158561. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üveg vagy egyéb anyagú tárgyak vegyes tulajdonságainak módosítására

? 158561 tárgyat hordozó ill. megtámasztó szervből; a tárgy közvetlen közelében elhelyezett- legalább egy szervből a gáznemű anyag ionizálására; az ionizáló szervibe ionizált vagy ionizálható gázt tápláló szieryből. Az ionizáló szerv legaíLább egy elektródapárt tartalmaz, mélynek elektródái között villamos kisülés létesíthető. Amint fentebb már említettük, a tárgyba vezetendő ionokat az elektródák egy vagy több összetevője szolgáltathatja. A villamos Msülés pályájába ionizált vagy ionizálható gázt juttató szerv tehát maga az elektróda ill. az elektródák egy része lehet. Az ionizáló szervet olyan égő is alkothatja, amely lángot szolgáltat. A tárgyat hordozó szerv elmozdítható is lehet és így az a megtámasztott tárgyat kezelése alatt elmozdíthatja és/vagy az elektródákat ill. „az égőket elmozdítható tartóra ill. tartókra szerelve, a villamos kisülést ill. a lángokat a tárgy egymást Iköivető öveinek pásztázására kényszeríthetjük. A berendezés segédelefctródákat is tartalmazhat, melyek elektromos teret 'tartanak fenn a tárgy felületén keresztül a kezelés alatt és ezáltal az ionok diffúzióját a tárgy irányában előidézik vagy befolyásolják. A tárgylat tartó szervet és az ionizáló szervet eltömíthető kamráiba helyezhetjük, melyet a tárgy kezelése előtt vákuum alá helyezünk. A találmány egylik fontos változatánál azonban a tárgytartó szervet és az elektródákat és/vagy az égőket valamely üveglhúzógép, pl. Pittsburgh vagy Libbey-Owens típusú gép húzókamrájába vagy -tornyába helyezhetjük. A találmány szerinti berendezés a tárgyat a kezelés folyamán helyileg hűtő szerveket, pl. egy vagy több hűtőtestet és/vagy hűtőgázadagoló, pl. közömbös gázt a tárgyhoz vezető szerveket és/vagy egy vagy több gázégőt is tartalmazhat, úgyhogy a tárgyat a kezelése folyamán a már ismertetett célokra egy vagy több láng hatásának lehet kitenni. A rajzok a találmány szerinti berendezés néhány kiviteli alakját példaképpen tüntetik fel. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezéssel felszerelt üveghúzógép egy részének függőleges metszete. A 2. ábra üveglapokat kémiai úton edző berendezés metszete a 3. ábra II—II vonalán. A 3. ábra ugyanannak a berendezésnek metszete a 2. ábra III—III vonalán. A 4. ábra üvegedények peremét színező berendezés függőleges metszete. Az 1. ábra a Pittsburgh-eljárás szerint működő üveghúzógépet szemléltet, még pedig a gép függőleges 1 húzótarnyát. Az utóbbiban elhelyezett 3a, 3b, 3c görgőpárok (nem ábrázolt egyéb görgőkkel együtt) a 2 üvegszalagot a húzókamráiból függőlegesen felfelé húzzák. Az üvegszalag 3 méter széles. Az üvegszalag függőleges pályájának ellenkező oldalain párosával helyezkednek el a vízszintes 4, 5 és 6, 7 vezetősinek, melyek 8, 9 és 10, 11 hornyai a 12 és 13 kocsik számára vezetékeket képeznek. Az elektromosan szigetelő, hőálló anyagból készült kocsik 12a, 12b és 13a, 13lb nyúlványai mint csúszkák az említett vezetékekkel kapcsolódnak. A 12 kocsi két üreges 14, Ii5 fémelektródát hordoz, melyek egymással 90°-os szöget zárnak be,_ és amelyek középvonalai a 2 üvegszalag síkjában metszik egymást. A 13 kocsi az üvegszalag síkjához viszonyítva hasonlóan elhelyezett ferde, üreges 16, 17 fémelektródákat hord. Az elektródákkal tápcsövek kapcsolatosak, melyek az elektródák 14a, 15a ill. 16a, 17a furataival közlekednek, úgyhogy az ionizálandó gáznemű anyagot az üreges elektródákon keresztül az elektródapárok tagjai között levő terekbe lehet juttatni. Mindegyik elektródapárt 100 voltos, 50 periódusú váltakozóáramú forráshoz kötjük. Az üveghúzó műveletben, melyben az üveget 90 m/óra sebességgel húzzuk, az elektródapárok tagjai között 10 cm magas és 30 cm széles (a húzás síkjára merőlegesen mérve) elektromos ívet tartunk fenn. Az áram erőssége 3 amper. Nem ábrázolt szervek a kocsikat minden hét másodpercben ide-oda mozgatják a vezetősínekben, vagyis .az üvegszalag szélessége irányában. A 2 szalagot körülvevő atmoszféra hőmérséklete a 3c görgők szintjében uralkodó 700°-tól a 3a görgők szintjében mérhető 600°-ig terjed. Az elektródákba lítiumnitrát (L1NO3) gőzeit vezetjük, úgyhogy azok az elektromos ívekbe jutnak. Az 5, 7 síneken levő 20, 21 gyámok a 22, 23 égő-csöveket hordják, melyeket az 1 tornyon kívül fekvő helyekről éghető gázzal táplálunk. A csövek felső oldalán centiméterenként 24, 25 égő-nyílások vannak, melyek közül a legkülsők az üvegszalag megfelelő szélétől befelé 6 cm-nyire fekszenek, úgyhogy a gázsugarak meggyújtásával létesített 2i6, 27 lángok a szalagon harántirányban helyezkednek el, kivéve a szalag széleitől számított kb. 6 cm távolságot. Hidrogéngőzt vezetünk a 12, 13 kocsikban kimunkált 28, 29 járatokba (nem ábrázolt) hőálló acélcsövekből, mélyek a járatokkal koaxiálisak és a kocsikkal együtt ide-oda járnak. A hidrogéngőzök a lángok mellett egy sorozat 33 csövön keresztül áramlanak ki, melyek a 12 kocsi szélessége irányában 12 Hímenként helyezkednek el. Hasonló célra valók a 13 kocsin alkalmazott 31 csövek is. A 30, 31 csövek belső átmérője 5 mm. Az elektromos íveket (nem ábrázolt) reaktanciák stabilizálják, melyek tehát az elektromos ívek által kibocsátott hő mennyiségét szabályozzák. Az ívek koncentrált hőjében az elektródákból kibocsátott lítiumnitrát az üveg felületeivel érintkezve ionizált állapotban marad. A fennálló viszonyok között a lítiumionok az üveg nátriumionjait helyettesítők. 10 15 20 25 S0 35 40 45 50 55 60 4