158567. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diaril-etilaminok előállítására
158567 lamilyen alkálifém-bónhidriddel, mint pl. nátriuimbórhidriddel, rövidszénláncú alkanolos oldatban. A IX. képletű imineket a X. általános kép- 5 létű aminokból állítjuk elő — e képletben W", X" és Y" jelentése a IX. képletnél megadott — úgy, hogy a X. képletű vegyületeket valamely IX. általános képletű vegyülettel, melyben R3' metil-gyököt képvisel, míg R 4 és 10 R5 jelentése a IX. képletnél megadott, érős sav jelenlétében inert oldószerben reagáltatjuk. Alkalmas oldószerek a rövidszénláncú alkanolok, így pl. az etanol, míg az alkalmas savas j5 kondenzálószerekre példaképpen a sósavat vagy a p-toluolszulfonsavat említjük. A X. képletű aminők kondenzációját a XI. képletű karbonilvegyületekkei előnyösen a visszafolyatási hőmérsékleten valósítjuk meg. 2n A X. képletű kiindulási aimi-noik egy része ismert vegyület, a többit pedig az ismert eljárásnak megfelelően pl. helyettesített /?-naftolókból és a-aminometil-benzilalkoholokból állíthatjuk elő. 25 Egy másik eljárásváltozat szerint az I. képlet körébe tartozó azon vegyületek, melyeknek szerkezete az I. B. általános képletnek felel meg — e képletben X" hidrogénatomot, hidr- so oxil- vagy rövidszénláncú alkoxi-gyököt képvisel — valamint az I. B. képletű vegyületek szervetlen vagy szerves savakikai képezett .addíciós sóit úgy állíthatjuk elő, hogy '/?-naftolt egy XII. általános képletű vegyülettel, melyben X'" 35 jelentése hidrogénatom, hidroxil-, rövidszénláncú al'koxi- vagy rövidszénláncú alkanoiloxigyök, inert oldószerben valamilyen savas kondenzálószer jelenlétében kondenzálunk, és a kapott terméket kívánt esetben valamilyen 4U szervetlen vagy szerves savval képezett savas addiciós sóvá alakítjuk át. A reakciót alkalmas mc:'jn valamilyen oldószerben, így rövidszénláncú alkánsavakban, 45 előnyösen ecetsavban valósítjuk meg. Noha bármelyik savas kondenzálószer alkalmas a kondenzációhoz, amely a XII. képletű vegyületek hidroxil-gyökét protonálni képes, előnyösnek találtuk mégis a p-toluolszulíonsav g. vagy a kénsav használatát feondenzálószerkén:. Az olyan I. B. képletű vegyületeket, melyekben X" hidroxil-gyököt képvisel, egy eljárási lépésben állítjuk elő a XII. általános képletű vegyületekből, e képletben X'" rövidszénláncú „ alkanoiloxi-^csoportot képvisel, mely védőcsoportként szolgál, mivel az említett alkanoiloxicsoport az eljárás során hidroxi-gyökké alakul át. A rövidszénláncú alkánsavakra példaképpen az ecetsavat, a propionsavat és a vajsavat; a rövidszénláncú alkanoiloxi-csoportokra az ace*oxi- és a propioniloxi-csoportokat említjük, mlmellett az acetoxi-esoport előnyös. 65 Ez az eljárás különösen hasznos olyan I. B. képletű vegyületek előállítására, melyekben X" hidroxil-gyököt jelent. A XII. képletű kiindulási vegyületek ismertek vagy ismert vegyületekből előállíthatók az irodalomban leírt eljárásokkal. Az I. képletű vegyületeknek legalább" egy aszimetriás szénatomjuk van, ennélfogva azok optikailag aktív enantiomorf formákban léteznek, melyeket a reakcióelegyből mint racérnátok at különítünk el. Ezeket a racemátokat jól ismert módszerekkel rezolválhatjuk,' azaz valamilyen optikailag aktív savval, mint pl. dvagy 1-borkősavval sót képezünk és az így kapott diasztereoizomer sóikat frakcionáltan kristályosítjuk. Az I. képletű vegyületéknek mind a racém mind az optikailag aktív formái a jelen találmány oltalmi köréhez tartoznak. Az I. képletű vegyületek szervetlen és szerves savakkal savas addiciós sókat képeznek. Különösen azok a savas addiciós sók hasznosak, amelyek gyógyszerészetileg elviselhetők és nem toxikusak. Ilyen sók pl. a következő szervetlen vagy szerves savakkal képezett sók: sósav, bidrogénbromid, kénsav, foszforsav, metánszulfonsav, ecetsav, tejsav, borostyánkősav, maionsav, akonitinsav, ftálsav és borkősav. A következő példák a találmány szerinti vegyületek előállítására szolgáló eljárások részletesebb bemutatására és megmagyarázására szolgálnak, de a találmány terjedelmét semmilyen formában sem korlátozzák. A hőmérsékleti adatok Celsius-fokokban vannak megadva. 1. példa: (a) 51,4 g N-izopropil-2-(2-hidroxi-l-nafüi)-2-(4-íhidroxifenil)-aoetamid (op. 178° bomlás közben) 500 ml' tetrahidrofuránnal készült oldatát nitrogénatmosztférában cseppenként hozzáadjuk 462 ml 0° hőmérsékleten tartott 1 mólos tetrahidrofurános diborán oldathoz. A hozzáadagolás befejezése után a reakcióeiegyet 4 órán keresztül visszafolyatás közben forraljuk, majd a lehűtött reakcióelegyet 18O0 ml 3 n vizes sósav óvatos hozzáadásával megsavanyítjuk és a tetrahidrofuránt desztilláció útján eltávolítjuk. A vizes fázisból kiváló szilárd anyagot elkülönítjük és etanol-éter elegyből áíkristályos ítjuk. így N-izopiropil-2-(2-hidrroxi-l-naftil)-2-j (4-]hldroxifenil)-etilaminhidrokloridot kapunk, ennek olvadáspontja 248° ('bomlás közben). Ebből a hidroklorid-sóból vizes nátriumhidroxid-oldattal kapjuk a szabad bázist, amely 162,5°-on olvad. A fenti redukciónál kiindulási anyagként használt acetamid-származékot a következőképpen állítjuk elő: (b) 25 g p-metoximandulasav-etilészter. 34,3 g /3-naítol és 1,5 g p-toluolszulfonsav elegyét 75 percig 180c -ra, majd 45 percig 2O0°~ra hevítjük. A lehűtött masszát 25 ml etanollal összetörjük és az oldhatatlan részt elkülönítjük, majd kevés hideg etanollal mossuk. Híg ecet-3
