158561. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üveg vagy egyéb anyagú tárgyak vegyes tulajdonságainak módosítására

158561 10 Amikor az égőik meg vannak gyújtva, a 26, 27 lángok mindegyike által kibocsájtott hőener­gia 50 watt értékű és ilyen körülményeik között az ívek áramerősségét a stabilitás tárbeli és időbeli veszteségei nélkül 1,2 amperre csökkent­hetjük. Ugyaroadskor hidrogéngőzöket jutta tunk a lángok közvetlen közelébe a 30, 31 csövekből. Minthogy az üvegsza'ag 6 om-e-s szélső sávjai nem részesülnek edzésben, a szalag szélső da­rabjait a lehűlt szalagról könnyen levághatjuk, amikor ez a húzótornyot elhagyja. Azt tapasztaltuk, hogy az ismertetett eljárás­nál a lítium koncentráció-gradiensé és ennél­fogva az üveg külső rétegeiben a nyomó-feszült­ségek gradiense nem olyan meredek, mint ha az üveget ugyanilyen eljárással, de a 22, 23 égő-csövekből kiáramló gáz elégetése nélkül eddzük. Az ismertetett eljárásnál a lítium tö­ménysége a kezelt üvegszalag felületein legfel­jebb fele az összehasonlító eljárásnál (lángok nélkül) elért töménységnek és a lítium behato­lása az ismertetett eljárásnál 20 mikronnal na­gyobb, mint az összehasonlító eljárás folyamán. Az ismertetett eljárásnál továbbá a hidrogén­protonok ill. -ionok koncentráció^gradiense az üveg felületétől egy milliméter mélységig csak kis értékű. Bármiféle lángok használata azon­ban a találmány szempontjából nem nélkülöz­hetetlen, úgyhogy az 1. ábra szerinti berendezés gázégők nélkül is a találmány keretébe tar­tozik. ábrázolt módon a 64, 65 lángok indulnak ki. Hideg Vizet vezetünk (nem ábrázolt) csöveik közvetítésével a 66, 67 hűtődobozokon keresztül is, melyek az 56a, 56!b elektródákon levő, elekt­romosan szigetelő 68, 69 lemezeikhez vannak erősítve. A levegő, mely 180°-on káliiumnitrátgőzt tar­talmaz, csak gyengén ionizált vagy egyáltalán nem ionizált, amikor az 52 cső 53a, 53b nyílá­sait elhagyja. A káidumnitrát azonban erősen ionizált, mihelyt eléri az 59a, 59b, 64 és 65 lán­gokat. A 60 hűtő és az üveglap között áthaladó gáznemű közeg deionizált állapotban van, miért is az üveglapnak ebben az övezetében az edző­hatás gyakorlatilag zérus. A hűtőt az üveg­laptól távolabb is helyezhetjük, azonban ez esetben tanácsos a hűtősugárzást ernyőkkel az üveglap középső övezetére korlátozni. A 66, 67 hűtők a gáznemű közeget deionizálják az üveg­lap felső körzetében és mindennemű rövidzár­latot megakadályoznak a lap felső széle fölött. Az 50 lap függőleges széleinél nem tapasztal­tunk rövidzárlatot, ha azonban valamely külön­leges eljárási módnál ilyen rövidzárlatra való hajlamosság mutatíkoznélk, azt meg lehet aka­dályozni hűtőelemeknek az 50 lap függőleges szélei mentén való elhelyezésével vagy az 52 csőkeret függőleges részeiből a szekrénybe ve­zetett levegő mennyiségének növelésével. Az ismertetett eljárás szerint az 51 szekrény­ben egy üveglapot tíz percig kezeltünk. E lap, miután a szekrényből kiivettük, fokozatosan lehűlt. A lap ily módon edzett állapotba került. 35 mikron mélységiben káliumionokat találtunk, kivéve a szélső és középső részeket, melyeiket a gáznemű közeg és a 66, 67, 60 hűtők befolyá­soltak. A szélső részeken a káliumionok csak 2—3 mikron mélységig hatoltak be, míg a be­hatolás mélysége a lap középső övezetében, a 60 hűtővel szemben, 5 mikron volt. Amikor az üveglapot akkora erők hatása alá helyeztük, amelyek elegendők voltak annak összetörésére, először a középső övezetet körülvevő, legerő­sebben edzett üveg tört le, adott méretű dara­bokat keretező vonalak mentén, majd néhány másodperc múlva ezek a darabok maguktól fel­darabolódtak kicsiny, életlen szilánkokra. A 4. ábra szerinti változatnál a függőleges 32 gyámfialat, mély a vízszintes 34 kart tartja, a vízszintes 33 fémlaphoz erősítjük. A 34 kart a gyámfal mentén bármely beállított helyzetben rögzíthetjük. A 34 kanhoz, mely elektromosan nem vezető anyagiból van, négy elektromosan vezető, merev 35, 36, 37, 38 tagot erősítünk, melyek egymástól közzel elválasztott és egymás fölött függőlegesen elrendezett 39, 40 főélektró­dát és ikét 41, 42 segédelektródát hordanak. A 39, 40 főelektródák a 39b, 40b vezető borítások­ból és a 39a, 40a magrészekfoől állnak, mely utóbbiak szilárd alakiban tartalmazzák azt az anyagot, amely elpárologva a kezelendő tárgy­ba diffundálandó ionokat szolgáltatja. A 41, 42 Az ismertetett eljárás szerint edzett üveg- 35 szalagot a vágáshoz könnyen bekarcolhatjuk és tábláikra könnyen feldarabolhatjuk. Törés esetén az edzett üveg magától feldarabolódik kicsiny, életlen szilánkokra. 40 A 2. és 3. ábra szerinti változatnál a 70X90Xi X0,5 cm nagyságú 50 üveglapot (nem ábrázolt) szervek az 51 szekrényben, az 52 cső alkotta keretben tartják, melyen egy sorozat szabályo­san elosztott 53a, 53b nyílás van az üveglap 45 síkjának ellenkező oldalain. Az 52 csövet az 54 bevezetőcsövön keresztül percenként 50 liter aránylag alacsony hőmérsékletű (il80°-os) leve­gővel és káliumnitrátgőzzel tápláljiuk. A levegőt a szekrényből az 55a, 55b csöveken át folyto- 50 nosan elszívjuk. Az 56a, 56b lemezelektródákat 220 voltos, 50 periódusú váltakozó áramú for­ráshoz kötrve, az elektródák között, vagyis az üveglapon keresztül elektromos teret hozunk létre és tartunk fenn. Ez a tér aktiválja az , g5 ionok diffúzióját az üvegbe. Az adott viszonyok között az üveglapot 400° hőmérsékleten tartjuk. Az 57a, 57b égők 58a, 58b nyílásaiból kiáramló éghető gáz elégetésével 59a, 59b lángokat ho­zunk létre. A 61, 62 be- és kivezető csöveken valamint a 60 hűtőn át cirkulál hideg víz; a 60 hűtő az üveglap középső részével szemben, annak közelében helyezkedik el. További éghető gázt juttatunk a 60 hűtő fölött elhelyezett 63 égő-cső/be, melynek két sorozat nyílásából az 65 10 15 20 25 30 35 40 45 50 - 55 60 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom