagy ennek savas addíciós sóját mo- 25 nomer vagy polimer szukcinaldehiddel, vagy monomer szukcinaldehidnek valamilyen nyilt szénláncú vagy ciklikus reakcióképes funkcio­nális származékával reagáltatjuk, és a kapott I. általános képletű bázist kívánt esetben vala- 30 milyen szervetlen vagy szerves savval addíciós sóvá alakítjuk át. A szukcinaídehidet vagy monomer formájá­ban alkalmazzuk, melyet előnyösen közvetlenül 35 a reakció előtt valamely funkcionális szárma­zékából felszabadítunk, vagy valamely polimer forma desztillációsa útján állítjuk elő a mono­mer szukcinaídehidet, vagy pedig azt egy poli­mer módosulat formájában [lásd C. Harries, 40 Ber. 35, 1183—1189 (1902)] alkalmazzuk. A monomer szükrinaldehid funkcionális szár­mazékaként különösen a III. általános képlet­nek megfelelő nyilt szénláncú vagy ciklikus 45 acetáiokat, acil.átokat, a-halogénéterőket, enol­éteréket vagy enoliésatcreket használj uík — eb­ben a képletben X és X' egymástól függetlenül R—O— vagy 50 R—CO—O— képletű csoportokat je­lentenek, melyekben R adott esetben halogénatommal helyettesített szén­hidrogén-gyök, jelenthetnek továbbá klór- vagy brómaitomot vagy pedig X' 55 és Y' együttesen az oxo-gyököt (0=) jelenti, Y és Y' egymástól függetlenül a fentiekben meghatározott R—O— vagy R—GO— —O— képletű csoportokat jelentik, 6Q vagy a kettő együtt epoxi-csoportot (—Q—); vagy közülük bérmelyik Z-vel illetve Z'-vel mindegyik egy-egy további kötést jelent a pontozott vo­nalaknak megfelelően, míg 65 4 Z és Z' hidrogénatomokat jelentenek, ameny­nyiben nem rendelkeznek a fentiek­ben említett jelentéssel, — hígító- vagy kondenzálószer jelen- vagy távol­létében. A szukcinaldehid helyett alkalmazható III. általános képletű vegyületek közül a monomer szukcinaldeihid nyiltszénláncú származékaira példaképpen ennek aoetáljait, például a szuk­cinaldehid-mono-dietilacetált, -bisz-dimetilace­ta.lt, -ibisz-dietilacetált, aciláljait mint szukcin­aldehid-d/l-diacetátot (4,4-diaeetoxi-butiralde­hid), enolétereit, így az 1,4-dif enoxi-butadiént, enolésztereit, mint az 1,4-diacetoxi-butadiént említjük. Azok a III. általános képletű vegyü­letek, melyekben Y és Y' együttesen epoxi­csoportot képviselnek, formailag a tetrahidro­furán származékai, melyek X és X' jelentése szerint mint a szukcinaldeihid acetáljai vagy aciláljai, illetve mint nyiltszénláncú a-halogén­éterek reagálnak. Ilyen vegyületek pl. a 2,5--dialkoxi-tetraihidrof uránok és rokonvegyüle­teik, mint pl. a 2,5-dimetoxi-, 2,5-dietoxi-, 2,5--dipropoxi-, 2,5-dibutoxí-, 2,5-bisz-alliloxi-, 2,5--bisz^(2-klóretoxi)-, 2,5-difenoxi- és 2,5-bisz­-(3,4-xililoxi)-tetraihidrofurán, továbbá a 2,5-di­aciloxi-tetrahidrofuránok, így a 2,5-diacetoxi­-tetrahidrofurán, valamint a 2,5-dihalogén-tet­rahidrofuránok, mint a 2,i5-diklór-tetrahidro­furán és a 2,5-dibróm-tetrahidrofurán, végül azok a vegyületek is, amelyek egyidejűleg két típushoz sorolhatók, mint amilyen például 2--klór-5-(2-klóretoxi)-tetrahidrofurán és a 2-allil­oxi-5-klór-tetra!hidro furán. A találmány szerinti reakcióhoz szabad, ille­tőleg in situ szabaddá tett szukcinaldehid alkal­mazása, esetén bármilyen tetszőleges oldószer alkalmas reakcióközegként, amelyben a vegyü­let oldható. Ilyen pl. a metanol, az etanol vagy az ecetsav. A szukcinaldehid acetátjait és acilál­jait, valamint ciklikus acetálszerű származékait előnyösen ecetsavban, mint oldó- és kondenzá­lószerben, vagy pedig katalitikus mennyiségű savas kondenzálószer, mint p-toluolszulfonsav jelenlétében reagáltatjuk valamilyen inert szer­ves oldó- vagy hígítószer, mint pl. benzol, to­luol, o-diklórbenzol vagy acetonitril jelen- vagy távollétében. Azoknak a III. általános képletű vegyületeknek a reakcióját, melyekben X és/vagy X' halogénatomot képvisel, pl. valamilyen inert szerves oldószerben, így kloroformban vagy az előbb említett oldószerekben valósítjuk meg. A reakció hőmérséklete előnyösen szobaihőmérsék­let és az alkalmazott oldó- illetőleg hígítószer forráspontja közötti, mimellett a legalsó hő­mérséklettartomány különösen az utóbb emlí­tett halogénvegyületékhez jöhet szóba. A II. általános képletű kiindulási anyagok közül a (p-aminolfenil)-iecetsav-2-; (dietilamino)­-etilészter ismert. A további II. általános kép­letű vegyületeket pl. az ismert vegyületekkel analóg módon állíthatjuk elő a megfelelő 2-(p-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom