158560. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegből, vitrokristályos anyagból készült tárgyak fizikai és/vagy kémiai tulajdonságának módosítására
5 158560 6 Természetesen módunkban áll olyan regeneráló anyagokat is használni, amelyek a szükséges ionokban előzetes kezeléssel feldúsított vagy feltöltött egy vagy több anyagot tartalmaznak. Az ilyen előkezelés lehetősége lényegesen kitágítja a felhasználható regeneráló anyagok tartományát. Az ionokkal előkezelés útján feltöltött, ill. dúsított anyagokat általában könnyen lehet regenerálni pl. olyan felújító körfolyamban, amelyen át a kezelési övezetből kivont kimerült regeneráló anyagot visszajuttatjuk az említett övezetbe. Az ún. ioncserélő anyagok nagy része kibírja a találmány szerinti eljárásnál fellépő kezelési hőmérsékleteket és ezért ilyen ioncserélő anyagokat, a szükséges ionokkal feltöltve, jól alkalmazhatunk. Az ioncserélő anyagok közül külön kiemeljük az agyagokat, pl. a bentonitot és a montmorillonitot, melyek nagy fajlagos felületükről és nagy ioncserélő képességükről ismeretesek, továbbá a szilikátokat, bórátokat, üvegszerű és nem üvegszerű aluminoszilikátokat és a szilárd géleket, <- mint amelyek protonok vagy alkálifémionok rögzítésére képesek. Ámbár a fentiekben kiemeltük azokat a regeneráló anyagokat, amelyeket az üvegbe ionokat diffundáló közeg fürdőjében szuszpsndálunk vagy emuigálunk, ez a tulajdonság nem döntő, mert a találmány szerinti eljárást olyan közegfürdőben is végre lehet hajtani, amely 3 kezelési hőmérsékleten szilárd vagy folyékony regeneráló anyagot tartalmaz, mely a közegnél kisebb vagy nagyobb fajsúlyú, úgyhogy az lebegő réteget vagy a fürdő fenekére süllyedő tömeget képez. A találmány egy.további jellegzetessége szerint, mely tetemes előnyöket nyújt, a kezelendő tárgyba ionokat juttató közeg legalább egy olyan (az alábbiakban „adjuváns"-nak nevezett) anyagot . foglal magában, amely az uralkodó viszonyok között a tárgy és a közeg közös felületénél levő diffúziógátat gyengíti. A diffúziógátat fel leihet becsülni pl. annak a villamos potenciálkülönbségnek megmérésével, amely a tárgyat érintő elektróda és a közegbe, a közös felületihez igen közel elhelyezett másik elektróda között áll fenn. Az elektrométer a diffúziógát erősségét millivoltokban mutatja. A diffúziógát erőssége, nagymértékben befolyásolja a tárgyba valamely adott idő alatt, adott körülmények között diffundáló ionok mennyiségéi; a diffúziógátlat különböző . szennyeződések kis mennyiségének jelenléte már felerősítheti. Emiatt ajánlatos a kezelendő tárgyat közvetlenül a kezelés előtt igen alaposan megtisztítani. Ezt az alapos tisztítást azonban legalább részben megtakaríthatjuk, ha az említett adjuváns a közegben jelen van. Az adjuváns ellenszegülhet egyéb forrásokból eredő szennyező anyagok diffúziiógátló hatásának is. Ilyen forrást képezhet pl. a környező légkör vagy a tárgyba ionokat diffundálható közeg némely alkatrésze, sőt a regeneráló anyag is. Az adjuvánst vagy annak egy részét bevihetjük a regeneráló anyagba, ahonnan az fokozatosan szabadul fel . annak az ioncserének sebességével arányosan, amely a regeneráló anyag és a kezelés allatt álló tárgyba ionokat kibocsátó közeg között megy végbe. Az adjuváns felszabadulásának ez az arányos mértéke előnyt jelent, minthogy a tárgy és a. közeg közös felületén a „mérgezési" hajlam az ioncsere sebességének növekedtével szintén megnő. Amennyiben porózus szilárd regeneráló anyagot használunk, ezt folyékony adjuvánssal impregnálhatjuk. Más változatnál szilárd regenerátort és adjuvánst por alakban összekeverhetünk és azután pelyhek vagy más alakú darabok formájára összesűríthetünk. Előnyös, ha az adjuvánsnak legalább egy részét az eljárás alatt adjuk a közeghez. Némi adjuváns célszerűen már az eljárás elején legyen jelen,' míg további mennyiségeket folytonosan vagy szakaszosan adagolunk, pl. azokban az .időpontokban, amikor a diffúziógát növekedési jeleit mutatja. Kívánatos továbbá bizonyos mennyiségű adjuvánst az eljárás folyamán oly célból, beadagolni, hogy pótolja a közegben esetleg fellépő adjuváns-veszteségeket, melyeknek oka pl. elpárolgás, vagy pedig a tárgy vagy a közeg egy vagy több alkatrészével történt reakció lehet. Az eljárás folyamán beadagolt mennyiségek a rendelkezésre álló adjuváns mennyiségét gyakorlatilag állandó értéken vagy legalábbis egy megszabott minimális érték fölött tudják tartani. Bizonyos tárgyak kezelésénél, azok későbbi használatára való tekintettel, szükséges lenét a tárgy különböző részeinek a találmány szerint történő szándékos módosítása, egymástól különböző mértékben. Példaképpen gépjárművek szélvédő ablakainál kívánatos lehet különböző övezeteknek, pl. biztonsági kitekintő Övezeteknek és Külső övezeteknek különböző mértékű edzése. A különböző mértékű módosítást egyetlen kezeléssel elérhetjük oly módon, hogy valamely adjuvánst csak a kijelölt egy vagy több övezetben .alkalmazunk, vagy pedig különböző övezetekben különböző mennyiségű adjuvánst használunk fel. Ezt elérhetjük olyképpen, hogy a tárgy különböző helyeivel érintkező közeg különböző részeit egy vagy több válaszfallal egymástól elkülönítjük. Az adjuváns hatását ekként pl. a szélvédő ablak külső részeire 'korlátozhatjuk, ahol hatásosabb edzésre van szükség. Ionok behatolását a tárgyba valamely adott övezetnél kívánat esetén szándékosan lecsökfcentihetjük vagy megakadályozhatjuk, ha a közeg megfelelő részéhez olyan anyagot vagy anyagokat adunk, amelyek a diffúziógátat erősítik. Ilyen anyagok pl. az alifás olajok. Ha a tárggyal érintkező folyékony közeg valamely alifás olajnak csak nyomait is tartal-10 15 20 25 30 S5 40 45 50 55 60 3